Bezárás
Egyéb

Döntött a bíróság: elszámolás nélkül felmondott hitelszerződés nyomán nem indíthat végrehajtást a bank

Elszámolás hiányában a felek között létrejött szerződést nem mondhatta fel a bank, így a kontraktust meg sem szüntethette, így az ügyfél tartozása sem vált még esedékessé, vagyis a bank az összeget idő előtt követeli – ezt mondta ki néhány hete a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen egy perben, melyben egy adósnak adott igazat egy bankkal szemben.

„Az igazságügy miniszter úr, aki elméletben az állampolgárok érdekeinek védelmét szolgálja, miniszterként ezt igen érdekes módon teszi. Tavaly alkottatott egy Pp. módosítást annak érdekében, hogy a végrehajtási eljárások megszüntetését ellehetetlenítse, majd az irodája képviseli a bankot az állampolgárokkal szemben devizaperes eljárásokban.”

Így kommentálta az általunk korábban már bemutatott „adósmentő”, Gulya Tibor a Facebookon a Magyar Nemzetnek azt a hírét, hogy Trócsányi László ügyvédi irodája, a Nagy és Trócsányi képviseli immár az Erste Bankot, az UniCreditet és az OTP-t a devizaadósok elleni perekben. A napilap szerint épp ezért kérdés, hogy anno a jogszabályok valóban az adósok megmentése érdekében születtek-e. Hiszen, mint megjegyezték, a tárcavezető számára fontos lehet, hogy az ügyvédi irodája miként teljesít. Bár maga Trócsányi jelenleg szünetelteti az ügyvédi praxisát, de a közeli munkatársai közül akadnak olyanok, akik az irodában is dolgoznak.

A hír alapján úgy tűnik, hogy a bankoknak segítségre van szükségük az adósokkal szemben. Ezt a benyomást erősíti, hogy Gulya Tibor egyik ügyfelének a perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokon másfél hónapja, május 19-én az adósnak adott igazat abban, hogy a bank tisztességtelenül felszámolt összeget akart rajta behajtani. Az ügyfél azt állította, hogy a felmondáskor túlfizetésben volt, a bank ennek ellenére 1,8 millió forintot szeretett volna beszedni tőle.

A bíróság az ítéletében kimondta, hogy a bank részéről a felmondás nem volt jogszerű, ezáltal érvényes sem, mert abban nem szerepelt az a pontos összeg, amellyel az adós a felmondás időpontjában valójában tartozott. Márpedig a jogszerű felmondásnak a Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján a szerződésen kellett volna alapulnia.

A PKKB bírája megállapította, hogy a bank „elmulasztotta megtenni azt a nyilatkozatot, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy az alperes (az adós) teljesíteni tudjon.” A Ptk. pedig ebben az esetben a felmondás jogszerűségét kizárja.

„Mivel a felek között létrejött szerződés az elszámolás hiányában nem kerülhetett felmondásra, ezért az még a mai napig folyamatban van, tehát annak megszüntetésére nem került sor.” Ezek alapján pedig az ügyfél tartozása még nem vált esedékessé, vagyis a bank az összeget idő előtt követeli. Hogy ezt megtehesse, újból, összegszerűségben is pontosan kell felmondania a szerződést. Ekkor fog az alperes tartozása esedékessé válni, és lesz követelhető rajta a tartozás megfizetése.

„Az ítélet rámutat arra” – tette hozzá Gulya Tibor a facebookos bejegyzésében –, hogy „ha a felmondást követő elszámolás során az ügyfél többletbe került, úgy a bank felmondását nem lehet megalapozottnak tekinteni. Nekem ez az álláspontom az elszámolási törvény hatályba lépése óta, amit most már a bíróság is megerősített. Ráadásul mutatja azt is, hogy meg lehet menteni a végrehajtás alatt állókat.”

Gulya szerint az ítélet fényében a közjegyzőknek az általuk kiállított végrehajtási záradékokat meg kell vizsgálniuk, és esetlegesen azokat vissza kell vonniuk, ami eljárások megszűnését is eredményezheti. Megjegyezte még, hogy szerinte Trócsányi László igazságügy miniszter ügyvédi irodájának a bankok oldalán történő beszállása a bíróság által kimondott igazságon már nem tud változtatni.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom