Bezárás
Egyéb

Sikertelenül perelte az Átlátszót a Legfőbb Ügyészség sajtóhelyreigazításért

Első fokon minden pontban elutasította a Fővárosi Törvényszék a Legfőbb Ügyészég Átlátszóval szemben beadott sajtó-helyreigazítási kérelmét, amellyel a vádhatóság a Quaestor-üggyel kapcsolatos vádlotti kijelentéseket akarta helyre tenni.

800x500_
Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
18516641-1-42

Elébe ment a Fővárosi Főügyészség annak, hogy a bíróság döntsön a vitatott kérdésről, hogy az Átlátszó egyik cikke a valóságnak megfelelően mutatta-e be a tényeket, és a szervezet honlapján már tavaly november 26-án közleményben adta hírül, hogy a vádhatóság szerint a Quaestor DunaCity-projekt ingatlanjainak zár alá vételével kapcsolatos cikkünk szerintük valótlanságokat tartalmazott. Pedig a bíróság első fokú ítélete ennek az ellenkezőjét állapította meg.

Ismert, a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását 2015. április 22-én rendelte el a bíróság. A vád szerint az ügyben összesen 200 milliárd forint kár érte a Quaestortól kötvényt vásárló 32 ezer ügyfelet; mindezt állampapírok elsikkasztásával, majd nem létező kötvények eladásával követték el, valamint egy piramisjátékot is szerveztek. A vádhatóság öt vádpontban összesen 5 458 rendbeli csalást és sikkasztást ró Tarsoly Csaba és tíz vádlott-társa terhére.

Mint a sajtóban megjelent, a kárösszegből 87 milliárd forintot térített meg a Befektető-védelmi Alap.

Tarsoly és két vádlott-társa annak a meglátásának adott hangot, hogy a többi igényt is fedezné például a DunaCity-projekt ingatlanjainak zár alá vétele, ám azzal kapcsolatban a vádhatóság a nyomozás során nem tett lépéseket. A terület azért értékes a vádlottak szerint, mert azon akár több százmilliárd forintos fejlesztést is meg lehet valósítani rajta.

A legutóbbi tervek szerint ez az ingatlan lehet a 2024-es olimpiai sportesemények falujának a helyszíne, és itt kapna helyet az atlétikai stadion is.

Épp ezért tartanak a vádlottak attól, hogy a végelszámoló esetleg áron alul értékesítheti az ingatlanokat. A főügyészség szerint azonban nem szükséges a zár alá vétel, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy utasítsa el az erre irányuló kérelmet.

A vádhatóság indoklásként azt hozta fel, hogy a zár alá vétel megnehezítette volna a felszámolási eljárást, és „kitolta volna a sértetti igények kielégítését a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan idejére”. A Fővárosi Törvényszék döntése az ügyben a vádhatóságnak kedvezett, nem zárolták a kérdéses ingatlanokat.

Kapcsolódó cikkeink

Az ügyészség nem értett egyet a Quaestor értékes ingatlanprojektje, a leendő olimpiai falu zár alá vételével

MSZP-közeli és oroszbarát szálak a 200 milliárdos Quaestor-csődben

Kereskedőház-milliárdok: a Xénia-láztól a moszkvai informatikai elhárításig?

Irodabútorokból fizetnék ki a Quaestor hitelezőit

Közel 200 millió forintot vett fel egy állami sofőr a Quaestortól a csődbejelentés napján

Kokik és sallerek az ügyészségnek Quaestor-ügyben

Újabb Quaestor-talány: a luxemburgi végrehajtás

Tarsolyék hétmilliárdos iowai fantomja – be sem jegyzett offshore cég részvényeivel fizetett a liechtensteini tulajdonos

Közpénzek a Quaestornál: csúcsra jár a kormányzati ködgép

A zár alá vétel megtagadásáról szóló cikkünk megjelenése után már másnap, “Valótlan állítások az Átlátszó.hu Quaestor-üggyel kapcsolatos cikkében” címmel közleményt adott ki a Fővárosi Főügyészség a szervezet honlapján, amelyben azt állították hogy a kifogásolt írásunk valótlan állításokat tartalmazott.

A közleményben megjegyezték még azt, hogy a cikk írójától és a szerkesztőtől is kérték a hivatkozott cikk kiegészítését a főügyészségi állásponttal, erre azonban nem került sor.

A sajtó-helyreigazítási kérelemnek, amelyet a Fővárosi Főügyészség felettes szerve, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) nyújtott be a bíróságra, ugyan nem tett eleget szerkesztőségünk, de egy kiegészítést a pontosság kedvéért hozzátettünk a szöveghez.

Ez a következő volt: „A cikk korábbi változata félreérthetően fogalmazott arról, hogy mi az ügyészség szerepe a zár alá vétel tekintetében. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint főszabályként bíróság dönt a zár alá vételről, így a jelen ügyben az ügyészség (a cikkben is szereplő érveket felhozva) csak indítványozta a bíróságnak a zár alá vételre irányuló indítvány elutasítását.”

A januári tárgyaláson az Átlátszó ügyvédje azal érvelt, hogy az olvasó szempontjából a cikk lényeges állítása az volt, hogy az ügyészség a terheltek indítványa ellenére nem kívánta a kérdéses ingatlanokat zár alá venni, így azok végelszámoló általi értékesítése zavartalanul folytatódhatott, ennek valóságát pedig a Fővárosi Főügyészség 2016. november 16-i indítványa is alátámasztja.

Így helyreigazításra alapot nem adó tévedés, hogy az ügyészség nem indítványozta a zár alá vételt, hanem az ez irányú vádlotti indítvány teljesítését ellenezte. Tordai Csaba megjegyezte azt is, hogy a pontosítás közlésével a szerkesztőség a helyreigazítási kérelemnek részben eleget tett.

Minden pontban elutasított ügyészségi kérelem

A bíró az Átlátszónak adott igazat. Nem ad alapot a helyreigazításra, hogy Fővárosi Főügyészség „nem teljesítette”, hanem csak ellenezte a vádlottak bírósághoz címzett kérelmét, mert a „cikkből kitűnik, hogy a vádlottak az indítványukat a Fővárosi Törvényszéken nyújtották be. Ehhez képest lényegtelen, helyreigazításra alapot nem adó tévedés, hogy az ügyészség csupán ellenezte a kérelem teljesítését, arról a határozatot a bíróságnak kellett meghoznia” – áll az első fokú ítéletben.

„Mivel a tévedés a felperes személyének megítélése szempontjából közömbös, a kereset e tekintetben elutasítandó, az alperes a felperes által kért tartalommal helyreigazításra nem kötelezhető.”

A bíró megjegyezte azt is, hogy az ügyészség hiába jelezte, hogy milyen indítványt tett a pert megelőző eljárások során, a cikk által közölt tények körét lényegesen meghaladná annak helyreigazításként való közlése.

„Való tény, hogy a vádlotti indítvánnyal érintett ingatlanvagyon a büntetőeljárás során korábban előterjesztett ügyészi indítványban nem szerepelt, így ezen tényállítás kapcsán a helyreigazítási kérelem alaptalan; az pedig, hogy ezt a cikk szerzője „furcsának” tartja, ugyancsak helyreigazításra alapot nem adó vélemény.”

A bíró megjegyezte azt is, hogy az ügyészség ugyan szerette volna közzététetni azt is, hogy a Fővárosi Főügyészség különbséget tud tenni a könyv szerinti és piaci érték között, de a kifogásolt cikk épp „arra mutat rá, hogy abban áll a vádlottak és az ügyészség eltérő álláspontja. E tekintetben a helyreigazítás ugyancsak túlmutatna a cikk tartalmán, meghaladva a helyreigazítás rendeltetését: nincs ugyanis helyreigazításra szoruló alperesi tényállítás”.

Így végül a Fővárosi Törvényszék minden egyes pontban elutasította az ügyészség keresetét, és kötelezte a Legfőbb Ügyészséget a perköltség viselésére.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom