Bezárás
Egyéb

A nemzeti újraelosztás rendszere: minden doboz cigarettán 30 forint nyereség

2015-ben a Lázár miniszter közeli ismerőse, a Tabán Trafik-os Sánta János többségi érdekeltségébe került az államilag újraosztott trafikhálózat ellátásának monopóliuma. A tavalyi volt az erre alapított Országos Dohányboltellátó Kft. első teljes éve: az adatokból az látszik, hogy legkevésbé a magyar állam járt jól a piac újrafelosztásával. A központi költségvetésnek mindössze 100 millió forint koncessziósdíj- és 200 millió forint társaságiadó-bevétel jutott a nyereségből; ennél több, 376 millió ment el TAO-ra, a tulajdonosoknak pedig 3 milliárdot meghaladó tiszta profit hozott az egyszereplőssé tett piac.

Az előterjesztő Lázár János sajátos humorát jelzi, hogy a teljes dohányáru-kereskedelem állami einstandját elrendelő törvényjavaslat címe szerint elsősorban a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szólt – később aztán a gyakorlat is bizonyította, hogy valójában a klasszikus klientúraépítés-kifizetés kereteit teremtette meg, igaz, ekkor még csak a kiskereskedelemben.

Az Ipad-en írt alkotmányhoz képest szintlépést jelentett, hogy a törvényjavaslat egyik szövegváltozatát a piac egyik jelentős szereplőjének, Sánta Jánosnak a gépén írták. Sánta már a trafikelosztással is nagyon jól járt, de igazán nagyot a dohányáru-nagykereskedelem monopolizálásával kaszált.

Egyszereplős járadékvadászat

A séma elég egyszerű volt, igaz, a sikeres végrehajtáshoz kellett a szokásos trükközés: az 500 milliárdos bevételt jelentő dohánynagyker-koncesszióra elfelejtettek nyilvános pályázatot kiírni, így – a Sántával közös cégben induló BAT Pécsi Dohánygyár Kft-t (BAT) leszámítva – a korábbi piaci szereplők csak az eredményhirdetésből értesültek arról, hogy volt pályázat, és azon Sánta és a BAT közös cége, az Országos Dohányboltellátó Kft.(OD) nyert.

A piacról kiszorult dohánymultik háborogtak, a belső piaci szabályozásért felelős biztos belengette a kötelezettségszegési eljárást, de végül elmaradt a dráma, és

Sántáék simán átvették a magyar dohány-nagykereskedelmi piacot. Annak ellenére, hogy a riválisok az eredményhirdetés után az OD által vállalt koncessziós díj tízszeresét ajánlották.

Sánta ugyan annak idején azt nyilatkozta, hogy hülyeség a konkurencia állítása, miszerint a piacon akár 5-10 milliárd forint nyereség is elérhető, az OD tavalyi adataiból az látszik, hogy a számítás nem volt teljesen légből kapott. Arra pedig nem is reagált a szemünk előtt cseperedő oligarcha, hogy a piacról kizeccölt multik szerint a koncesszió értékét az teszi igazán jelentőssé, hogy a nyertes 20 évre tervezhető, évi 500 milliárdos piacot kap.

Az Országos Dohányboltellátó Kft. 2015. június 12-én alakult meg 3 millió forint törzstőkével: 51 százaléknyi üzletrész a Tabán Trafik Zrt-é, a BAT 49 százalékkal kisebbségi tulajdonos. (Érdekes mozzanat, hogy a profit felosztása nem a tulajdonrész arányában történik, Sántáék a nyereség 75 százalékát viszik.)

Június 19-én már alá is írták a fejlesztési minisztériummal a koncessziós szerződést, amely alapján az ország teljes közigazgatási területére kizárólagos dohánynagyker-jogosítványt kapnak, és ezért koncessziós díjat fizetnek: 2016-ban 100 milliót, majd évi 100 milliós lépésekkel érik el 2021-re a 600 milliós plafont, amit a szerződés lejártáig, 2034-ig kell fizetni.

