Bezárás
Egyéb

Így zajlott a fiataloknak szóló korrupcióellenes konferencia Antwerpenben

Március 15. és 19. között rendezték meg a European Youth Press és az Európa Tanács Ifjúsági Alapítványának közös szervezésében a Corruption Reporting Project első etapját Belgiumban.

A Corruption Reporting Project (ACRP) projekt szépen csengő célja, hogy összehozzon olyan fiatal újságírókat és médiában dolgozó szakembereket, akik elhivatottan küzdenek hazájukban a korrupció ellen. A résztvevők Európa különböző országaiból érkeztek, többek között például Lettországból, Olaszországból, Csehországból, Spanyolországból, Ukrajnából, de még Örményországból is.

A program első találkozóját Belgiumban tartották, ezt követi majd egy helyi konferencia, végül pedig egy záróesemény Litvániában.

A projekt első állomása Antwerpenben volt. Fénykép: Katona Fruzsina, Átlátszó

A projekt első állomása Antwerpenben volt. Fénykép: Katona Fruzsina, Átlátszó

Tudott újat mondani

Az első délután után, amely kizárólag ismerkedéssel és összecsiszolódással telt, hamar kiderült, hogy sok fiatal résztvevő hírszerkesztőként vagy gyakornokként dolgozik, többen pedig médiaszakos hallgatók. Ők nagyon sokat vártak ettől a programtól, miközben a tapasztaltabbak viszonylag szkeptikusak voltak. Én például attól tartottam leginkább, hogy

ez megint egy olyan projekt lesz, ahol megegyezünk abban, hogy a korrupció csúnya dolog, aztán mindenki megy haza a dolgára.

Nem is feltétlenül az előadások szolgáltak új információval, hanem az azt követő kerekasztal beszélgetések. Rugilé Trumpyté, a litván Transparency International munkatársának prezentációját például pont egy ilyen követte. Trumpyté nagy vonalakban vázolta Európa korrupciós helyzetét, külön hangsúlyt fektetve a szervezete által minden évben összeállított korrupció érzékelési indexre. Kitért a kamu hírekre és a manipulációra, melyhez a hírhedt Nayirah tanúvallomást idézte.

Mivel sok volt az Oroszországgal szomszédos államokból érkező fiatal, ez a téma egy kifejezetten aktív eszmecserével ért véget. A lett résztvevő, Marija Ziedina elmondta:

„Én ezért hagytam ott az oknyomozást és kezdtem PR-ral foglalkozni. Jobban fizet, valljuk be. Meg adott egy piac, maximum 600 ezer lett nyelvű olvasónk van, a többiek olyan oroszok, akik valamiért inkább a putyini propagandát választják.”

A Kelet-Ukrajnából érkezett résztvevő a közérdekű adatigénylésekre panaszkodott. Munkája során

sokszor ütközik akadályba: az adatgazdák például rendszeresen pénzt kérnek a nyilvános adatokért, vagy egész egyszerűen nem válaszolnak a megkeresésre. A bíróságok részrehajlása miatt pedig szinte lehetetlen kiperelni a szükséges információt.

A képzés harmadik napján a Bahrain Watch, bahreini oknyomozó portál aktivistája, Faten Bushehri tartott előadást a digitális biztonságról, illetve az újságíró saját és forrásainak hatékony védelméről. Hazájában az aktivizmus és az oknyomozó újságírás nem életbiztosítás: az ország 162. helyen áll az Újságírók Határok Nélkül világszervezet sajtószabadsági listáján – a 180-ból. Számos példa akad a korrupciót feltáró, a kormánnyal szemben kritikus hangot megütő szakemberek megkínzására.

Bushehri utolsó, gyakorlati elemeket is tartalmazó előadása, otthoni helyzetéből fakadóan, az okos eszközök virtuális és fizikai védelméről szólt.

„Összefoglalva: soha ne engedj idegeneket a géped közelébe, ne nyiss meg ismeretlen adathordozót. Használj VPN-t, és kétlépcsős azonosítást, ahol csak lehet.”

Az egyébként izgalmas és informatív előadását mégsem hallotta meg mindenki: hazafelé a reptéren, az egyik résztvevő újságíró összekeverte laptopját egy mexikói hajóséval. A laptop két hónap múlva várható.

Egy kis szelet mindenből

Az előadók között volt még Alexandre Brutelle, francia újságíró is, aki egy végtelennek tűnő előadásban ismertette a nyomozáshoz elengedhetetlen eszközöket, amelyek kipróbálására sajnos nem jutott idő.

Maarten Lambrechts, belga adatújságíró pedig különböző esettanulmányokon keresztül mutatta be, hogy miből is áll az ő munkája. Kitért például az Átlátszón is megjelent Hamis Összefüggésekre. Ezt követően alkalmat kaptunk arra, hogy a már említett korrupciós indexet interaktív térképen ábrázoljuk.

A kevesebb néha több. Grafika: Darkhorse Analytics

Miért is jó nekünk ez a program?

A hálózatépítésen, és a fiatal újságírók felvértezésén kívül egy új internetes eszköztár létrehozása is szerepel a program céljai között. Ez szintén a karrierjük elején járó, fiatal oknyomozó újságírókat segíti majd különböző eszközök megismertetésével, esettanulmányokkal, valamint a tervek szerint lehetőséget nyújt majd további hálózatépítésre is.

Ezen a téren egyébként kifejezetten nehéz újat mutatni, hiszen rengeteg, jól ismert eszköztár áll a feltörekvő oknyomozó újságírók rendelkezésére, mint például a Journalist’s Toolkit, vagy éppen a már említett Bahrain Watch Amana Tech-je.

Fénykép: Anne Sophie Schroder

Fénykép: Anne Sophie Schroder

Összességében úgy gondolom, hogy ez a projekt nagyon hasznos azoknak a kezdő újságíróknak, akik csak most ismerkednek az oknyomozással. Azok a résztvevőknek viszont, akik legalább fél évet dolgoztak ilyen területen, a hálózatépítésen kívül nem sok új információval szolgált. Inkább terápiás jellegével segítette a mindennapi küzdelmet.

Katona Fruzsina