Bezárás
Egyéb

Poligráffal sem kerültek közelebb a parlamenti laptoptolvajokhoz a nyomozó hatóságok

Kilenc hónapja már annak, hogy kiderült, tolvaj garázdálkodott a Parlament és a Képviselői Irodaház raktáraiban, és 2015 végén összesen mintegy 90 asztali számítógépet, monitort és laptopokat tudott kivinni úgy az épületekből, hogy a biztonságiaknak semmi sem tűnt fel. Az ügyben a gyanúsítottak száma háromról négyre emelkedett, de az egyik védő, Galsa Péter szerint a kezdetekhez képest nem tudnak sokkal többet a hatóság álláspontjáról, indítványaik túlnyomó többségére pedig nem is reagáltak a nyomozást végzők.

Hirdetés

800x600_Januar2

Semmilyen technikával nem volt védett és csupán egy egyszerű, bárhol másolható kulccsal volt nyitható a Képviselői irodaházi raktár azon részének az ajtaja, ahonnan elloptak több laptopot – mondta el az ügy egyik gyanúsítottja, a hivatal egyik dolgozója, Beatrix az Átlátszónak. Megjegyezte, hogy amikor a hiányt felfedezték, még a kulccsal sem kellett bajlódniuk, mert az ajtó nyitva volt. Már az ügy kipattanásakor meglepetést keltett, hogy az eszközöket, számítógépet őrző alagsori részen nincsenek kamerák, amelyek megörökíthették volna, mi történt.

Mint azt tavaly megírtuk, közel kilencven számítástechnikai eszköz, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopja tűnt el a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból 2015 utolsó három hónapjában. A lopással meggyanúsított nő védője, a Szegedi Ügyvédi Iroda munkatársa, Galsa Péter akkor az Átlátszónak úgy nyilatkozott, hogy szerinte a 2015-ös teljes, mindent rendben találó leltár ellenére fellelt hiányt akarják ügyfelére rásózni.

Az üggyel kapcsolatban az Átlátszó megjegyezte azt, hogy a történtek akár nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethetnek. Csak úgy, mint most a jobbikos képviselő, Mirkóczki Ádám története, aki néhány nappal ezelőtt az irodája ajtaját felfeszítve találta. A Belügyminisztérium gyors vizsgálata azt derítette ki, hogy csupán a zár vásott el, ami szintén nem megnyugtató egy olyan fontos és védett épület, mint a Képviselői Irodaház esetében.

Az Országgyűlési Őrség mintegy 370 fős fegyveres testület. 2013. január elsejével hozták létre, akkor az évi működésére 2,3 milliárd forint állt rendelkezésre. Az őrség tagjai nem csak Kövér László házelnök védelméről gondoskodnak, hanem őrzik a Parlamentet, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának intézményeit, de ők mutatják be díszegyenruhájukban az őrségváltást is a Kossuth téren.

Korábbi cikkeink az Országgyűlési Őrségről:

Visszaéléseket vélt felfedezni, elbocsátották az Országgyűlési Őrség fegyelmi tisztjét

290 millió forintot költött a Parlament az Országgyűlési Őrség jutalmazására

Több tucat számítógép és laptop tűnt el a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból

Beatrix kifogásolta a vele szemben folyó eljárásban azt, hogy amióta 2016 áprilisában meggyanúsították, az ügyben semmi nem történt, a beadott összesen 21 indítvány többségére pedig nem is reagál a nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Budapesti Regionális Osztálya. Ahová a Budapesti Rendőr-főkapitányságról (BRFK) azért került át az eljárás, mert Beatrix élettársa, aki tavaly ősszel került bele az ügybe gyanúsítottként, a Hivatalban dolgozó hivatásos állomány tagja.

Ezzel indokolta a jelentős értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárás áttételét a KNYF szóvivője, Nagy Andrea is az Átlátszó megkeresésére. A nyomozás jelenlegi határideje idén február 6. – közölte válaszában. Hozzátette: a törzsőrmestert bűnsegédként jelentős értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgattuk ki gyanúsítottként.

„Pontos elkövetési értéket jelenleg nem közölhetünk, de a bűncselekmény minősítésében szereplő „jelentős” érték azonban a Btk. értelmező rendelkezései szerint az ötmillió-egy és ötvenmillió forint” közötti összeget jelöl” – írta a KNYF szóvivője. Az ellopott laptopok együttes értékét a BRFK 1,75 millió forintra becsülte.

Előző cikkünkben Galsa Péter ügyvéd néhány furcsaságot is megosztott az Átlátszóval. Így azt, hogy a rendőrök szerint védence nagyjából 75 munkanap alatt minden műszakja alatt vitt ki számítógépet a Parlamentből. Úgy, hogy ez a biztonsági embereknek és az őrségnek nem tűnt fel, ami a védő meglátása alapján számos kérdést felvet arról, hogy mennyire komolyan látják el az ország legfontosabb középületének a védelmét.

Az eljárás megindulása óta a gyanúsított és ügyvédje – mint állítják – nem tudtak meg sokkal többet a nyomozó hatóság álláspontjáról. „A büntető eljárás megindítása óta az általunk bekért anyagokat, iratokat részünkre nem adták át” – sérelmezi Beatrix. „Az indítványok esetleges elutasításáról sem tájékoztattak minket, így fogalmunk sincs arról, hogy foglalkoztak-e egyáltalán valamelyikkel. Én 2016 áprilisa óta csak egyes nyomozati cselekményekről értesültem.”

A nő úgy véli, amennyiben indítványaiknak helyt adnának és kivizsgálnák azokat, akkor olyan következetlenségekre, logikátlan állításokra világíthattak volna rá, amelyekkel a gyanúsításuk jogossága megkérdőjeleződhetne.

Poligráfos vizsgálat a gyanúsítás előtt

A gyanúsított kifogásolja azt is, hogy velük „nem állnak szóba”, miközben tudomása szerint a hivatal vezetőit – a kérésükre – tájékoztatják a nyomozásról, ami a hivatalban terjed is, és neki volt kollégái mondták vissza a friss híreket. A nő párja meggyanúsítását tartja az ügy legfelháborítóbb részének, mert – mint közölte – vőlegénye munkáját az elmúlt években többször is jutalommal ismerték el, „és munkájának becsületes elvégzéséhez soha semmilyen kétség sem férhetett”.

„Páromtól nem szokványos eljárási cselekményként kérték az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, hogy vesse alá magát hazugságvizsgálatnak az ügyben esetlegesen betöltött szerepe, a lopás lehetséges módjának tisztázása érdekében. Ezt önként vállalta. A poligráf bevetéséről az ügyészség nem tudott, arról párom kihallgatása során a jogi képviselőnktől értesültek, miután kérte a vizsgálat eredményét, és annak figyelembevételét. A vizsgálat eredményéről a páromat nem értesítették, de a hivatali berkekből azt hallottuk vissza, hogy azon megfelelt, és ezért mehet vissza dolgozni.”

Megválaszolatlanul maradt indítványok

Beatrix és ügyvédje kérte a nyomozó hatóságot, hogy tisztázza, a kérdéses raktárhelyiségekhez vagy az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló helységekhez, hány kulcs készült, azok ténylegesen milyen jogcímen, és kinek a birtokában vannak, továbbá, hogy kiadásukat, másolásukat milyenformában tartják nyilván. Ez utóbbi azért lehet fontos, mert a parlamenti lakatosműhelyben a kulcsmásolást is meg lehet oldani.

A lakatosműhellyel kapcsolatban említette meg Galsa Péter, hogy ott dolgozott az ügyben orgazdasággal gyanúsított férfi testvére, akinek – tudomása szerint – vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt priusza volt, ám a jelek szerint mégis átcsúszhatott a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, és alkalmazták őt a dolgozók között.

Mivel a lopás helyszínén külsős cégek végeztek munkálatokat 2015 második felében, a gyanúsított és védője részletes listát kért arról, hogy a munkálatokban mely cégek, milyen szerződés alapján vettek részt, valamint, kik voltak azok a személyek, akik ott dolgoztak.

Kérték továbbá azt is, hogy a 2015 októberében végrehajtott teljes körű, az egész Parlamentre kiterjedő eszközleltár dokumentációját szerezzék be, ugyanis tudomásuk szerint az semmilyen hiányosságot nem tárt fel.

Az ügyvéd és védence szeretnék elérni azt is, hogy a hiányzó számítástechnikai eszközök távkörözését haladéktalanul rendeljék el a gyári azonosítók pontos egyenkénti megnevezésével.

Rekonstruáltatnák a nyomozó hatósággal azt is, hogy Beatrix a számítástechnikai eszközöket hogyan, milyen módon, hány alkalommal, illetve milyen útvonalon vihette el és az objektumokat ténylegesen hol hagyhatta el.

Tételes felsorolást kér Galsa Péter az eljárásban többek között KNYF-től az ellopott 74 Lenovo asztali számítógépre, az 5 Samsung monitorra, valamint a 2 HP, a 2 Toshiba és a 3 Lenovo Thinkpad laptopra vonatkozóan arról, hogy mikor szerezték be őket, mi az egyenkénti beazonosításra alkalmas gyári számuk vagy egyéb azonosítójuk, illetve, mi a leltári számuk.

Ilyen jellegű felsorolást ugyanis a gyanúsított és jogi képviselője az eljárás során még nem kaptak kézhez.

Csikász Brigitta

Januári előfizetési akció!

Januárban minden huszadik régi és új előfizetőnket megajándékozzuk egy Átlátszós pólóval. Részletek itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom