Bezárás
Egyéb

Bizonyítékok híján kiengedték a börtönből a gyilkosságért első fokon már elítélt férfiakat

Nem tudták bizonyítani, hogy ki, mikor és miért ölt meg még 2010-ben egy budapesti férfit, ezért a másodfokon eljáró bíróság hatályon kívül helyezte a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét és a vádlottakkal szemben csupán lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el – közölte az Átlátszóval egy nem mindennapi ügy fejleményeit Kertész Gusztáv, az elsőrendű vádlott, M. Gergely ügyvédje.

Gyilkossági ügyekben igen csak ritkaság, hogy a vádlottaknak nem előzetes letartóztatásban kell megvárniuk a jogerős ítéletet, hanem a lakhelyükön. A történet három barátról szól, akik közül az egyik, Krisztián még 2010. április 17-én tűnt el.

Első körben közigazgatási eljárás indult az eset tisztázására, de Krisztián két haverja, M. Gergely és T. András csak azután lett gyanúsított – már egy megszüntetett nyomozást követően –, hogy az egyik ismerősük 2013-ban terhelő vallomást tett rájuk, azt állítva, hogy a két férfi elejtett mondataiból, miszerint volt egy áruló, aki már nincs, illetve, hogy semmi nyomot nem hagytak, arra jutott, hogy csakis arról lehet szó, hogy a két régi jó barát, Gergely és András megölte az illetőt.

Ezt a nyomozó hatóság az eljárás során megerősítettnek látta és nagyjából így rakták össze a történetet. A meggyilkolt Krisztián kedvenc hobbija, a szerepjátékok révén került be a baráti társaságba, illetve további kapocs volt az is, hogy Andráshoz hasonlóan küzdősportokat űzött. Krisztián három évig az UPC-nél dolgozott telefonos értékesítőként, de később felhagyott a munkájával, és életszintvonalának fenntartására fürdőkből való lopásokból tartotta el magát.

A két barát 2010-ben kölcsönkért Krisztiántól, amiből aztán elszámolási vita kerekedett, illetve András külön is összeveszett vele. Az ezek után árulónak tartott Krisztiánt megpróbálták megmérgezni, de Gergelyék akciója nem jártsikerrel. Ezután – a vád szerint – a három férfi 2010. április 17-én elment a Pilisborosjenő és Csobánka között lévő Nagy-Kevély hegyhez, ahol Tóth legalább három szúrást mért a sértett felsőtestére, ami miatt Krisztián a helyszínen az életét vesztette.

Holttestét elásták, az autóját pedig a III. kerület Szőlő utca 76. szám előtt leállították. Odatartva útközben alibiből több hívást indítottak Krisztián telefonjáról a saját készülékeikre. Az áldozat eltűnését 2010. április 20-án jelentette be a barátnője. A sértett autóját abban az évben október 12-én, földi maradványait pedig 2011. február 6-án és 13-án találták meg. Az ismerős vallomására újra indult nyomozás eredményeként M. Gergely és T. András vádlott lett.

A Budapest Környéki Törvényszék bűnösnek találta a vádlottakat, és 16 év fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki rájuk. Az ítéletről anno beszámolt a Híradó is. A súlyos büntetés kiszabásával együtt a bíró az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy az elkövetéssel kapcsolatos közvetett bizonyítékok hiányoznak az ügyből.

Nem került elő a gyilkos fegyver, a holttestnek csak a maradványait találták meg, nyomok sem maradtak és az sem derült ki, hogy a vádlottak miért ölték meg Krisztiánt.

Arra is kitért a bíró, hogy Gergely és András ellen csak a már említett tanú vallomása szólt. Bá az ügyvédek szerint a hatósághoz fordult ismerős egyáltalán nem volt érdektelen a történetben, ugyanis a férfi elszerette a másodrendű vádlott barátnőjét, a bíró hitelt adott a férfi beszámolójának.

A bíró emellett úgy vélte, hogy a terheltek vallomása alibi védekezés volt, mert csak arra adtak magyarázatot, hogy aznap mit csináltak. Az általuk elmondottakban ráadásul akadtak olyan részletek – tette hozzá a bíró –, amelyek ugyan nem cáfolják a védekezést, de megkérdőjelezik annak hitelét. Így életszerűtlennek tartotta a bíró azt, hogy a baráti társaság a sértett eltűnésének napján már kora reggel, 7 órától akart szerepjátékozni, illetve, hogy a játék helyszínére, Csepelre szombaton reggel mintegy két óra alatt jutottak ki Hungária körútról.

Előfordult az is a magyar bűnügyek között, mint például a hvg.hu is írt róla néhány éve, hogy a bírónak úgy kellett ítéletet hoznia egy emberölési ügyben, hogy a legfőbb bizonyíték, a holttest nem volt meg, pedig a gyilkos a nyomozás elején beismerte a tettét. De mivel nem a holttest nem került elő, a bíró felmentette a vádlottakat csakúgy, mint olyan esetben, amikor a szakértő nem tudja kideríteni, hogy az áldozat pontosan mitől halt meg. Így történhetett meg az is, hogy nem került börtönbe az a pár, akik beismerték, hogy fürdőkádjukban darabolták fel a hitelügyintézőjüket, de ez önmagában nem volt elég ahhoz, hogy gyilkosságért elítéljék őket.

Túl kevés idő, hiányos szakértői megállapítások és számos logikai hiba

Gergely védője, Kertész Gusztáv a vádlott felmentését kérte. Az ügyvéd szerint ugyanis az ominózus napon a barátok túl kevés időt töltöttek együtt ahhoz, hogy a gyilkosságot elkövessék. Ahhoz ugyanis a Hungária körútról kellett kijutniuk Pilisborosjenőre, ott megölni a sértettet és a holttestet elásni, majd szűk két óra múlva, háromnegyed 9-kor az alibi hívásokat lebonyolítani.

A védő hangsúlyozta azt is, hogy az orvosszakértő nem tudta pontosan megmondani, hogy a sértett a lapockáját ért szúrás után mennyi idő múlva halhatott meg, sőt még azt sem, hogy a sérülés okozhatta-e Szabó halálát. Mivel, nem tisztázott, hogy a sértett miért halt meg – hangsúlyozta a védő –, és az sem, mikor és milyen körülmények között, illetve mitől, így csak ezek tisztázása után merülhet fel az, hogy a vádlottak ölték-e meg a barátjukat, illetve, hogy egyáltalán bűnösök-e.

A nyomozati anyagok alapján Kertész Gusztáv hiányolta azt is, hogy egy ismeretlen személy DNS-ét rögzítették az autó kormányzárjáról, de hogy ez kié lehet, azzal senki nem foglalkozott. Továbbá, hogy az elkövetés idején, a helyszínen 160 ember túrázott, de senki semmit nem látott. Az ügyvéd úgy vélte, hogy életszerűtlen az is, hogy az elkövetés után magukat hívogatják a vádlottak.

A védő összességében úgy látta, hogy a fentiekből levont következtetések az ítéletben részben iratellenesek, részben logikai hibában szenvednek és az elsőfokon eljáró bíróság több esetben tényből tényre hibásan következtetett. Ezért ezen megállapítások iratellenesek.

„A nyomozóhatóság, bár minden eszközt igénybe vett, még poligráfot is, mégsem jutott kétséget kizáró bizonyítékokhoz. A rendelkezésre álló csak közvetett bizonyítékok a bírói mérlegelés során csak akkor alkalmasak marasztaló ítélet megállapítására, amennyiben a bizonyítékok olyan zárt láncolatot alkotnak, amely más végkövetkeztetés levonására nem ad lehetőséget.”

Ezért a védő első körben felmentést, másodsorban pedig új eljárás lefolytatását indítványozta, az ügyész viszont súlyosbítást kért, mondván a bizonyítékok zárt láncot alkotva igenis alátámasztják a vádlotti elkövetést. A vádlottak bűnösségére való következtetés okszerű.

A másodfokon bíróság azonban más döntésre jutott: az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el, illetve azt, hogy a vádlottak az előzetes letartóztatásból lakhelyelhagyási tilalom alá kerüljenek.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom