Bezárás
kémügy

Elkezdődött a fideszes kémügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán

A vád koronatanúja érdemben semmit nem tudott mondani a vádiratban szereplő tényállásról, nem látott a vádlottaknál minősített anyagokat – sem a Honvédelmi Minisztériumét, sem az IMF-est –, valamint szerinte Maxin Norbert nem kém. Mindez a 2015-ben indult kémügy első tárgyalási napján, március 22-én derült ki a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán.

Előzmények

Udvariatlanság a Pentagont kémkedéssel vádolni – Maxin Norbert, a fideszes kémügy gyanúsítottja

Etikai vizsgálatot kért az NNI a fideszes kémügyről nyilatkozó ügyvéd ellen, de az eljárást már ma befejezik

Nagyon kellemetlen a Fidesznek a legújabb magyar James Bond – közreadjuk a levelét

Milliárdos sikkasztásgyanú az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember becsődölt vállalkozásánál

Nem kíváncsi a rendőrség az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember cégügyeire és fideszes kapcsolataira

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

Milyen egy magyar kém, aki az USA-nak akar Magyarországra vonatkozóan fontos, akár a politikát vagy a gazdasági életet befolyásolni tudó információkat kiadni?

A bíróságon felolvasott vádirat és a Fővárosi Főügyészség első számú koronatanúja által elmondottak alapján az illető nem tud angolul, nem jár külföldre, továbbá fontos információkat, adatokat tartalmazó adathordozókat az egyik normafai turistaút mellett rejt el a földbe, két héttel előre egyeztetett időpontban találkozik társaival az USA nagykövetségén, tevékenysége elleplezésére baráti társaságával lekvárt főz és kirándulásokat szervez.

E furcsa kémkedési módszer mellett egyéb érdekes és érthetetlen dolgok merültek már fel az ügyben, amelyben többek között vezető fideszes politikusok neve is előkerült, és amelyről az Átlátszó az eljárás kezdete óta többször írt.

A vádlottak a rendelkezésre álló információk szerint hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok és az IMF részére, ezen belül is az első rendű vádlott, Maxin Norbert vádlott-társa, Bukta Béla révén az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó iratot juttatott el.

A vád másik pontja az, hogy Maxin Norbert 2010-ben az IMF küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének a figyelmét hívta fel arra, hogy úgy helyezzék ki a pénzt, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból ellopni. A vádlottak, ha a bíróság úgy látja, valóban elkövették ezeket a bűncselekményeket, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatóak.

Az első tárgyalási napon a vádirat felolvasása után mind a két vádlottat meghallgatták, majd kérdéseket intéztek hozzájuk. Maxin Norbert hangsúlyozta, hogy üzletember és mindig is üzleti tevékenységgel foglalkozott; ez érintette az informatika és a kutatásfejlesztés területét, továbbá különböző az alapítványokban vállalt tisztséget.

Mint arról már beszámoltunk, ezek a szervezetek fideszes politikusokhoz kötődtek. A tárgyaláson az elsőrendű vádlott felhozta azt is, hogy az üzletkötések mellett műtárgyakat – Zsolnay-porcelánokat, könyveket és antik tárgyakat – gyűjtött.

Maxin Norbert elmondta, hogy a másodrendű vádlottal 2007-ben ismerkedett meg, még pedig Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter ajánlására. Miután jól tudtak együtt dolgozni, a másodrendű vádlott a cégek működtetésében is részt vett, az Arcade Kutatási és Fejlesztési Kft. ügyvezetője lett.

Maxin Norbert megemlítette azt is, hogy a hatóságok által koronatanúként megjelölt nő az élettársa volt két éven át 2013-ig. A viszonyuk azonban anyagi okok miatt megromlott.

A vádlott hangsúlyozta, hogy a vádirat csak részben felel meg a valóságnak, és hogy semmilyen hírszerző, hírgyűjtő tevékenységet nem folytatott az ország rovására. Maxin Norbert megjegyezte, sokan kértek tőle tanácsot különböző ügyekben, de minősített anyagokkal nem találkozott a beszélgetések során, ilyen dokumentumokat nem is szerzett meg, illetve a hatóság tőle ilyen iratot nem is foglalt le.

A Birodalom pedig nem kémszervezet volt, hanem egy baráti társaság, amely a képregény-készítésen, a lekvár főzésen át a tatárjárással kapcsolatos kutatással is foglalkozott. Védői kérdésre elmondta még azt is, hogy soha nem akarta a politikai kormányzás irányát befolyásolni.

A másodrendű vádlottra vonatkozóan meg kell említeni, hogy 2006-től egy éven át Varga Mihály személyi titkára volt, ezt követően került Maxin Norbert cégéhez, az Arcade Kft.-hez, majd 2010-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban főosztályvezető-helyettesként dolgozott, 2011-ben pedig átkerült a Magyar Nemzeti Kereskedőházhoz, ahol 2015-ig üzleti stratégiai tanácsadó volt.

