Bukott perért is nagyvonalúan honorálja az Eximbank a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodát

kép forrása: nava.hu
kép forrása: nava.hu

 

Az oligarchacsere-projekt részeként is értelmezhető büntető- és polgári peres eljárások folynak az Eximbank székházbérlete kapcsán. Az eljárások kulcsszereplője Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tagja: a székházszerződés megszüntetéséért indított polgári perben is Bártfai képviseli a bankot. Noha ebben ügyben még nincs jogerős ítélet, az Exim csaknem a teljes ügyvédi díjat kifizette az irodának, dacára annak, hogy Bártfaiék első fokon elbukták a pert.

 

1xckok

 

Nátrán Roland, az Eximbank akkori vezérigazgatója szerint 2014-ben nagy kavarás volt nemcsak az Exim székháza, de a kereskedőházak elhelyezése körül is. Nátrán tanúvallomásának bizonyos részletei átvezetnek egy nagyságrenddel nagyobb bűnügy, a Quaestor-ügy közelébe.

A Quaestor-sztori kapcsán korábban többször is felmerült a külügyminisztérium, és személyesen Szíjártó miniszter érintettsége, de ezeken a vonalakon nem indult sem nyomozás, sem más eljárás – a volt vezérigazgató viszont ma már egy büntetőeljárás gyanúsítottja.

Nátrán a tanúvallomásában többször is kitér arra, hogy Benkő Szilárd, Szijártó miniszter kabinetfőnöke éppúgy politikai kérdésként kezelte az Eximbank, mint korábban a nemzeti kereskedőház (MNKH) székházügyét:

„Később már nem tértünk vissza arra, amit Benkő Szilárd mondott, hogy hová kellene a kereskedőháznak költöznie. Az a sejtésem, hogy az Ipar utcai ingatlannak [ami az MNKH székhelye] a Quaestor a tulajdonosa. [Benkő Szilárd közlése szerint az Eximbanknak] a kereskedőházak mintájára, politikai okokból kell kiköltözni. (…) Benkő Szilárd mondta azt, hogy a Lánchíd-palotából politikai okokból kell kiköltözni.”

Van tehát egy korábbi felelős vezetőtől származó tanúvallomás, mely szerint az egész hercehurca a Lánchíd-palota körül alapvetően politikai okokból indult. Ha ez igaz, akkor mind a polgári, mind a büntetőügy mögött legalább részben politikai szándékok vannak.

De mi ez a székházügy?

Az Exim 2014-ben kinevezett új vezetése polgári perben próbálja kimondatni a Nobilis Kristóf üzletember cégével kötött bérleti szerződés érvénytelenségét – ezzel párhuzamosan Nobilis és a bank korábbi vezetője, Nátrán Roland immár gyanúsítottként célpontja a nyomozásnak.

A szakértői nyilatkozatok eddig sem támasztották alá az Exim álláspontját, és korábban a birtokunkba került egy, a bank által megrendelt 2014-es szakvélemény is, amely kétségessé teszi a felperesi álláspont megalapozottságát. További részletek:

Egy értékbecslés szerint piaci áron bérelte az Exim Bank a székházát a kegyvesztett Nobilis Kristóftól

Mindkét eljárásban kulcsszerepet játszik az Eximbankot a polgári perben képviselő, illetve a feljelentést megfogalmazó jogász, Bártfai Beatrix, a Sárhegyi és Társai Iroda ügyvédje. Bártfai szerepe annál is különösebb, mert Nátrán vallomása szerint már az ő vezetése alatt is megrázóan drágán dolgoztak a banknak:

„[a székházügy rendezésébe bevont] Baker és McKenzie ügyvédi irodának a kiválasztása ellentétben Bártfai Beatrix, jelenlévő ügyvédnőnek a kiválasztásával, a szokásos eljárási rendet követte, tehát három ügyvédi irodától kértünk be ajánlatot. Három ügyvédi iroda ajánlata közül a legolcsóbb iroda ajánlatát választottuk ki, ez volt a Baker és McKenzie ügyvédi iroda ajánlata (…) McKenzie ügyvédi iroda a munkát tized annyiért végezte el, mint amennyiért Bártfai Beatrix ügyvédnő vállalta. A megbízási szerződés keretén belül a bank megbízta az ügyvédnőt.(…) amíg ott voltam Bártfai Beartixtől jogi szakvélemény nem készült. Bártfai Beatrix ügyvédnő honoráriumát nem fizettük ki cserébe.”

