Bezárás
Egyéb

Max Gebhardt: A korrupció tényleg aláássa a demokráciát

 

Oroszországot sok szempontból tekinthetjük Magyarország egyik lehetséges jövőképének. Az átláthatóság kerülése az állam sokasodó szabadpiaci beavatkozásainak védelmére, ahol a hazai cégek befektetéseit előnyben részesítik a külföldi cégekkel szemben, és ahol a haveri kapitalista „szövetségeseket” támogatják, sok populista vezető kelléktárában megtalálható, és úgy tűnik, Orbán Viktor és mások, akik Oroszországot sikeres példának tekintik, előszeretettel alkalmazzák saját kormányzásukhoz.

A múlt hónap végén oroszok ezreit – egyes számítások szerint tízezreit – láthattuk Moszkva és tucatnyi más orosz város utcáin vonulni, ahogy hangosan állást foglaltak az oroszországi korrupció szintje ellen. A legtöbb kommentátort egyrészt meglepte a résztvevők száma, és még inkább az, hogy tüntetések voltak Moszkván kívül is, „Putyin Oroszországának” szívében, ahol az ellenzéki pártok támogatása elenyésző.

A politikai aspektust a szervező, a Haladás Párt vezetője, Alekszej Navalnij jelentette, de a rendszerszerű korrupció elutasítása nem kizárólagosan liberális, vagy konzervatív természetű üzenet. A korrupciómentes kormányzás sok szempontból a populista politikai üzenet esszenciája: a nép azon akaratának kifejezése, hogy az adóbevételek minden fillére a nép javát szolgálja, ne a politikusok és haverjaiknak gazdagodását, és hogy a gazdaságpolitika alakítása a nép érdekében történjen, ne pedig a politikusok zsebének dagasztására.

Oroszországot sok szempontból tekinthetjük Magyarország egyik lehetséges jövőképének. Az átláthatóság kerülése az állam sokasodó szabadpiaci beavatkozásainak védelmére, ahol a hazai cégek befektetéseit előnyben részesítik külföldi cégekkel szemben, és ahol a haveri kapitalista „szövetségeseket” támogatják, sok populista vezető kelléktárában megtalálható – ilyen például Putyin is –, és úgy tűnik, Orbán Viktor és mások, akik Oroszországot sikeres példának tekintik, előszeretettel alkalmazzák saját kormányzásukhoz.

Míg a populista gazdaságirányítás bizonyos választói csoportoknak előnyös lehet, hosszú távon az optimálistól elmaradó nemzetgazdasági növekedést eredményez, és végeredményben az emberek jövőjét teszi tönkre. Mint a legtöbb populista terv, rövid távon elfogadhatónak tűnik, de huzamosabb időn át nem fenntartható.

Az Egyesült Államok Nagykövetsége minden tavasszal aktualizálja a befektetési hangulatról kiadott jelentését (Investment Climate Statement). Magyarország kilátásai a legutóbbi három jelentés alapján elég egyértelműek – Magyarország gazdasági növekedése elmarad a lehetségestől:

„Az utóbbi években a külföldi közvetlen működőtőke-befektetések (FDI) az említett előnyök ellenére elmaradtak a várttól, és maradtak a befektetést akadályozó tényezők. A vállalkozások megemlítik az adó- és szabályozási környezet stabilitásának hiányát, beleértve a visszamenőleges hatályú adózást, az érdekelt felekkel való konzultáció hiányát nagyobb szabályozási és adóügyi változtatások előtt, valamint a közbeszerzéseknél és az erős kormányzati befolyás alatt álló szektorokban tapasztalható korrupciót és kivételezést. A nemzetközi vállalatok a képzett munkaerő utánpótlás elégtelenségét említik, mit a külföldi közvetlen működőtőke-befektetések egyetlen kiemelkedő akadályát Magyarországon, különös tekintettel műszaki szakemberek és mérnökök hiányára. OECD és EU kutatások szerint a magyarországi általános és középiskolai diákok teszteredményei az utóbbi évek folyamán romlottak, amely már középtávon is befolyásolhatja a munkaerő minőségét.

Magyarország a Közép- és Kelet Európába érkező közvetlen tőkebefektetések terén vezető célország volt. A csúcsot 2005-ben érte el, 7,4 milliárd amerikai dollár közvetlen tőkebefektetéssel. A 2008-as globális pénzügyi válságot követően a tőke beáramlása lelassult, és Magyarország komparatív előnye a többi regionális versenytárssal szemben eltűnt. Ennek ellenére az utóbbi két évben a beáramló közvetlen működőtőke mennyisége nőtt, 2013-ban 3,4 milliárd, 2014-ben 6,5 milliárd amerikai dollár értékre.  Ez a növekedés nagyrészt már jelen lévő befektetők nyereségének befektetésként való visszaforgatásából, vállalati központok és magyar leányaik közti tőketranszferből, és a veszteséges bankok feltőkésítéséből állt össze.  Csak kevés új befektető érkezett a piacra.” — 2016 Investment Climate Statement

Az ilyen dokumentumok a követségi és washingtoni hivatalnokok közti hosszadalmas egyeztetésekkel járó munkafolyamat eredményei, ami biztosítja, hogy az Egyesült Államok minden mondatot hivatalos állásfoglalásként támogathasson. A Magyarország számára megfogalmazott üzenet egyértelmű – az átláthatóság hiánya alacsony gazdasági növekedést eredményez. A közbeszerzési eljárások nem nyitottak és nem átláthatóak, ami az adófizetők számára magasabb költséget eredményez, cserébe a gazdasági „szövetségesek”, például építőipari vállalatok, beszállítók támogatásáért, melyek a kormány támogatóinak számítanak.

A törvényi vagy adóügyi változások, melyek célja a gonosz „multik” megrendszabályozása, csökkentik a külföldi cégek és befektetők kedvét magyarországi tevékenységeik kiterjesztésére. A külföldi cégek munkahelyek millióit teszik lehetővé Magyarországon, és míg vannak, akik szerint elég, ha Magyarország kizárólag exportra termelő vállalatokat támogat, ez figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy minden külföldi cég szabadon eldöntheti, hova viszi a termelését.

A termelői környezet bizonytalansága a fő oka annak, hogy sok cég más közép-európai helyszíneket választott termelésének bővítéséhez, miközben magyarországi aktivitása nem változott. Pontosabban megfogalmazva, a jövőről hozott döntéseknél a benyomások nagyobb súllyal esnek a latba, mint a realitások, és minél inkább összekapcsolódik a Magyarországról alkotott kép az átláthatatlan közbeszerzésekkel és döntéshozatallal, annál rosszabb benyomás alakul ki a korrupcióról, és annál több cég fordul más országok felé, ha üzletelni szeretne.

Ezek a döntések idővel, fokozatosan alakulnak ki. A Microsoft 2014-ben úgy döntött, bezárja komáromi gyárát, ahol korszerűtlen Nokia termékeket állítottak elő, ahelyett, hogy egy beruházás után más termékek gyártásába fogjon. A gyár bezárása kb. 1800 munkahely megszűnésével járt, és a pótlás – a BYD felmagasztalt elektromos buszgyár beruházása – csak 300 munkahelyet hoz létre.

Ez a 300 munkahely két lépcsőben jön létre, amihez hónapok, talán évek is kellhetnek.  Hasonlóképpen más gyártók sem ruháznak be meglévő gyáraik felszerelésébe, korszerűbb termékek gyártásába. Előfordulhat, hogy e döntések következménye is hasonló lesz: az anyacégnek választania kell, hogy korszerűsít, vagy bezár, és a bezárás egyre valószínűbb, minél tovább tart ez az állapot. A Portfolio.hu-nak van erről egy csodálatos cikke, mellyel mélyen egyetértek, tehát ez nem csak az én véleményem.

Az USA nagykövetsége a gazdasági ügyekről jelentő hivatalnokokat azzal bízta meg, hogy „átláthatósági” ügyekkel foglalkozzanak, ne korrupciós ügyekkel, mert az átláthatóság az az eszköz, amely elősegíti az üzleti és a kormányzati szereplők együttműködését. Amíg a magyarországi politikai döntéshozatali folyamatok a befektetők számára nem átláthatók, addig a működéshez megnövekedett kockázattal kell számolniuk.

Az oroszországi tiltakozók nem tekinthetők kizárólag a korrupció miatt frusztrált embereknek, sokkal inkább olyan embereknek, akik azon akadtak ki, hogy ellopták tőlük gazdasági jövőjüket egy gazdaságtalan politika támogatásának érdekében.  Ha Magyarország folytatja ezt az utat, egészen biztos, hogy ugyanezzel az eredménnyel szembesül.

Maximilian Gebhardt

A szerző gazdasági tanácsadó, a budapesti amerikai nagykövetség egykori diplomatája.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom