Elbukta a követeléskezelő a pert, a fellebbezés másfél millió forintos költségét kiszámlázta az adósra

kivagvaOTPszamla

 

Minden költségét megpróbálja az adósra terhelni – az Átlátszó birtokában lévő dokumentumok szerint – az OTP Faktoring Zrt.: másfél millió forintos számlát küldött ki egy bonyhádi családnak, ami az első fokon elbukott per megfellebbezésének illetékét tette ki.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

zsivanymutyi_res1

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 

„Vicces, hogy arról tájékoztatta ügyfelemet az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt., hogy az általa kiküldött „számla az Önnel szemben fennálló követelés érvényesítésének jogszerűen felszámítható és Önre terhelhető költségét tartalmazza”, tekintettel arra, hogy ez a végrehajtás megszüntetéséről szóló per fellebbezésének a fizetendő illetékéhez kapcsolódik, ami nem terhelhető az adósra. Ennyi erővel a céges vacsorákat is ki lehetne terhelni” – közölte az Átlátszóval az adóst képviselő ügyvédi iroda ügyvédjelöltje, Krizsa Norbert.

A bonyhádi família még 2006-ban vett fel 12,7 millió forintos kölcsönt lakásvásárlásra az OTP Banktól. Miután fizetési késedelembe estek, az OTP felmondta a szerződést és a teljes tartozást lejárttá tette, majd az átengedményezte az OTP Faktoring követeléskezelőre. Nyilván, ahogy ilyenkor szokásos, hamarosan elindult a végrehajtás az adóssal, vagyis a család mind a négy tagjával szemben.

Csakhogy az érintettek ezt nem fogadták el és a Bonyhádi Járás Bírósághoz fordultak. Ügyvédjük szerint a szerződésben az első törlesztő részlet pontos összege sem forintban, sem svájci frankban nem volt meghatározva, holott a történtek idején a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) alapján ez kötelező lett volna.

Erre az OTP Faktoring azzal vágott vissza, hogy a kereseti kérelemben nem is erről volt szó, azt a felperes tisztességtelenségre hivatkozva adta be. Krizsa Norbert cáfolta a követeléskezelő állítását. Beadványában és az idén január 23-án megtartott tárgyaláson is előadta, hogy a végrehajtás alapját képező szerződéssel kapcsolatban az a kifogásuk, hogy az létre sem jött, illetve, hogy a kontraktusban nincs benne, hogy konkrétan felhívták volna az ügyfél figyelmét az árfolyamkockázatra.

Az ügyvédjelölt megjegyezte azt is, hogy a közjegyzői ténytanúsítvány nem bizonyíthatja hitelesen az OTP által megadott tartozásokat, mivel a hitelintézet nyilvántartása nem számít közhitelesnek. Így a közjegyző sem adhat ki okiratot erről. Krizsa Norbert úgy vélte, hogy a közjegyzőnek a rá vonatkozó törvény alapján meg kellett volna tagadnia a tanúsítvány kiállítását. És ha így járt volna el, akkor a közvetlen végrehajtás sem indulhatott volna el – tette hozzá az ügyvédjelölt.

A ténytanúsítvány jogi jelentőségű tények közjegyző általi tanúsítása, jelentősége pedig abban van, hogy a felmondott szerződés értelmében per nélkül, közvetlen bírósági végrehajtás keretében végrehajthatóvá váljon a követelés, ha az adós nem fizet.

A témához kapcsolódó korábbi cikkünk:

Közjegyzőknél trükköznek a bankok a devizahitelesek szerződéseinek felmondásával?

Az OTP Faktoring részéről viszont azzal érveltek, hogy a kölcsönszerződés érvényesen jött létre, annak felmondása törvényes volt és az árfolyamkockázatról szóló banki tájékoztatás megfelelően történt, így a kereset elutasítását kérték.

Az ügyben eljáró bíró az adósnak adott igazat, mert arra jutott, hogy „a szerződés a kölcsöntőke visszafizetési kötelezettséggel nem járó „türelmi időnek” elnevezett időtartamot követő törlesztő részleteknek az összegét tételesen nem tartalmazza és nem is rögzíti azon adatokat, és a számítás azon módját sem, amellyel a törlesztő részletek összege a türelmi időt követően pontosan kiszámítható.”

A bíró kitért arra is, hogy a kontraktus megkötésekor a bank ugyan tájékoztató jelleggel megadta a törlesztő részlet összegét, de azt nem, hogy konkrétan mekkora a kölcsön összege. Már pedig ezeket az adatokat „a szerződő feleknek a perbeli szerződésben kellett volna rögzítenie.”

A kölcsönszerződés nem jött létre – mondta ki a bíró az ítéletben –, és a követeléskezelő által elindított végrehajtásokat megszüntette. Emellett kötelezte a zrt.-t a 508 ezer forintos perköltség megfizetésére, a bírósági végrehajtó 281,5 ezer forintos költségének ellentételezésére és arra is, hogy az államnak rójon le 1,1 millió forint értékű illetéket.

Ezt a bírói döntést az OTP Faktoring Zrt. nem fogadta el. Fellebbezett, és az ehhez befizetett másfél millió forintot – ami a pertárgyérték 8 százaléka – aztán kiszámlázta az adósra.

Az Átlátszó jogásza szerint egészen elképesztő a történet, hogy a fellebbezési értéket kiterhelték az adósra. „Lehet, hogy az Általános Szerződési Feltételeikben (ÁSZF) szerepel, hogy az ilyen költségeket az ügyfélre terhelik, de ha így is van, akkor az egyértelműen semmis, hiszen ez tisztességtelen szerződéskikötés. Az adós mindenképpen forduljon az MNB-hez, és addig ne fizessen.”

Krizsa Norbert azt mondta szerkesztőségünknek, hogy úgy emlékszik, nem szerepel az ÁSZF-ben ilyen kitétel, de ezzel együtt hangsúlyozta azt is, hogy ennek nincs is jelentősége, mert ezt a pert nem az OTP, hanem a követeléskezelő cég indította.

„A számla alapján a követelés érvényesítésével kapcsolatos költséget számlázták ki. Ez viszont nem igaz, hiszen a követelés érvényesítése a végrehajtás útján már folyamatban van (volt). Bár az ítélet még nem jogerős, azonban éppen azt állapította meg, hogy a szerződés érvénytelen, így az ÁSZF ebben a körben sem kaphat túlzott szerepet.”

Megjegyezte az ügyvédjelölt azt is, hogy az adósi jogérvényesítés miatt indult per első fokon sikerrel zárult, az OTP Faktoring viszont nem volt köteles megfellebbezni az ítéletet. A jogorvoslat mellett saját maga döntött, ám ennek költségét kiszámlázni az adós részére visszaélés a részéről.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztó Központja részéről Binder István a történtekkel kapcsolatban az Átlátszónak azt mondta, hogy a másodfokon lévő polgári peres ügyről nem kívánnak nyilatkozni, mert abban a bíróság jogosult megállapítani, hogy kinek van igaza, valamint, hogy kit terhelnek a költségek.

Szintén nem kívánt folyamatban lévő peres ügyet kommunikálni az OTP Csoport – reagálta érdeklődésünkre az OTP Bank, Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya. A kérdéseink egyébként nem csak a fellebbezési illeték adósra történő kiszabásának indokára és jogosságára terjedtek ki, hanem arra is, hogy más kölcsönszerződések megkötésekor is úgy jártak el, mint a bonyhádi családénál, amelyről a bíróság kimondta, hogy az a kifogásolt hiányosságok miatt nem is jött létre.

Csikász Brigitta

 

Ha tetszett a cikk, támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

A tartalmaink ingyen elérhetőek és szabadon felhasználhatóak, de az Átlátszó csak rád számíthat. Arra, hogy lájkolsz minket a Facebookon, megosztod a cikkeinket – és ha lehetőséged van rá, egyszeri adománnyal vagy havi előfizetéssel is támogatod a munkánkat. Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

 

  • jancsika

    Fillérbaszó banda…

  • Szilu

    Érdekesen alakuló történet, de nem látom (értem), mi lehet a vége.
    Amennyiben a szerződés tényleg semmis, akkor nem az előtte lévő állapotot kell visszaállítani, és fizetnie a családnak? Vagy ebből ki tudnak úgy jönni, hogy a teljes nem fizetett adósságot eltöröljék? Mi a céljuk?
    Precedens értékű lesz az ítélet? Sokan vannak még hasonló helyzetben vajon?

    • Coniglio

      Ebben az esetben nem az a cél, hogy a “ingyen” kapjanak pénzt, csak ne a felvett összeg háromszorosát kelljen visszafizetni mint egy uzsorásnál.

      • Buborka Jé

        háromszorosát?én 500 e-t vettem fel,2 évig birtam fizetni,és mai állás szerint 3,5 millával tartozom MÉG!!!!

        • bankár

          Ügyes… :(((

    • Péter
    • Csaba Sigér

      “az előtte lévő állapotot kell visszaállítani” – ez ilyen esetekben eléggé lehetetlen. Megmutatom miért.

      Tegyük fel, hogy volt egy (project)cég, amelyiktől megvette az hitelfelvevő magánszemély a lakást. Tegyük fel hogy ez a cég ma már nem is létezik. Elég nehéz lenne így visszacsinálni az adásvételt :) … Másik lehetőség: a lakást a hitelfelvevő egy magánszemélytől vette … aki mondjuk még él. Ekkor most az egykori eladó vissza kéne adja a magánszemélynek a lakás vételárát, ő meg visszakapná a lakást? … Merthogy a restitúció ugye csak akkor jöhet össze, ha ezeket a harmadik feleket is bevonjuk a történetbe.

      De nézzük csak magát a kölcsönszerződést. Ha egy szerződés létre sem jött… akkor a helyzet egyszerű, a családnak vissza kell adni a banknak a felvett összeget (és mondjuk annak kamatait) …

  • Marinkó István

    2 .fokon bukni fogsz ,hanem akkor a kúrián . sajnos nix jogállam

  • Szatmari Szabolcs

    Amit ez az otp megenged magának ,a pofátlanság csúcsa…..csányi túl közel van a fideszhez,mindent megtehet….Mikor zavarjuk már el ezeket a fenébe?? Meddig tűrünk??

  • Ferenczi Krisztián

    Látom magam előtt a teljesen életszerű szituációt, ahogy a család bement az OTP-be és mondták, hogy “kell kölcsön”, amire mindenféle tájékoztatás nélkül kaptak egy véletlenszerű összeget, ők meg örültek. Aztán egyszer csak meglepődtek, hogy az árfolyamkockázatot nekik kell viselni – nyilván ezért volt olcsóbb, mint a forint hitel -, és ekkor eszükbe jutott, hogy a szerződés érvénytelen, vissza az egész, nekik csak addig volt ez buli, amíg olcsóbb volt, mint a forint hitel. Ja, nyilván nem kérdeztek rá, hogy “elnézést, de ez miért olcsóbb?”

    Hittan helyett pénzügyi alapismeretek óra kellene már régóta… Ez kb olyan, hogy veszel pár lottó szelvényt hitelre, aztán miután kiderült, hogy nem nyertél, akkor mindenféle mondvacsinált okkal megpróbálsz sunyin kihátrálni a kötelezettségek alól. Azért persze a faktoring is megéri a pénzét, de az alperes sem semmi.

    • bankár

      “Ja, nyilván nem kérdeztek rá, hogy “elnézést, de ez miért olcsóbb?””

      Nem sokat értesz a pénzügyekhez. :(
      A tényleges CHF forrású kölcsön most is olcsóbb, mint a forintkölcsön.
      Konkrétan, a CHF árfolyama már 3 éve 280-290 Ft / CHF között ingadozik, és az ingatlanfedezetű fogyasztói kölcsönök esetében a kamat nem érhetné el az évi 1 százalékot.
      Azért számította vissza a kormány olyan gyorsan a kölcsönöket 256 Ft/ CHF árfolyamon, mert így a forintkölcsön után a bank évi 4 % kamatot követelhet. Emiatt az adós hozzávetőleg kétszer akkora törlesztő részletet kénytelen fizetni, mintha valódi cHF kölcsönt kapott volna.

      • Ferenczi Krisztián

        Most vagy te értettél félre – nem kizárt -, vagy én nem értelek téged – ez sem kizárt. Mire akarsz kilyukadni? Maradjunk a konkrét ügynél, kicsit egyszerűsítve. Felvettek 10 millió Ft-nyi hitelt. Ha ezt anno Ft alapon teszik meg, akkor fizettek volna mondjuk havi 80 ezret, ugyanez CHF alapon az elején került mondjuk havi 60 ezerbe. Az árfolyam elszállásával azonban most jelenleg havi 100 ezret kell fizetni, a havi 80 helyett. Eddig ebben egyet értünk?
        A kezdeti 10 milliós adósságuk pedig most már Ft-ban 18 millió – (levonva, amit kifizettek). Eddig is egyet tudunk érteni?
        Állításom: Arra hivatkozni, hogy a szerződés nem felmondható illetve a követelés nem kerülhet át a behajtóhoz, mert a szerződésbe nem volt beleírva, hogyan számoljuk a törlesztőt, illetve nem kaptak elég mély tájékoztatást az árfolyamkockázat jelentéséről, ez egy jogászkodásos bullshit, hogy elkerüljék a döntésük következményeit és vállalásaikat.

        És értem én, hogy CHF hitel olcsóbb kamaton ketyegne, viszont a kormány bármikor szeretne tudni hozzányúlni vész esetén a Ft további leértékeléséhez gondolom, mint eszközhöz. Azzal nem értek egyet, hogy kötelezően áttereltek mindenkit, illetve megszűnteték a devizaalapú hitelezést, mert aki kockáztatni akarjon, hagy kozkáztasson, illetve akinek eleve devizában van a jövedelmének egy része, annak az jobb lehet. Szerintem ezzel sem mondtam nagy hülyeséget. Szóval hol a nézetkülönbség közöttünk?

        • bankár

          Dicséretes, hogy ennyit foglalkoztál a témával. Sajnos a média folyamatosan hazudik ez ügyben, és még a hozzád hasonló művelt emberek sem látnak tisztán az örökös hazudozás, szándékos megtévesztés miatt.
          A valóság az, hogy a kamatparitás törvényszerűsége miatt egy szabad pénzügyi piacon mindegy milyen pénznemben adósodik el valaki, mert ugyanannyiba fog neki kerülni a kölcsön . Mert amilyen arányban alacsonyabb az egyik pénz (CHF) kamata, olyan arányban fog nőni ennek a pénznek az árfolyama a magasabb kamatozási pénzhez (forinthoz) képest, így a kölcsön végül ugyanannyiba fog kerülni az adós számára.
          Csakhogy nincs teljesen szabad pénzügyi piac. és ez az állapot már jó ideje tart.
          De ez az állapot valójában a devizaadósnak kedvezne.
          Csakhogy amikor 2008 végén úgymond kitört a válság, akkor a CHF árfolyama hirtelen 33 százalékkal nőtt, 150 forintról 200 forintra. De eközben a valódi CHF kamat 6 %-ról 2 %-ra esett. Ez 66 % . Így a kölcsönök törlesztő részlete nem nőhetett volna.
          Itt Magyarországon azonban a bankok a kamatot is felemelték 8-9 %-ra. Sőt, a kezelési költséget is emelték. Így már érthető, hogy 2-3-szorosára emelkedett a törlesztő részlet, miközben nem emelkedhetett volna. Tehát az igazi CHF kölcsön eddig végig kedvezőbb volt, de a bankok mégis többet szedtek el az adósoktól.
          A bankok célja a kölcsönök mielőbbi bedöntése volt, és sikerül is több tízezer lakáskölcsönt bedönteniük. Hogy miért akarták bedönteni ? Azt most nem írom le, mert úgysem hinnéd el Majd a blogomon egy féloldalban elmondom és a bizonyítékokat is bemutatom.

        • disqus_Ivmzu4gnyx

          CHF-re példa: Kezdeti vállalt 80 000 ft helyett, havi 217 000 ft a törleszteni való, ez itt a baj! Ha csak 100 000-ra nőtt volna, az nem jelentene problémát…

          • Ferenczi Krisztián

            Igen, ezt jelenti az árfolyamkockázat. Pont ezt vállaltad, amikor aláírtad a szerződést. Ezért hívják “kockázatnak”. A PSZÁF 2004-ben már készített kis füzetecskéket, amikben ezt a fogalmat magyarázták, meg azt, hogy miért olcsóbb a devizahitel, no meg, azt, hogy nem biztos, hogy ez mindig így lesz, ezért érdemesebb lehet sokaknak a drágább Ft hitel. Onnan tudom, hogy én elolvastam. Nem volt nehéz hozzájutni, az ÖSSZES bankban jó látható helyen kint vannak a tájékoztató anyagaik – ugyanis kötelezve vannak rá, hogy kint legyenek. De ez hagyján, benne voltak a híradóban is, és ott is mondták. Mert nagy lakáshitel felvételi láz volt.

          • disqus_Ivmzu4gnyx

            Ezzel csak az a baj, hogy személyesen nem ezt mondta az ügyintéző.
            Idézem: Oh, max. 1-2 ft-nyi ingadozás lehet, annál biztosan nem több.
            Ergo, nem volt összhangban az írásos és a szóbeli tájékoztatás.
            Mivel itt tartunk, azért írásos anyagot is ajánlanék figyelmedbe, tisztelettel,
            ami az MTI archívumából való, melyben a MAGYAR BANKSZÖVETSÉG arról nyilatkozik,
            hogy, A HOSSZABB FUTAMIDEJŰ DEVIZAHITELT FELVENNI SZÁNDÉKOZÓKNAK NEM KELL
            EZEN KONSTRUKCIÓTÓL TARTANIA, MIVEL A FUTAMIDŐ ALATT NEM VÁRHATÓ A TÖRLESZTÉSI TERHET JELENTŐSEN ÉS TARTÓSAN MEGNÖVELŐ ÁRFOLYAMMOZGÁS.
            Másrészt forint hitelt esélytelen volt felvennünk, mert már akkor a devizahitel
            felé terelték a birka népet, köszi, igen. Nehéz tanulópénz volt, hogy ne legyek soha többé naiv és ne bízzak az adott szóban, olykor az írottban sem. Bár neked biztosan az sem furcsa,
            hogy a környező országokban találtak megfelelő megoldást a problémára,
            csak nálunk nem, és a megmentő csomagok is úgy néznek ki, hogy valaki
            hiába jogosult például a Nemzeti Eszközkezelő programjára, ami valóban
            megoldást jelentene, hiába ítéli úgy a Faktoring írásban, hogy jogosultak vagyunk
            részt venni a programban, a következő levelében azt mondhatja, hogy de nem engedi… Persze ez sem gyanús, és az sem, hogy akik anno https://uploads.disquscdn.com/images/a8f992bae0e66ded2f03406d068af2c70cc880a3805fcf6505d2949d9270eff6.jpg intézték az ügyet,
            már mind kiléptek az ottani fiókból.

    • Attila Nagy-Kálmán

      Hányszor lehet ugyanazt a devizát kölcsön adni deviza alapon? (A csalás alapja.)

      “Tessék itt van egy CHF, ezt most odaadom, de mivel neked nincsen
      szükséged rá, ezért add vissza és én átváltom/elcserélem/adok helyette
      neked forintot. A következő kölcsönigénylővel is ugyanez történik, és
      így tovább…
      Már egy csomó adós tartozik azzal az egy CHF-el, de az a fránya CHF még mindig a banknál van.”

      Érdemes ezen elgondolkozni egy kicsit.

      • Ferenczi Krisztián

        Most viccelsz vagy tényleg nem látod magadtól, hogy hol a hiba a fenti sztoriban? Nem vagyok benne biztos, hogy csak viccelsz, szóval elmagyarázom:
        A banknak van 20 millió Ft-ja. Jön hozzá 2 ügyfél, hogy szeretne 10-10 millió Ft-nyi hitelt – info: a Ft hitelnek éppen nagyobb a kamata, többet “keres” rajta a bank. És ekkor szerinted felvesz csak úgy hobbiból emellé CHF hitelt svájci bankoktól a hazai bank, hogy aztán a saját Ft-ját kiutalja a hiteligénylőknek? Ennek így mi értelme is van? Egyrészt alacsonyabb kamatra adja a pénzt és még fizet a svájci banknak is emellé? Jó nagy hülyének kell hozzá lenni 😀

        De nem csak itt van a bibi. Könyveléstechnikailag sem kivitelezhető, másrészt a hazai bankok annyi CHF-et vásároltak, hogy Svájc már talán 2005-ben jelezte (!!!), hogy ebből probléma lehet. Nem egy banki intézet, maga a svájci kormány! Nyilván nem tűnik fel nekik a pénzmozgás, ha az nincs is.

        • ttimi

          Krisztián ! Akkor Járai Zsigmond miért nyilatkozta ezt?
          “Az egész válságért a felelősség egy része a pénzéhes bankárokat terheli. ”
          2009. április. 20. 11:30
          http://hvg.hu/velemeny/20090417_jarai_zsigmond_interju
          a bankárok folyamatosan visszaélnek speciális tudásukkal, a mohóságuk nem ismer határt. Három kötelezettsége van a bankárnak: prudencia – likviditás – szolvencia. Ezt álomból felkeltve is tudniuk kell. Azzal, hogy az elsőt felrúgták, borul a többi is, csak idő kérdése.

    • Mihaly Toth

      Ez a szöveg már eléggé unalmas. Az LQria a 6/2013 PJE határozatában már tisztázta, hogy ha az adóssal nem ismertették ténylegesen az árfolyam kockázatokat, akkor az árfolyam változásnak való kitettségét nem írottnak kell tekinteni. Nem tekinthető kockázat feltárásnak a bankok gyakorlatában tetten érhető teljes körű kockázat feltárás nélküli fals kockázat elemzés. Az OTP erről híresült el. Olyan félrevezető történeti adatokkal hülyítették a balekokat, amiből aztán tényleges hazug következtetést vontak le. Az LQria ki is tért erre. Annál a felsorolásnál, hogy milyen tájékoztatást nem kell a banknak adnia. Milyen rendes az LQria . Félrevezető tájékoztatásra a bank nem kötelezhető. Egy normális bíró az ügyfél által aláírt formális, semmit mondó kockázat feltáró nyilatkozatokat sem fogadja el, mivel azok nem felelnek meg az LQria már említett határozatában meghatározott feltételeknek.

  • Maluga Luga

    Hogyan adhattak ekkora összeget egy családnak,akik az első részletnél megbuktak?Százezer ilyen eset van más bankoknál is.A szomszédom kulipintyójára harmincöt millió kölcsönt adtak,most 1,5-ért vesztegetik.

    • bankár

      Az ilyen kölcsönön nyerte a bank a legtöbbet.

  • Csaba Sigér

    Azért a cikk címe hatásvadász és pontatlan: majd ha meg lesz a másodfokú ítélet, akkor lesz … akkor lehet.. igaz, hgy “Elbukta a követeléskezelő a pert”.

    Jelenleg annyi van, hogy elbukta az első fokot, és jön a másodfok.

    Az viszont egyértelmű, hogy bíróság hatásköre arról rendelkezni, hogy a perköltséget kinek (vagy melyik félnek milyen arányban) kell viselnie. ( Erről szerződés vagy ÁSZF nem rendelkezhet, lévén törvény határozza meg … )

  • Attila Nagy-Kálmán
  • Péter Szabó

    A bankok le..arják a dolgokat. Nekünk rendörségi határozatunk van arról,hogy a Merkantil bankosok az ügyfélnek át nem adott banki dokumentumokra hamisítják az ügyfél aláírásokat.. (Ko https://uploads.disquscdn.com/images/e48ee9b825cceacdfb7258abcb965b065f4440e97ea6039a4af4e77091e42089.jpg ckázatfeltáro nyilatkozat. Megállapodás. Kölcsönkérelem.) Indokolás második bekezdésében minden benne van.

    • http://about.me/hajdulaszlo Hajdú László

      Ez sajnos nem bizonyítja a hamisítást. A rendőrség a könnyeb utat, az elévülésre való hivatkozást választotta.

      • Péter Szabó

        Ha elolvasod az Indokolás második bekezdését abban benne van .

        • http://about.me/hajdulaszlo Hajdú László

          Csak bíróság mondhatja ki a bűncselekmény elkövetését. Itt az van, hogy feljelentést tettetek magánokirat hamisítás miatt, amelynek büntethetősége elévült, ezért zárta le a rendőrség a nyomozást. Ez sajnos nem bizonyítja az elkövetést.
          Mondjuk attól még elkövethették, s tudom el is követték sok esetben mert annyira örültünk az új autónak-motornak, bárminek, hogy hittünk az ügyintézőnek mint a Népaszbadság vezércikknek, s ő visszaélt a bizalmunkkal