A volt vezérigazgató Bártfai ügyvédnő csillagászati honoráriumára tett megjegyzését ellenőrizendő kikértük az Eximbanktól a 2014. január 1-je után jogi tevékenység végzésére kötött szerződések listáját, illetve a szerződések alapadatait.

Az eredmény elég sajátos lett. A bank unortodox adatgazdaként a saját honlapján létrehozott egy új aloldalt a szerződéseknek, és azt valamiért „Önkéntes közzététel”-nek nevezte el – az adatigénylés teljesítéseként ennek a linkjét küldte el. Az „Önkéntes közzététel” viszont tartalmilag teljesen rendben volt, egy könnyen áttekinthető táblázatban sorakoztak a szerződő irodák és önálló ügyvédek, a szerződések tárgya, hatálya és összege, valamint a kifizetések éves bontásban.

Néhány nap múlva viszont valami történt: a korábban áttekinthető táblázatot áttördelték, és eltüntették az oszlopok elnevezését, így lényegében megszűnt az adatok közti kapcsolat. Vagyis az adatokon nem változtattak, csak a trükkel egymáshoz nem köthető nevek, dátumok és összegek értelmetlen halmaza jött létre.

Rögtön írtunk is a banknak, jelezve, hogy konstatáltuk az ügyködést, de sok értelme ennek nincs, hiszen rendelkezésünkre áll az eredeti táblázat, amely alapján a használhatatlanná tett adatbázis is értelmezhető. A levélre ugyan nem jött válasz, de másnapra az „Önkéntes közzététel” oldalon a táblázat visszajavult.

Az Eximbank által közzétett táblázat innen érhető el (PDF)

A feltöltött pdf-fájlok metaadataiból rekonstruálható a cserebere sorrendje, és feltételezhető oka is. A használhatatlan tördelésű fájlt április 4-én 22:31-kor hozták létre – ez egy munkaanyag, ebből jött létre másnap, április 5-én 9:40-kor a használható táblázat. A bank ezt tette közzé, és még aznap meg is írta, hogy teljesítette az adatigénylést.

Csakhogy néhány nap múlva a 4-én létrehozott munkaanyagra cserélték a táblázatot,  használhatatlanná téve az adatokat; majd az április 12-én elküldött figyelmeztetés után 13-án 8:29-kor visszatették a használható táblázatot tartalmazó fájlt.

Kapcsolódó cikkeink

Házipénztárként használják az Eximbankot kormányközeli üzletemberek

Elkésett fellebbezés egy 950 milliós követelés ügyében – Esztergom ismét bajban van

Ismerős tettesek? Ügyek, pénzek és szereplők a Budapesti Ügyvédi Kamara körüli botrányban

Az Eximbank 2 millió eurója és a szolnoki Tisza Szálló is ráment a Túró Rudi sikertelen kínai bevezetésére

Hogy a cserebere kinek az utasítására vagy milyen okból történt, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy a táblázat mások mellett a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda vonatkozásában tartalmaz érdekes adatokat.

Az iroda 2014 óta összesen hat szerződést kötött az Eximbankkal: négy szerződés óradijas: óránként 42 ezer forintért vizsgáltak felül szerződésmintákat, adtak tanácsot, illetve láttak el jogi képviseletet. Óránként 60 ezerért jártak el egy meg nem nevezett, de lezárult peres eljárásban, ezen túl van az irodának egy 4,8 milliós lezárt, meg egy nettó 100 millió forint értékű élő megbízása.

Ez utóbbi peres képviseletre szól, és két részből áll: nettó 48 millió a megbízási díj, erre jön nettó 52 millió sikerdíj. A szerződést 2015 júniusában kötötték, és a Sárhegyi-iroda szerződéseinek adatai alapján csak ez a megbízás szólhat a Lánchíd-palota ügyében indított polgári peres eljárásban való képviseletre. A táblázat adatai szerint a bank 2015-ben 22,86 millió, 2016-ban 25,4 millió, 2017-ben pedig 6,35 millió, azaz összesen bruttó 54,61 millió forintot fizetett ki a Sárhegyi és Társai Irodának a képviseletért. (A szerződések adatait nettó, a kifizetésekét bruttó értéken közölték.)

Osztunk szorzunk, és az jön ki, hogy a megbízó a bruttó 60,96 milliós megbízási díjból áprilisig 54,61 milliót, a teljes szerződött összeg 90 százalékát már kifizette az irodának, noha a per nemhogy nem zárult le jogerősen, de a Bártfai Beatrix képviselte Eximbank azt tavaly novemberben első fokon elvesztette.

Becker András

 

tetszett_a_cikk3