Bezárás
Egyéb

Külföldi titkosszolgálatok akciózhattak vagy önbetörés történhetett az Arton Capitalnél volt rendőrök szerint

Belső információk nélkül nehezen lehetett volna ellopni mintegy 600 millió forintot érő eurót és egy fontos dokumentumokat tartalmazó számítógépszervert a kötvénykereskedéssel foglalkozó Arton Capital 6. kerületi irodájából. Ezt gondolják azok a rendőrök és volt nyomozók, akik megírták az üggyel kapcsolatos véleményüket a Facebookra. Van, aki külföldi titkosszolgálatok akciójának tartja a bűntettet, mások önbetörésre gyanakszanak. Ezeket az elméleteket szedtük össze.

Mindent felforgatott és mindenkit elszámoltatott az egész hétvégéjéről az a több tucat rendőr, akik a mintegy három hónappal ezelőtt meglopott Arton Capital kötvénykereskedő cég irodájához mentek ki. Az egyik kihallgatott az Átlátszónak azt mondta, hogy a számonkérés olyan stílusú volt, mintha a felkeresett tanúkkal, akiktől ujjlenyomatot és DNS-mintákat is vettek, be akarták volna ismertetni az elkövetést.

A héten nyilvánosságra került betörés nem most, hanem még április 7-éről 8-ára virradóra történt. Az ügyben – értesüléseink alapján – először a XIII. kerületi kapitányság nyomozott, majd attól átvette a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Mint az a sajtóban megjelent, az Arton Capitaltól mintegy 1,9 millió euró készpénz mellett, amiből egymillió állítólag egy széfben volt, eltűnt a kötvények dokumentációját tartalmazó szerver is.

A BRFK egyelőre hallgat az ügyről. Az Átlátszó megkeresésére csak annyit közöltek, hogy a nyomozást lopás gyanúja miatt rendelték el ismeretlen tettes ellen, és a vizsgálódás jelenlegi határideje 2017. szeptember 8. Mindehhez hozzátették, hogy „a folyamatban lévő ügyben a nyomozás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni.”

Ez érthető, ugyanakkor a rendőrség éppen a tettesek mielőbbi megtalálása érdekében fordul olykor a nyilvánossághoz. Az Index szerint 1300 embert hallgattak meg a rendőrök, akiket többek között az érdekelt, hogy láttak-e széfet cipelő embert. A 444 szerint a nagy hévvel zajló nyomozás oka a letelepedési kötvényüzlet politikai vetülete lehet, vagy az Arton Capitaltól elvitt papírok fontossága.

Az is lehet, hogy a rendőrök kiemelt figyelmének okát a kötvény-kereskedő cég hátterében meghúzódó valódi tulajdonosok személyében kell keresni.

Emlékezetes, hogy amikor két évvel ezelőtt betörtek Papp Károly országos rendőrfőkapitány XIII. kerületi lakásába, és onnan négy darab, összesen 250 ezer forint értékű karórát vittek el, a rendőrség nagy erőkkel és sikeresen vetette magát a tettesek után.

Aztán ott volt a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek 2013-ban megtartott lagzija, amely leginkább azzal került be a köztudatba, hogy a nagy alkalom előtt villámkátyúzták a helyszínhez vezető utat, illetve valakik a mulatozás közepette lenyúltak két okostelefont. Míg a lopási ügyeket a rendőrök általában egy hónap után, eredmény nélkül zárják le, addig ennek a kínos esetnek a felderítésére a Nemzeti Nyomozó Iroda nem sajnálta az időt és a pénzt, 12,3 millió forintot költöttek a nyomozásra.

A letelepedési kötvényprogramot 2013-ban indították el Magyarországon Rogán Antal ötlete alapján, az azt lehetővé tevő törvényi szabályozást pedig egy Rogánnal jó viszonyt ápoló ügyvédi iroda dolgozta ki. A főleg offshore hátterű jelentkezőket az országgyűlés gazdasági bizottsága választotta ki, amelynek Rogán véletlenül éppen az elnöke volt.

Az Átlátszó 2015 márciusában írt arról, hogy egy volt bolgár kormánytag árulja a magyar letelepedési kötvényeket. A 2013. májusban alapított Arton Capital Hungary Kft. tulajdonosai között Keremedzsieven kívül megtalálhatjuk Vladimir Nikolov Kolevet és Armand Artont is, velük együtt működtetik az Invest BG Partners nevű céget is, illetve ott vannak az Arton-birodalomhoz tartozó EU Capital Partners menedzsmentjében is.

Az Arton Hungary negyedik tulajdonosa Balogh Radosztina Veselinova, aki egy másik cégben, a Caravel Hungary Kft.-ben is tulajdonostárs egy bolgár állampolgárral. Az Arton és a Caravel ugyanarra a címre van bejegyezve.

Az Arton és a többi közvetítő 3 év alatt több, mint 100 milliárd forintot kaszáltak a letelepedési kötvény bizniszen.

Kapcsolódó cikkeink

Kínai ügyvéd is árulja a letelepedési kötvényt Pekingben

Lian Wang és Boros Attila árulhatja a magyar állampolgárságot a Kajmán-szigeteken

Nem tudja az ÁKK, kivel szerződött az államkötvények eladására

Töröcskeitől a Sólyom Airwaysig: a letelepedési kötvények titokzatos útja

Továbbra is árulhatja a letelepedési kötvényt a Rogán által elmarasztalt szingapúri cég

Egykori Bibó-kollégista árulja a letelepedési kötvényeket Máltán

Volt bolgár kormánytag árulja a magyar letelepedési kötvényeket

Belize-i offshore céggel is üzletelt a Habonnyal összefüggésbe hozott letelepedésikötvény-bróker

Letelepedési kötvény: a „jó bevándorlók” pénzt hoznak az offshore-konyhára

Trükköznek a letelepedési kötvénnyel: 60 milliót szakíthatnak letelepülőnként

Újabb cég árulhatja a magyar letelepedési kötvényt Ázsiában

A jó bevándorlók: arab, török és ázsiai üzletemberek az Orbán-család körül

Gellérthegyi kertes villa felújításába kezdett Rogán Antal jobbkeze

Az ügylet során a lejegyzett kötvény a Kelernél marad, az ügynökcég a követelést megtestesítő váltót bocsát ki, és az ügyfelek ezt a váltót kapják meg. Ez alapján vélekedett úgy az Index, hogy a széfben a normál üzletmenet alapján nem készpénznek vagy magyar államkötvénynek, hanem váltónak kellett volna lennie. Főleg, hogy az ügyfelek utalással fizetnek.

Az ellopott váltó névre szóló értékpapír, átruházható, de bűncselekmény esetén bármikor letiltható. Vagyis a tolvaj valószínűleg darabonként 300 ezer eurót lopott, a gyakorlatban mégsem juthat hozzá az ellenértékhez. Ugyanakkor a lap arra jutott, hogy az ellopott dokumentumokon szereplő általában gazdag külföldiek adatai a feketepiacon értékesek lehetnek.

Ugyanígy – hangsúlyozta a fentebb már hivatkozott cikkében az Index – sokat érhetnek a vevők személyes adatai valamelyik külföldi titkosszolgálatnak.

Ez az általános vélekedés a rendőrök és volt nyomozók körében. Ezt az elméletet tartja a legvalószínűbbnek Teplán Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság egykori rablási, majd kábítószer-bűnözés elleni nyomozója is:

„Van csak egy olyan valamire való svihák a haza pályán, aki potenciálisan számításba vehető lenne egy ilyen balhéban? Aztán van-e olyan hazai játékos, aki meg merné kockáztatni azt, hogy egy tökéletesen nyilvánvaló kormányzati pénzmosodát megrámoljon? Jó, oké, van, aztán bemegy, viszi a pénzt. És a szerverrel mit csinál? Elkezd vele valakit zsarolni? Ez körülbelül olyan lenne, mint ha szépen a saját halántékához tenné a stukkert.”

Emiatt érzi úgy Teplán Tibor, hogy a betörést valamelyik külföldi ország szakszolgálatának illegális brigádja csinálhatta, mert a megbízóik „baromira kíváncsiak arra, mit tartalmazott az a szerver, kiket is engedett be a magyar kormány és kiket is szabadított rá egész Európára, és azt hiszem, az a fél milliárdnyi euró csak elenyésző bónusz volt ahhoz képest, amilyen értéket a szerver tartalma képvisel”.

Mindezt a következő felvetésekkel támasztotta alá: „Ezek a betörők nem kispályások voltak! Pontosan tudták, mit akarnak, szerintem sem a pénz volt a lényeg. Csak azt nem értem, hogy a riasztó miért nem működött? Élőerős védelem miért nem volt? Lehet ez akár egy elterelő manőver is, és akkor annyi a bizonyítékoknak. Nagy sártenger lehet a kötvények körül, aminek majd mi isszuk meg a hozadékát. Ha szakemberek (titkosszolgák) csinálták, akkor viszont nagy a gond, mert az elhárító tevékenység csődöt mondott!”

Ha mégsem titkosszolgálati akció történt, aminek szintén adható esély, akkor a volt nyomozó szerint nem maradt más, mint az önbetörés, és még az is lehet, hogy nem is vittek el a tettesek ilyen jelentős összeget, csak a hatóság felé ennyit jelentettek be.

A rendőrök az üggyel kapcsolatos elméleteinek van egy további érdekessége, mégpedig az, hogy senki nem voksolt arra, hogy egyszerű tolvajok mentek be az éj leple alatt az Arton Capitalhoz.

Olyan verzió még akad, amely alapján az ügy kamubalhé lehetett, és semmi mást nem szolgált, mint a pénz leigazolását. Így a mintegy 600 millió forint értékű euró eloszthatóvá és lepapírozhatóvá válhatott. A szerver ellopása pedig arra lehetett jó, hogy a kötvénykereskedőcég részéről elmondhassák, azért nincsenek meg az ügyfeleik adatai, mert a tettesek elvitték az adathordozót. Amiről azonban – mint mások erre válaszként beírták – az adatokat időnként le kellett menteni, így azoknak meg kell lenniük.

Ezzel együtt az Átlátszónak a nyomozással kapcsolatban szakértők úgy vélekedtek, hogy ha a betörés óta eltelt majdnem két hónap alatt nem sikerült a rendőröknek ilyen hatalmas erőfeszítéssel a tolvajokra ráakadniuk, akkor már ezután sem fognak.

Csikász Brigitta