Macedóniában tavaly ilyenkor festékbombáztak a Soros Army pólós tüntetők

Egy macedón aktivista beszédet mond az összefestékezett parlament előtti tüntetésen. (fotó: Twitter)
Egy macedón aktivista beszédet mond az összefestékezett parlament előtti tüntetésen. (fotó: Twitter)

 

Macedóniában 2016-ban az egész fővárost festékbombázták a tüntetők, mégsem ítéltek el senkit garázdaságért. Viszont az ottani kormány ugyanúgy Soros György számlájára írja a tiltakozásokat, mint a Fidesz. Az orosz állami tévé és a magyar közmédia is igyekszik párhuzamot vonni a macedón és az itthoni események között, miközben a magyar parlament előtt van a civil szervezeteket putyini mintára megbélyegző törvénytervezet.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 

2016. április végén jelentek meg a nemzetközi sajtóban az első hírek a Macedóniában zajló “Színes Forradalomról”, ahol a tüntetők festékbombákkal lőtték az ország fővárosában, Szkopjéban található középületeket.

A rendhagyó tiltakozást a macedón kormány ügyei váltották ki: a titkosszolgálati lehallgatások, a választási botrányok/csalások, a pénznyelő beruházások, és a korrupció egyaránt felbőszítette a helyi lakosságot.

Június elején a 444 készített helyszíni riportot Szkopjéban, ahol a tüntetők fáradhatatlanul folytatták a hetekkel korábban megkezdett akciót. Minden egyes nap koraeste találkoztak a Különleges Ügyészi Egység (CJO) irodája előtt, majd onnan indulva festékbombákkal küldték meg a jelentősebb középületeket.

A CJO előtti találkozónak szimbolikus jelentősége van az ügyben. A szervezetet a férfiközpontú országban három nő vezeti (egyikük ráadásul az albán kisebbség tagja), akik hamar az ország hősei lettek egyszerűen azzal, hogy végezték a munkájukat, és rövid idő alatt több vezető politikus ellen állítottak össze vádiratot.

A tüntetések azután kezdődtek el, hogy Gjorge Ivanov macedón elnök több vádlottnak (köztük a miniszterelnöknek és a több miniszternek) mentességet adott, és leállította a nyomozásokat.

A festékbombákból kapott az Igazságügyi Minisztérium és a Parlament, sőt néhány rohamrendőr is, mégsem ítéltek el egy tüntetőt sem. Ezzel szemben Magyarországon a bíróság egy hete garázdaság és rongálás bűntettében találta bűnösnek a Köztársasági Elnöki Hivatalt festékkel megdobni próbáló két aktivistát.

 

 

“Szerintem ez egy csodálatos módja a tiltakozásnak. Nem erőszakos, nem törünk össze semmit, de üzenünk a rendszernek” – mondta tavaly az egyik macedón szervező a 444-nek.

A tüntetők egy része CJO-logós pólóban (ahol a három betűben az ügyészekre utalva három stilizált nő áll vagány pózban) ment a demonstrációkra, ami már önmagában meglepő, és elég erős jelzés a hatalomnak, hogy nagyon unja a nép a korrupciós és egyéb botrányokat.

A kormány azt mondta, hogy a tiltakozások mögött Soros György van, szerintük az Open Society Macedonia szervezi és finanszírozza a tüntetéseket.

Nikola Gruevski miniszterelnök arra jutott, hogy a demonstrálók külföldi érdekeket szolgálnak, és káoszba akarják dönteni az országot.

Kormánypárti újságírók idén januárban SOS (Stop Operation Soros Movement) néven indítottak mozgalmat, hogy bemutassák Soros káros tevékenységét, és persze a kormányzó VMRO-DPMNE párt is bőszen kampányol a Soros által támogatott civil szervezetek ellen.

A magyar és macedón történések párhuzamai 2017. március végén nem meglepő módon az orosz Rosszija1 állami tévécsatorna riportjában értek össze. Ebben bemutatták a szkopjei Soros-ellenes tüntetéseket, és a riporter külön kiemelte, hogy a tavalyi Színes Forradalom több résztvevője “Soros Army” feliratú pólót viselt.

Azt persze nem említette, hogy a tüntetések egyik vezetője, Pavle Bogoevski és társai az őket sorosbérenceknek tituláló kormánypropagandára válaszul, fricskaként hordták a pólót..

Ha az orosz tévé kicsit alaposabb lett volna, megtalálta volna azt a fotót a Twitteren, és azt a Youtube-videót, amin Bogoevski az összefestékezett parlament előtt Soros Army-pólóban mond beszédet a tüntetőknek. Ezekkel biztos jobban lehetett volna rettegtetni az ilyesmire fogékony közönséget, mint az aktivisták mosolygós fotójával.

 

 

A Rosszija1 riportjában a macedón események kitárgyalása után Magyarország következett. Először Ásotthalom polgármestere, Torockai László nyilatkozott Soros és a migráció általa vélt összefüggéseiről, majd szóba került a jelenleg a parlament előtt lévő törvény a civil szervezetek külföldi támogatásairól, aminek kapcsán Kovács Zoltán kormányszóvivő beszélt az “antidemokratikus kormányellenes törekvésekről”.

Ezután egy rejtett kamerás felvétel következett a Soros által alapított Közép-Európai Egyetemről, a CEU-ról, majd a fideszes Gulyás Gergely érvelt a civiltörvény mellett, és Soros tevékenysége ellen.

A maga műfajában igazi mestermunka a lejárató videó, érdemes megnézni.

 

 

A sorosozás azóta még nagyobb fordulatszámon pörög Magyarországon. A kormány a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére is átverte a CEU-törvényt, a kormánypárti PestiSrácok nemrég kiadott egy Soros György “globális hálózatáról” szóló könyvet, és Orbán Viktor miniszterelnök a kormányszócső Magyar Időknek adott húsvéti interjújában is kiemelte Sorost.

Az ünnep után, április 19-én a parlament elé került a “külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény, amivel a Soros György alapítványai által támogatott, jellemzően emberi jogokkal foglalkozó és korrupcióellenes civil szervezeteket akarják megbélyegezni.

Az ügyben a kormánykommunikáció fő iránya az, hogy a “külföldről pénzelt” NGO-k nem Magyarország érdekeit tartják szem előtt, támogatják a migrációt, és rengeteg pénzt kapnak Sorostól.

A civilellenes lejáratóhadjáratból természetesen az Andy Vajna tulajdonában lévő TV2 is igyekszik kivenni a részét, húsvét alkalmából például egy ki sem adott CÖF-közleményre hivatkozva boncolgatták Soros és bizonyos szerkesztőségek ( HVG, Index, 24.hu, 444, RTL Klub) vélt kapcsolatát.

Persze a közmédia is megtesz minden tőle telhetőt az ügy érdekében. A hirado.hu online felületén blogoló Schmidt Mária (KKTTK, Terror Háza, ‘56-os emlékév) húsvétkor megjelent Soros-ellenes írását előre reklámozta, majd szemlézte a hirado.hu, és stúdióbeszélgetést szentelt neki az M1.

Április 19-én, a civiltörvény parlament elé kerülésének napján pedig azzal foglalkozott a köztévé híradója, hogy Macedóniában folytatódik a Soros György elleni kampány, még tüntetés is volt Soros és az általa támogatott civil szervezetek ellen.

Az valahogy kimaradt a riportból, hogy a tiltakozást a fentebb említett, macedón kormánypárti újságírók által indított SOS (Stop Operation Soros Movement) mozgalom szervezte. Azt viszont hosszan ecsetelte az M1 riportja, hogy a magyar parlamentben is szóba került a macedón helyzet: Tilki Attila fideszes képviselő szerint a Soros-támogatott civil szervezetek Macedóniában és Magyarországon is “nagyot szakítanak a migránsbizniszből”, ezért próbálják ellehetetleníteni a két kormány munkáját.

Nem nehéz felfedezni a hasonlóságokat a magyarhoz hasonlóan erős orosz befolyás alatt lévő macedón kormány és a mienk között, valamint az orosz és magyar közmédia működésében.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke egyébként a civilellenes törvényes vizsgálata után azt javasolta, hogy ki kellene bővíteni az adatok közzétételére kötelezett szervezetek körét: legyenek megjelölve a gazdasági szereplő, a kormány, és a politikai párt által támogatott szervezetek is.

A definíciókról 2015 februárjában írtunk:

  • NGO: nem kormányzati szervezet
  • GONGO: kormányzat által szervezett civil szervezet
  • BINGO: üzleti szereplők által működtetett NGO
  • DONGO: adományozó által szervezett NGO
  • PANGO: politikai párthoz kapcsolódó NGO

A magyar kormány civilellenes fellépése kapcsán 2017 januárjában az Átlátszó írt elsőként arról, hogy a példa Izrael lehet, és ezt Hollik István KDNP-s képviselő egy nappal később be is jelentette. A magyar jogrendbe azonban nehézkes lenne az izraeli szabályozás beillesztése, és mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány Oroszországot másolja a törvénnyel.

Olyannyira, hogy Szabó Szabolcs, az Együtt képviselője a parlamenti vitában azt mondta, hogy a magyar jogszabálytervezet több ponton szó szerint is megegyezik a “külföldi ügynökök” kötelező regisztrációját bevezető 2012-es orosz törvénnyel.

 

sorosarmypolok

 

A macedón tüntetők által viselt Soros Army pólót egyébként az Átlátszó találta ki 2014-ben, korábbról nem találtuk nyomát hasonló pólóknak. Három éve először csak a stábtagoknak, viccből nyomtattunk ilyen pólókat, de azután olyan sokan kérték tőlünk, hogy az Átlátszós póló-kínálatban is elérhetővé tettük. Azt nem tudjuk, hogy a macedón tüntetők tőlünk vásárolták-e a ruhadarabokat, vagy csak lekoppintották a dizájnt.

A magyar kormány minden eddiginél keményebb civilellenes fellépése miatt mostanában különösen aktuális ruhadarabot a Pólópokol online pólóboltban lehet megvásárolni.

Soros Army-póló vásárlásához kattints IDE.

Aki szerint igazságtalanul támadja a Fidesz és a kormánypárti sajtó a civil szervezeteket, az a póló megvásárlásával kifejezheti szolidaritását/tiltakozását, és támogathatja az Átlátszó munkáját.

Erdélyi Katalin

 

tetszett_a_cikk3