Házkutatás rágalmazási ügyben

A másodrendű vádlott rögtön az elején leszögezte, hogy nem követett el bűncselekményt. Ezt tovább fejtegette volna, de védője, Dániel Szabó Mátyás áttért a 2015. március 16-án megtartott házkutatás körülményeire. A házkutatásra egy rágalmazási ügy miatt volt szükség; a feljelentést Vályi-Nagy Vilmos egykori informatikai államtitkár tette, aki azt sérelmezte, hogy anonim blogokon dehonesztáló dolgok láttak róla napvilágot.

Ennek a házkutatásnak a körülményeit azért tartotta fontosnak tisztázni a másodrendű vádlott védője, Dániel Szabó Mátyás és vele együtt Maxin Norbert ügyvédje, Kertész Gusztáv is, mert Bukta Béla azon nem vett részt. Így a férfi a házkutatási jegyzőkönyvet nem is írta alá. De nem szignózta le az iratot a vádlott neje sem, sőt hatósági tanúk sem. Márpedig ekkor foglalták le azt az adathordozót, amelyen a HM-es, minősített anyagot megtalálták, s az alapján indították el a kémügyet.

A védő hangsúlyozta azt is, hogy az adathordozó sorozatszáma nem szerepel a házkutatási jegyzőkönyvben, pedig minden más dolgok esetében ezt az egyedi jelzést feltüntették. Egy másik lefoglalási jegyzőkönyvben viszont ez a szám megtalálható, csakhogy egy 2016-os hatósági iratban, úgyhogy a gép nem került vissza a terhelthez, az végig a hatóságnál volt.

Meghallgatták a koronatanút

Ezután következett az egyes számú tanú meghallgatása, de úgy, hogy a vádlottaknak ki kellett menniük a tárgyalóteremből, mert a nő, aki Maxin Norbert élettársa volt, nem akart a jelenlétükben vallomást tenni.

A koronatanú beszámolt arról, hogy Maxin Norbert egyik üzlettársa révén ismerkedett meg a férfival 2010-ben. A “Birodalmat” baráti társaságnak mondta, amely, mint már többször szóba jött, lekvárt főzött, kirándult. A közösség tagjainak becenevük volt, az asszonyé a Jane lett. Maxin Norbert Leon és Szélróka, míg a másodrendű vádlott a Noxfort nevet kapta.

Mivel az asszony szerint Maxin Norbert virágcsokorral ment a titkos találkára, továbbá mert azt feltételezte, hogy a párja a CIA alszervezetének a munkatársa, az egyik korábbi vallomásában pedig arról tett említést, hogy Maxin Norbertet amerikaiak az egyetemen szervezték be és a Közel-Keleten végzett nekik elemző munkát, Dániel Szabó Mátyás arról érdeklődött, hogy a nő hisz-e a mesékben.

Ugyanis – mint az ügyvéd megjegyezte –, Maxin Norbert soha nem járt külföldön.

A kis közjáték után a tanú azt mondta, hogy Maxin Norbert nem kém, valamint, hogy nem tudott dokumentumok átadásáról és a minősített iratról sem. A nő szerint volt élettársának kiterjedt kapcsolatai voltak, a cégeket pedig ő irányította, Maxin Norbert tartotta a kezében a szálakat.

Az is szóba került, hogy a koronatanú azért félt a vádlottól, mert manipulatívnak tartotta.

A koronatanú magabiztosan beszélt mindezekről, ám abban elbizonytalanodott, hogy egy, a nyomozó ügyészségen folyó eljárásban tanú vagy gyanúsított-e. Ez az ügy azért indult, mert amikor Maxin Norbert 2013-ban eltűnt, a hatóságoknak többen, így a nő is, azt mondták, hogy az üzletember meghalhatott, és ezzel félrevezették a rendőrséget.

Az asszony szerepe az ügyben azért nem mindegy, mert mint az ügyvédek felhozták, terheltnek kellene lennie, mégsem az. Márpedig a kémkedési ügyben egy ideig nem tett vallomást a nő. Majd ahogy a másik, az eltűnéssel kapcsolatos eljárásban tanúvá vált, ebben a kémkedési ügyben is megeredt a nyelve.

A tanúmeghallgatás záró epizódjaként az ügyvédek még felhozták azt is, hogy a nőnek azért is érdekében állhat egykori párjára rávallani, mert elszámolási vitájuk volt. Az asszony szerint ez nem igaz, de a tárgyaláson elhangzott, hogy Maxin Norbertnek igenis van követelése a nővel szemben és ennek rendezésére levélben fel is szólította őt.

Az ügyben felmerült furcsaságok a következők:

1., nyolc, illetve hat évvel ezelőtti történetekről van szó;

2., olyan dokumentumok átadásáról, amelyek elvileg a külföldi félnek is rendelkezésére álltak;

3., az eljárás a hasonló ügyekhez képest nem titkosított;

4., a Fidesz amennyire ráugrott a KGBéla néven elhíresült jobbikos képviselő ügyére, ebben az ügyben mélyen hallgatott;

5., kérdés, hogy amennyiben valaki azt akarja elérni, hogy a hazánknak adott pénz egy részét a kormányzó politikai elit ne tudja lenyúlni, az miért az ország érdekei elleni tett.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom