Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

Egyéb

Egy értékbecslés szerint piaci áron bérelte az Exim Bank a székházát a kegyvesztett Nobilis Kristóftól

 

Az oligarchacsere-projekt egyik mellékhadszíntere a Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó DÖB-68 Zrt. és az Exim Bank közt zajló, büntetőfeljelentéssel és nyomozással is dúsított jogvita. Az Exim 2014-ben kinevezett új vezetése polgári perben próbálja kimondatni a Nobilis cégével kötött bérleti szerződés érvénytelenségét – ezzel párhuzamosan Nobilis és a bank korábbi vezetője, Nátrán Roland immár gyanúsítottként célpontja a nyomozásnak. A szakértői nyilatkozatok eddig sem támasztották alá az Exim álláspontját, de most a birtokunkba került egy, a bank által megrendelt 2014-es szakvélemény is, amely kétségessé teszi a felperesi álláspont megalapozottságát. Biztos, ami biztos, a múlt héten kirúgták a szakvéleményt megrendelő banki vezetőt.

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]

A Bizáncból érkező hírek szerint az egész háborúság mögött miniszterelnöki sértődés áll: bár az Exim Lánchíd-palotába költözésének ügye a kormányfő áldásával indult még 2013-ban, azonban Orbán, a hozzá eljutó információkból egy ponton arra a következtetésre jutott, hogy megvezették az ügyben. Így volt, vagy sem, Nátrán Rolandot, a cég vezérigazgatóját 2014 végén kirúgták, a bank pedig pert indított a tíz évre kötött szerződés felbontásáért.

A furcsa, néhol groteszk elemeket sem nélkülöző eljárásban a bíróság első fokon végül elutasította a bank keresetét, eszerint tehát nem áll meg kereset alapját képező feltűnő értékaránytalanság és a jó erkölcsbe ütközés. Az eljárás során a felperes jogi képviselője, Bártfai Beatrix ügyvéd többször is felvetette, hogy büntetőfeljelentést tesznek az ügyben – ezt végül 2015 augusztusában meg is tették, és erről azonmód tájékoztatták is a bíróságot.

A tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint erre reagálva az alperes jogi képviselője a feljelentést nyomásgyakorlásként értékelte, mondván, Bárfaiék az eljárás alatt folyamatosan a büntetőeljárás megindításával fenyegetőztek. Tanúként hallgatta meg a bíróság Nobilis Kristófot, a bérbeadó cég tulajdonosát, aki a fentieket azzal egészítette ki, hogy már a polgári per megindítása előtt megfenyegették, hogy ha nem egyezik bele a szerződés megszüntetésébe, feljelentik.

„Bártfai Beatrix ügyvédnő mondta, hogy büntetőfeljelentéssel fognak élni. (…) Két alternatíva volt, vagy elviszik az egész ügyet egy büntető irányba, megteszik a büntetőfeljelentést, vagy megszüntetjük a szerződést” – így emlékezett vissza Nobilis egy 2014. decemberi találkozón elhangzottakra.

Ezen a tárgyaláson a tanúk többször is beszéltek arról, hogy a bank birtokában van egy szakértői jelentés, amelyet még 2014 októberében készített a bank megbízásából az Euro-Immo Expert Kft. A tanúvallomások ugyanakkor ellentmondóak voltak arra nézve, hogy kik és milyen célból rendelték meg az anyagot.

Bár Nobilisék többször kezdeményezték, hogy a felperes bocsássa a bíróság rendelkezésére a dokumentumot, ez nem történt meg – a tavaly novemberi ítélet nem is hivatkozik erre az anyagra, csak a felek által felkért, illetve a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértői véleményekre.

Az Exim Bank eljárása pertaktikai szempontból teljesen érthető: a szakvélemény, illetve a megrendeléséről szóló „Beszerzési adatlap” (az Exim belső dokumentuma a szakvélemény megrendeléséről) nagyjából lenullázza a felperesi érvelést, illetve a hűtlen kezelés gyanúja miatti büntetőfeljelentés megalapozottságát.

Vagyis ha ezt az anyagot a bíróság rendelkezésére bocsájtják, az nagyjából a per megszüntetésével lett volna egyenértékű.

A 2014. október 22-én kelt „Beszerzési adatlap” tanúsága szerint a szakvéleményt a bank újszékház-projektjéért felelős alkalmazottja, Boros Eszter rendelte meg, és azt jóváhagyta Fejérvári Levente, a bankhoz a Navracsics-Szíjártó csere után kinevezett, az ügyben illetékes vezérigazgató-helyettese. A megbízás a Lánchíd Palota forgalmi értékének meghatározására szól, bérlővel, illetve bérlő nélkül.

Ekkorra már Nátrán alól félig-meddig kihúzták a széket: az igazgatóság elvonta tőle a jogkörei egy részét, a bank felügyelőbizottsága pedig vizsgálatot kezdett a Lánchíd-palota ügyében. Perbeli vallomása szerint a szakvéleményről a vezérigazgató is mintegy véletlenül szerzett tudomást: egy 2014. októberi megbeszélésen maga Fejérvári vezérigazgató-helyettes mutatta meg neki, aki állítása szerint a vételi opció lehívása kapcsán rendelte meg az értékbecslést.

Kapcsolódó cikkek

Házipénztárként használják az Eximbankot kormányközeli üzletemberek

2,3 milliárd forint kölcsönt adott az Eximbank a Váci1 üzletházra

Maga a szakértői vélemény Nátrán állítását látszik alátámasztani, amennyiben a megbízás céljáról ezt mondja: „A Megbízó tájékoztatása szerint a szakvélemény döntés előkészítés célú felhasználásra kerül.”- márpedig az ingatlannal kapcsolatban az esetleges megvásárláson kívül más döntést nem nagyon készíthetett elő az ingatlanra vonatkozó értékbecslés.

A megbízás ebből következően csak másodlagosan foglalkozik a bérleti díjjal, amennyiben az értékbecslés a Lánchíd Palota értékére a fennálló bérleti szerződéssel együtt, illetve a nélkül mond árat.

A 39 oldalas szakvélemény nettó 5,4 milliárdra teszi az ingatlan értékét bérlővel, 4,7 milliárdra bérlő nélkül. A per, illetve az ügyben zajló büntetőeljárás szempontjából releváns állítás viszont nem erre, hanem az Exim által fizetett bérleti díjra vonatkozik:

„Figyelembe véve az ingatlan adottságait (…) a bérleti díjat, bár az a jelenlegi irodapiacon a felső határnak felel meg, a piaci díjakhoz illeszkedőnek ítéljük meg.”

Vagyis éppen a bank által megrendelt szakértői vélemény mondja ki, hogy a bérleti díj a nyújtott szolgáltatások összességét tekintve kicsit talán drága, de semmiképp sem túlzó. (Tegyük hozzá, ez a szakértő, szemben a peres felek által felkért szakértőkkel, az ügybeli érdektelensége miatt semmiképp nem tekinthető elfogultnak.)

Ehhez képest a bank jogászai feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva indítottak peres eljárást, illetve tettek hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést. Kérdés, hogy ki próbálta átverni a másik felet: a bank vezetése, amikor nem tájékoztatta a per vitelére felkért jogászokat a szakvéleményről, vagy a bank jogi képviselői, akik tudtak a jelentés tartalmáról, de azt eltitkolták mind a polgári perben eljáró bíróság, mind a büntetőügyben vizsgálódó nyomozóhatóság elől.

Persze mindig van némi aggályos abban, amikor egy, az udvarhoz közeli oligarcha üzletel az állammal. Erre fonák módon épp a házipénztárként működő Exim Bank hitelezési gyakorlata a legjobb példa: a bank az elmúlt 3 évben összesen bő 20 milliárd forinttal hitelezte a miniszterelnökhöz legközelebb álló nagyvállalkozókat: Garancsit, Vajnát és Mészárost.

És lehetnek erkölcsi fenntartások is egy olyan üzlettel kapcsolatban, melyben egy milliárdos hitelből vásárol meg egy ingatlant, majd a törlesztést meghaladó bérleti díjért adja ki azt egy állami szervezetnek. Egy biztos, a most a birtokunkba került dokumentum alapján ez az üzlet, konkrétan a bank által fizetett bérleti díj mértéke, legfeljebb ízlésbeli-etikai kérdéseket vet fel, büntetőjogit semmiképp.

Egy végleges eredménye viszont már van a székházügy körüli turbulenciáknak: Fejérvári Levente vezérigazgató-helyettes, aki a Szíjártó-rezsim lojális kádereként kulcsszerepet játszott a székházügy megoldásában, néhány nappal ezelőtt távozott az Eximből.

Becker András

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]

Megosztás