Bezárás
Egyéb

Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adta ki a BvOP a börtönmobil-szerződéseket

Nem adta ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) azokat a szerződéseket, amelyeket a Mobil Kapcsolat Kft.-vel kötött a börtön-mobilok rendszerének működtetésére. Ezeket az Átlátszó mellett a Magyar Helsinki Bizottság is szerette volna megismerni, de mivel szintén nem járt sikerrel, bírósághoz fordult. A tárgyalás február végén lesz. Közben szerkesztőségünknek bv-s körökből kritizálták az új rendszert, mondván jóval több trükközésre ad lehetőséget a bérelt mobil a raboknak, sőt azok révén akár bűncselekményeket is elkövethetnek bentről.

Információink szerint lejárt a BvOP és a BVfon Telekommunikációs Kft. között a börtönök telekommunikációs szolgáltatására megkötött szerződése, így lehetővé vált, hogy a büntetés-végrehajtás egy másik céggel, a Mobil Kapcsolat Kft.-vel állapodjon meg a börtönből való telefonálás új rendszeréről. Hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága miért ezt a piacon nem igazán ismert céget választotta ki, nem tudni.

A BvOP nem csak nem árulta el, hogy miért erre a vállalkozásra esett a választása, hanem a kft.-vel aláírt szerződéseket sem adta ki. A közérdekű adatigénylést a bv részéről arra hivatkoztva tagadták meg, hogy a börtön-mobilok beszerzése „minősített adat, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján valósult meg”.

Hozzátették még azt, hogy „a szolgáltatás feltételeit meghatározó szerződés érvényes és eredményes, a Miniszterelnökség által ellenőrzött és jóváhagyott beszerzési eljárás eredményeként jött létre, amelynek tartalma nem nyilvános”.

A büntetés-végrehajtás – mint már írtunk róla – 2015-ben építette ki azt a rendszert, amely révén a börtönök lakói már mobiltelefonon beszélhetnek ügyvédjeikkel, hozzátartozóikkal, és nem kell arra várakozniuk, hogy sorra kerüljenek egy vezetékes telefonnál. A rendszer kiépítése és üzemeltetése, valamint a húszezer készülék beszerzése összesen mintegy 42 millió forintos költséget jelentett.

A készülékeket a Telekomtól vette meg a BvOP, azokat nem lehet visszahívni, és sms-ket sem lehet küldeni rájuk. A mobil feltölthető kintről, úgy, mint a Domino-kártyás telefonok, vagy a fogvatartottak által: a letéti számlájára beküldött pénzből maga a rab teszi rá az egyenleget.

Kevésbé biztonságos rendszerre váltottak?

Az Átlátszó információi szerint az új telefonálási rendszer bevezetése nem váltott ki egyöntetű tetszést a büntetés-végrehajtás dolgozói körében, akad olyan volt parancsnok is, aki szerint várható volt, hogy a rabok trükközni fognak a mobilokkal. Egyik informátorunk szerint fél éven belül botrány lesz a dologból, esetleg a rabok bentről bűncselekményeket szerveznek meg. „A korábbi megoldás jól működött és biztonságos volt. A kártyát a fogvatartott a börtönboltban is tudta használni, illetve a kártyával is lehetett kezelni a letétet.”

Megtörtént, hogy a rácsok mögül posztoltak a rabok a Facebookra, vagy nyereményjáték csalást követtek el. Erről írt már az Átlátszó és akkor a BvOP az eljárás tényét elismerte, igaz az ügyről nem kívánt nyilatkozni. A nyomozásról pedig a Pest Megye Rendőr-főkapitányság csak annyit árult el, hogy két elítéltet hallgattak ki gyanúsítottként. Ám ezeket a trükköket a börtönlakók nem a Telekomtól vett buta mobilokkal hajtották végre, hanem a becsempészett okostelefonokkal.