Gázszerelő-paradigma: 17-szeres árbevétel-növekedés egy év alatt

Az Országos Dohányellátóban 51 százaléknyi üzletrésszel rendelkező Tabán Trafik többségi tulajdonosa Sántáék családi cége, a Tradis Kft. (80 %), kisebbségi tulaj a Ventas Coffee Hungary Kft. (20%). Ez utóbbiban Sántáék – az idősebb és az ifjabb Sánta János – csak 50 százalékig tulajdonosok, a cég másik fele a Veszelovszky család tulajdonában van, de az igazgatóság elnöke az ifjabb Sánta János (István).

A Ventas többségi tulajdonában van még a Sánta-cégcsoport több más cége is, így a korábbi zászlóshajó Continental Zrt. – 24 milliárdos forgalom és 340 millió adózott eredmény-, de ezek árbevétele és nyeresége legalább egy nagyságrenddel elmarad a dohánynagyker-üzlet számaitól. A cégcsoport gazdálkodási adatai alapján nem könnyű kibogarászni, hogy a dohánynagyker-biznisz bevételei pontosan hol jelennek meg: az biztos, hogy

a cégcsoport tavalyi belföldi árbevétele 526 milliárd forint volt – ez a tavalyelőtti 30 milliárdos árbevétel 1700 százaléka-, adózott eredménye pedig 2,92 milliárd lett, ez a 2015-ös profit öt és félszerese.

Minden doboz cigarettán négy forint haszon

Az igazi nagy nyerőgép tehát a 2015-ös szerzemény, az Országos Dohányboltellátó Kft.: 2016-ban a cég akkorát ment, hogy évközi osztalékfizetésre is sor került, a várható eredmény terhére a Tabán Trafik másfél milliárdot, a BAT 500 milliót vett fel. És nem számoltak rosszul, év végéig az OD 3,2 milliárd profitot termelt, így a tulajdonosoknak idén májusban kifizettek további félmilliárdot.

Persze azért kiadások is voltak: az államnak kifizették a 100 millió koncessziós díjat, és kellett fizetni társasági adót is, 202 milliót. Ennél valamivel többet, 376 millió forintot fordítottak látvány-csapasport támogatásra, továbbá 96 milliót egyéb, az adóalapot csökkentő támogatásokra.

A számsor a nemzeti oligarchakeltető szimbóluma is lehetne: a monopolhelyzetbe hozott tulajdonos az 500 milliárdosra hizlalt árbevétel mellett láthatatlanul kevés társasági adót fizet be a közösbe, részben azért, mert a számított adó nagyobb részét inkább „látványcsapatsport”-ra fordítja, kiszór még 100 milliónyi támogatást, annyit, amennyit koncessziós díjként fizet, és amit leírhat az adóalapból, végül felvesz 2 milliárd osztalékot.

A Sánta-cégcsoport többi cégével szemben az OD kizárólag dohányárut forgalmaz, így elég pontosan meg lehet becsülni, mekkora átlagos árrés van a trafikoknak eladott árukon. „Az anyagjellegű ráfordítások 99,36 százaléka az eladott áruk beszerzési értéke”- írja a társaság a 2016-os eredménykimutatáshoz kapcsolódóan. Az OD által benyújtott gazdálkodási adatok alapján tehát 503 224 296 ezer forintért vettek dohányárut, amit 516 919 785 ezer forintért adtak el.

Innét egyszerű százalékszámítással kijön, hogy az OD 2,65 százalékos átlagos árréssel dolgozik. Egy átlagos doboz cigaretta ára 1100 forint körül van, vagyis a Dohányboltellátó minden megvásárolt doboz cigarettán 29 forintot keres. Ebből lejönnek persze a költségek, de az adózott eredmény felől számolva az látszik, hogy nagyjából 4 forintot teszünk a Sánta-érdekeltség zsebébe minden doboz cigaretta megvásárlásakor.

Becker András

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom