Itt az ÁSZ-tanulmány az olimpia korrupciós kockázatairól

Domokos László, az Állami Szemvővészék elnöke (fotó: Kovács Tamás / MTI)
Domokos László, az Állami Szemvővészék elnöke (fotó: Kovács Tamás / MTI)

 

“A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti.” – ez egy szó szerinti idézet az Állami Számvevőszék 73 oldalas művéből.

 

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke december végi, a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában elmondta, hogy az Országgyűlés még 2015-ben felkérte az ÁSZ-t, hogy támogassák szakmailag a 2024-es olimpia budapesti megrendezéséreirányuló magyar pályázatot. “Az ÁSZ feladata, hogy foglalja össze, miként lehet garantálni, hogy a világraszóló rendezvényre szánt közpénzt törvényesen, szakszerűen, gazdaságosan és hatékonyan költsék el.” – írja a lap.

“A hatalmas sportesemény megrendezése tulajdonképpen közpénzből finanszírozott építkezések és vásárlások egybefüggő sorozata” – mutatott rá Domokos László a Magyar Időknek adott interjúban.

Domokos elmondta azt is, hogy áll az Országgyűlés felkérésére végzett munka: készített az ÁSZ egy tanulmányt a nagyberuházásoknál jelentkező korrupciós kockázatokról, és folyamatban van egy útmutató kidolgozása az ilyen veszélyek elkerüléséhez. 2017 tavaszán pedig külföldi kollégáival angol, kanadai, görög, olasz, kínai és brazil tapasztalatokat elemeznek majd, hogy “sikeres pályázás esetén – korrupciómentes olimpia lehessen a magyarországi”.

A KiMitTud-on keresztül közadatigénylésben kértük az ÁSZ-tanulmányt, és mint a Számvevőszék válaszából kiderült, az nyilvánosan elérhető az alábbi linkenTanulmány „A nagyberuházások integritási kockázatairól és az ezt kezelő kontrollok kialakításáról” címmel.

A függelékekkel együtt 73 oldalas mű előszavában Domokos László megtiszteltetésnek nevezi, hogy az Országgyűlés felkérte az ÁSZ-t, hogy nyújtson szakmai támogatást a 2024-es olimpiai pályázatot készítők számára, és kiemeli, hogy “A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti.” Az ÁSZ elnöke az előszót azzal zárja, hogy meggyőződése szerint a tanulmány nyilvánosságra hozatala elősegíti a közpénzek törvényes és hatékony felhasználását, továbbá növeli Budapest esélyeit a 2024-es olimpia rendezési jogának elnyerésében.

Ezután egy négy oldalas vezetői összefoglaló következik, amelyből kiderül, hogy mire jutott az ÁSZ az olimpia korrupciós veszélyeit vizsgálva. Többek közt arra, hogy

– a korrupció potenciális forrása a projekt döntéshozóinak és a beruházóknak a személyes kapcsolatrendszere,

– a felhasznált közpénz nagyságával arányosan nő a korrupciós kockázat,

– a beruházás kiválasztásának szakasza döntő a korrupció szempontjából,

– egy nagyberuházásnak általában fix határidőn belül kell elkészülnie, ami már önmagában növeli a nyomást az engedélyező hatóságokon, egy presztízsberuházásnál pedig ehhez hozzájön még a társadalmi és nemzetközi tekintély csökkenése miatti aggodalom is, amelyek együttesen “a kontrollokat lazító mechanizmusokat indíthatnak be”,

– az alapvető korrupciós kockázatok tovább növekedhetnek a nagyberuházásoknál a szabályozási hézagok és

– a túl tág felelősségi viszonyok miatta kivitelezési szakaszban általában szerződésmódosítások formájában realizálódik a korrupció, gyakori a projekt megvalósításának csúszása is, és ez sok esetben a nem megfelelő tervezés következménye.

“A beruházás tervezésénél különösen nagy kockázatot jelent, ha nem végeznek körültekintő elemzéseket, számításokat a projekt alakulására, a lehetséges változásokra nézve; ha hasonló projektek tervezett és tényleges áralakulását nem veszik figyelembe a pontos költségbecslésekhez. Jellemző példa, hogy az olimpiai beruházásokra vonatkozó nemzetközi tapasztalatok szerint rendszeresen, nagymértékben alábecsülik a rendezési költségeket.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy számos olyan nagyberuházás készült el, amely a kockázatok nem megfelelő azonosítása miatt nem járult hozzá a gazdasági értékteremtéshez, vagy kihasználatlanok az eseményre épült létesítmények.”

Erről akaratlanul is a 2017-es vizes vb-re épülő Dagály jut az ember eszébe, amely az eredeti tervek szerint egy csillogó úszópalota lett volna 8 milliárd forintból, ám 38,6 milliárd forintért vállalta a megépítését a Market Zrt. A majdnem kész épület viszont leginkább egy parkolóházra hasonlít, ráadásul nemrégiben 43 milliárdra emelkedtek a költségei. A kivitelező Market Zrt. tulajdonosa pedig az Orbán Viktor miniszterelnökkel köztudottan jó kapcsolatot ápoló Garancsi István.

A kiemelt két bekezdés pedig olyan, mintha a budapesti olimpia vagy akár a nemzeti stadionépítési program egyik ellenzője írta volna.

Az ÁSZ-tanulmányban tovább olvasva megtudhatjuk, hogy a Számvevőszék szerint nagyban csökkenti a korrupciós kockázatokat a megfelelő jogszabályi környezet, az ellenőrzés, a körültekintő tervezés és a civil kontroll.

“A beruházás transzparenciájának biztosítása szintén fontos korrupció megelőzési eszköz, amelyet támogathat a civil szervezetek monitoring tevékenysége is.”

Az ÁSZ végkövetkeztetése szerint  a korrupció megelőzése és kiszűrése szempontjából az a kulcskérdés, hogy a nagyberuházások minden szakaszában figyelembe vegyék a kockázatokat.

A részletes tanulmányból kiderül, hogy

“A korrupció súlyos károkat okoz a gazdaság és a társadalom egészének. Akadályozza a gazdasági fejlődést, gyengíti a demokráciát és a jogállamiságot, károsítja a társadalmi igazságosságot. A korrupció káros hatással van a jó kormányzásra, a közpénzek gondos kezelésére és a versenypiacokra. Szélsőséges esetekben aláássa a polgárok demokratikus intézményekbe és eljárásokba vetett bizalmát.”

Szerepel a műben két szép ábra is.

Az első azt mutatja be, hogy “A kockázatok és az azokat kezelő kontrollok azonosítása alapján kifejezhetővé válik a nagyberuházások eredendő korrupciós veszélyeztetettsége, és meghatá- rozhatóak a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők. Ezeket szembe állítva az ellenálló képességet jelentő kiépített kontrollokkal, meghatározható a fennmaradó korrupciós veszélyeztetettség, amelyet a beruházás döntéshozóinak indokolt kezelni”.

 

aszabra1

 

A második ábrán a tanulmány készítésénél alkalmazott “RÉS” (Rendszerezés + Értékelés + Szabályozás) elemzési módszer logikája látható.

“A RÉS-elemzés során minden egyes azonosított kockázathoz hozzárendeljük azt a kontrollt, amely az adott kockázat megelőzésére, mérséklésére alkalmas. Természetesen egy kockázat kezelésére több kontrollt is alkalmazhat a nagyberuházás döntéshozója, szervezete, illetve ugyanaz a kontroll több kockázat kezelését is szolgálhatja. A kockázatok és a kontrollok egymáshoz rendelése után a fennmaradó kockázat már nem egy elvileg létező rés, hanem konkrétan meg lehet állapítani, hogy melyek a kontrollált (ábránkon a piros színű körök) és melyek a kontrollokkal még nem kezelt (ábránkon a sárga színű körök) kockázatok. A kontrollokat a zöld színű körök szimbolizálják.”

 

aszabra2

 

Készítettek továbbá egy táblázatot is arról, hogy a 2010 és 2012 közötti olimpiákon mennyivel lettek nagyobbak az eredetileg becsült rendezési költségek:

 

aszabra3

 

Összességében elmondható, hogy az ÁSZ-tanulmányából gyakorlatilag annyi derül ki, hogy tökéletesen ismerik a rendszer működését a tárgyalásos közbeszerzésektől a többszöri szerződésmódosításokig, és tisztában vannak azzal is, hogy egy olimpiarendezésnél a szokásosnak a sokszorosa a lopás korrupció.

Erdélyi Katalin

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.