Korábbi cikkünk a témában:

Hiába van mobiljuk a raboknak börtönben, még mindig csempésznek be telefonkészülékeket

„A korábbi rendszerben a rab telefonkártyájához hozzá volt rendelve az a néhány telefonszám, amelyeket hívhatott. Az intézetekben több helyen, leginkább a folyosókon elhelyezett telefonkészülékekben volt egy kamera, így a nevelőtiszt láthatta, hogy aki éppen valamelyik hozzátartozójával vagy az ügyvédjével cseveg, valóban használhatja azt a kártyát. A BVfon elsőként az állampusztai bv-intézetben építette ki a rendszert, amelynek kialakítására aztán 2004 és 2008 között szerződött a többi börtön is.”

Az egykori bv-s vezető elmondása alapján a most kipaterolt cég saját költségén állta a rendszer kialakítását, és a haszna az volt, hogy övé a telefonálási díj, ami valamivel olcsóbb lett a korábbinál.

A BVfon Kft. az Átlátszó információi szerint azt vállalta, hogy biztonságos fogvatartotti telekommunikációs megoldást nyújt, valamint, hogy a rendszert folyamatosan fejleszti, javítja és karbantartja. A szombathelyi börtönben még jelen van a társaság, amely egy 15 országban működő és több mint 500 börtönben jelen lévő cégcsoport tagja.

Illegálistelefon-dömping a börtönökben

Hogy a BVfon Kft. rendszere vagy az újabb telefonálási módszer-e a biztonságosabb, nem tudni, az viszont tény, hogy míg a börtönökben 2014-ben 703, 2015-ben pedig 832 illegális mobilt találtak meg, addig tavaly 1 459 becsempészett készülék került elő. Erről maga Tóth Tamás, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka beszélt a tavalyi évre vonatkozó évértékelőjében.

Persze lehet, hogy azért, mert „javult a készülékek felkutatásának a hatékonysága” – állt a BvOP tájékoztatásában.

Hogy a bevezetett börtön-mobilok ellenére nem csökkent, sőt nőtt az előző évekhez képest még becsempészett telefonkészülékek száma, annak információink szerint az lehet az oka, hogy a bv-mobilokon folytatott beszélgetés ára továbbra is elég borsos, illetve a készülékeken csak meghatározott ideig lehet csevegni.

Az Átlátszó megkereste a Mobil Kapcsolat Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét, Megyeri Pétert, hogy megtudjuk, a cég kimondottan erre a bv-s projektre alakult-e meg 2013. december közepén. 2014-ben a Mobil Kapcsolat nettó árbevétele 8,5 millió forint volt. Majd 2015-ben már 253,5 millió forint árbevétel szerepel a cég pénzügyi adatainál, amely mellett a társaság mérleg szerinti eredménye 101,3 millió forint lett.

Megyeri Pétertől azt is szerettük volna megtudni, hogy abban, hogy a büntetés-végrehajtás a Telekomtól vette meg a húszezer mobilkészüléket volt-e bármilyen szerepe annak, hogy az ügyvezető korábban éveken át dolgozott a távközlési cégnél vezető beosztásokban. Érdekelt minket az is, hogy a bv-mobilos rendszert milyen ötlet vagy tapasztalat alapján dolgozták ki, mivel tudomásunk szerint más országok börtöneiben nem megengedett a mobiltelefonos fogvatartotti kapcsolattartás.

A Mobil Kapcsolat ügyvezetője arra hivatkozva kért időt a válaszok megadására, hogy egyeztetnie kell a konzorciumi partnereivel, akikkel a cég együtt indult a BvOP-s közbeszerzésen. „Előzetesen azonban egy kérdésre már biztosan tudok válaszolni, miszerint cégemet üzleti tanácsadásra hoztam létre, miután felmondtam előző munkahelyemen és vállalkozásba kezdtem” – jegyezte meg levelében Megyeri Péter. Amennyiben bővebben válaszol a cégvezető, azt közreadjuk.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom