Ángyán József két éve megjósolta a “földesúr-törvényt” – jönnek a kormány által kijelölt agrárintegrátorok

foldesur

 

Az Agrárkamara koncepciója alapján megkezdik a termelők integrációját, gyakorlatban a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező oligarchák alá szervezését. Ángyán József erről már 2015-ben elmondta a véleményét egy az Átlátszó által szervezett nyilvános beszélgetésen. Az idő őt igazolta.

 

 

A Népszava birtokába került az a mezőgazdasági integrációról szóló törvénytervezet, melyből kiderül, hogy az új termelési rendszer politika által vezérelt lesz. Az integrátoroknak előjogokat ad, viszont a gazdákra főként kötelezettségeket ró ki.

Ettől a törvénytől a feudális viszonyok felélesztése várható.

2012-ben módosították úgy az alaptörvényt, hogy “az integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel” kapcsolatos szabályozást kétharmados törvénybe kell foglalni. Akkor ez módosítás a Fidesz több agrár vonalon dolgozó képviselőjét is váratlanul érte. Ők a választási ígéretek alapján arra számítottak, hogy a családi gazdaságoknak lesz kitüntetett szerepe az alkotmányban, és nem a tőkeérdekeltségeknek.

Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára nem sokkal ezután az alkotmánymódosítás után lemondott posztjáról. Szerinte a kormány kivételez néhány agrároligarchával, és úgy alakítja a törvényeket, hogy egy-egy régió teljes mezőgazdaságát ők tudják majd irányítani integrátorként.

Az integrátorok ebben a rendszerben a főszereplők, a profit java részét ők viszik, a gazdáknál meg marad a kockázat. Az integrátor biztosítja a szaporítóanyagot, a gépet, a műtrágyát, és ő vásárolja fel a termést is. Az időjárási viszontagságok, illetve a kártevők jelentette rizikót a földművesek viselik.

Az Agrárkamara elkészített a kétharmados szabályozási koncepció mindenben alátámasztja azokat az aggodalmakat, melyeket Ángyán József már az Átlátszó által 2015 őszén rendezett fórumon megjósolt, előre jelzett:

 

Ángyán József két éve megjósolta a “földesúr-törvényt” – jönnek a politikailag fogható agrárintegrátorok from atlatszo.hu on Vimeo.

 

A készülő szabályozás alapján csak olyan agrárcég lehet országos integrátor, amely stratégiai megállapodást köt a kormánnyal, és kötelezettséget vállal legalább évi tízmilliárd forint értékű mezőgazdasági termény, vagy évi átlagban legalább ötvenezer számosállat tartására, felvásárlására, feldolgozására, feldolgozás céljára történő továbbadására.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc agrárbirodalma mellett alig néhányan tudnak majd labdába rúgni, és nekik is jóban kell lenniük a kormánnyal.

Az intergrátorok számos más kedvezményt is kapnának. Például pénzügyi szolgáltatásokat nyújthatnak MNB-engedély nélkül, vagy a forgalmuk egy részét levonhatják az adóalapból, egy meghatározott értékhatár fölötti beruházásaik pedig automatikusan kiemelt beruházásokká válnak.

Ez utóbbi példának okáért azt is jelentheti, hogy nem kell foglalkozniuk a lakossági ellenállással, ha a falu közepére terveznek egy sertéstelepet létesíteni.

A kamarai szakértők szerint azért nem az Ángyán által is favorizált, gazdákon alapuló szövetkezeti modell szerepel a koncepcióban, mert az alulról építkező szövetkezés túl lassú. A kamara szerint sokkal hatékonyabb, ha a gazdákat  jogi eszközökkel az állam kényszeríti rá  az integrációra.

Kapcsolódó cikkeink

Ángyán József: Fideszes családok, kastélytulajdonosok, külföldiek az új földbirtokosok Somogy megyében

Ángyán József: egy Fidesz-alapító körei és külföldi érdekcsoportok vásároltak be az állami földből Győr-Moson-Sopron megyében

Ángyán József újabb tanulmánya a Fejér megyei termőföldek rablóprivatizációjáról

Így verte át Orbán Viktor Ángyán Józsefet a 2010-es választások előtt

Földárverések: Itt a legújabb Ángyán-jelentés

Ángyán József beolvas: Így még nem osztotta ki egy volt tagja sem az Orbán-kormányt

Kisegítők és tartótisztek (2) – Beszélgetés Ángyán Józseffel

Kisegítők és tartótisztek (1) – Beszélgetés Ángyán Józseffel

Hálórészletek – Beszélgetés Ángyán Józseffel

Tervek és taszítások – Beszélgetés Ángyán Józseffel

Egyetemi háttérháborúk – Beszélgetés Ángyán Józseffel

Vágó Gábor

Montázs, videó: Victora Zsolt

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Vidéki

    Ángyán bátyám pávát látván pávává vált!

    • Cseri József

      Te egy bunkó vagy, nem vidéki. Lövésed sincs a témáról.

    • Wilson

      Több tisztesség szorult belé mint beléd.Egyszer azért nézz körül-miután kihúztad a fejed a seggből!

  • Elhar

    Újabb tökéletes eszköz a vidék kézben tartására. Mivel az integrátor hitelezhet is, már semmi más nem kell, csak az, hogy a bank sokkal nehezebben adjon hitelt vagy kölcsönt a gazdálkodónak, mint az integrátornak. Innen kezdve bármilyen, akár kárenyhítési célú hitel is csak azon fog múlni, mennyire engedelmes az illető. Aki meg nyakaskodik, annak előbb-utóbb lesz olyan kára, amit csak a földje eladásával tud majd kifizetni.

    • cumanian

      Amit majd megvesz az integrátor. Vagy inkább viszi töredék áron.

  • imi

    Akkor Lőrinc bevásáról. Mér csak egy grófi címet kell neki valahogy szerezni. Gróf felcsúti Mészáros Lőrinc uraság.

  • Molnár Attila

    Ez már egyszer volt, téeszesítésnek hívták.

    • Zoltan Hazafi

      Valami olyasmi, de talán még rosszabb.

    • lényeglátó

      Abszurd mese

      Hol volt, hol nem volt az állami vagyon. A moszkvai világbirodalmon túl, az átláthatatlan privatizációs üveghegyen innen, a nagy varázslók korában eltűntek a gyárak, üzemek, kastélyok, földek, erdők az állami tulajdonból.
      Az elvarázsolt ország, nevesincs királysága (nem király a neve, de a királynál is nagyobb a hatalma) kedvenc, sőt kegyenc miniszterére bízta az állami birtok (f)osztogatását. Kopasztották is az államot, mint Márta asszony a vasárnapi húslevesbe való tyúkot, forró víz nélkül.
      Rózsa Sándor és a világ valamennyi, valaha volt útonállója szájtátva bámul ránk, hogy ez lehetséges? Elvenni a vagyont azzal, hogy az Államé, mindnyájunké, kicsit pihentetni, aztán magamévá tenni aprópénzért, mint az olcsó utcalányt. Mindezt a jog, és az állam palástja alatt.
      Az útonállás magánvállalkozásban soha nem lenne ennyire „hatékony”. És mindezt a magánvállalkozás elsődlegessége jelszavával! A lényeg: mindent jól összezavarni, akkor lehet igazán sikeresen a zavarosban halászni!
      Az ostoba becsületesnek meg: „száraz tónak nedves partján, döglött béka kuruttyol!”

      Megjelent a Magyar Fórumban „Nem mese ez gyermek címmel” 1995.

  • Zoltan Hazafi

    Van fantáziája a hatalomnak. Érdekes következményei lesznek a dolognak. Szerintem gyorsan, újraválasztásuk első heteiben elkezdik majd megvalósítani, és hamar befejezni, hogy feledésre kerüljön a következő választásokig.

  • lényeglátó

    Mindkét ódalon ők vannak! Egymásra támadnak a koncért, mint éhes kutyák! Ezt kéne észre venni!
    Az adózó nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet, mint a tabu szemlátomást való szaporodása. Mely országban a tabu megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll. (A szatmári adózó nép állapotárul, 1830)*** “Kölcsey Ferenc: Országházi beszédéből!
    “El fog jönni az a nap, amikor minden olyan népnek, akik között tabu laknak, fel kell tennie a kérdést, hogy mindannyiukat kiutasítja; ez a kérdés az élet és halál kérdése lesz, az egészség vagy krónikus betegség kérdése, a békés létezés vagy az állandó szociális láz kérdése.” Liszt Ferenc

  • Tamás Tóth

    És ezek az emberek nyilván a végsőkig fognak harcolni, hogy a kormány hatalmon maradjon, hisz ahogy más cégek is, eu-s pénzek, és állami segítség nélkül a hideg vízre valót sem tudnák megkeresni.

  • gmihaly

    Az is politika volt, amikor a földosztással frissen földhöz jutott kisparasztot beagitálták a téeszbe, az ankét 1.0 esetében rábeszéléssel, a 2.0-ban “an két pofonnal”…A rendszervált)oz)ád után a tőkeigényes, akkor korszerűnek tartott nagyüzemi mezőgazdaságot, a “kolhozokat” politikai okokból kellett szétcseszni, a kárpótlási törvényekkel, licitekkel, stb. A kisbirtokok viszont visszaesést is hozhattak, ha mód volt rá, ezt az állapotot trükkösen “átugrották”, az új nagyüzemeket viszont már nem választott, de “alkalmazott” téeszelnökök, hanem az új földbirtokosok irányítják, nem az állam, mint az elvtársvilág idején, ők pedig másképpen viszonyulnak a tulajdonukhoz, birtokukhoz. Hogy némi suskus is lehetett a dologban ? A kollektivizmus utáni “eredeti tőkefelhalmozás” nem éppen a jó erkölcs terepe – már ha ez utóbbinak bármihez bármennyi köze lenne.