Kritikus állapotban a víz- és csatornahálózat: a kiszivárgott jelentés drámai képet fest

Csőtörés a Gellért térnél 2012-ben Fotó: mno.hu/Török Tamás
Csőtörés a Gellért térnél 2012-ben Fotó: mno.hu/Török Tamás

 

Válságos szinthez közelít, egyes helyeken kritikus a víziközművek állapota országszerte. Kevesebb, mint 20% a megfelelő minősítésű rendszerek aránya – olvasható a Megyei Jogú Városok Szövetsége által a településeknek nemrégiben véleményezésre szétküldött „stratégiai dokumentumban”.

 

Atlatszo_800x600_1szKoszonet2017

 

Háromezer-milliárd forint. Ennyi pénzre lenne szükség a vízközművek felújításához a kormányellenes elfogultsággal nem vádolható MJVSZ által a településeknek „véleményezésre” június elején szétküldött, fejléc és aláírás nélküli, 2017. június 26-i keltezésű dokumentum szerint. A gondok okát a szerzők a „műszaki rekonstrukciók és karbantartások hiánya miatti folyamatos állagromlásban” látják.

„A víziközmű-szolgáltatás működtetése a rekonstrukciós elmaradások miatt válságos szinthez közeledik, melynek megoldása a fenntarthatóság, a finanszírozás és a jövőkép újra fogalmazását igényli” – olvasható a stratégiai dokumentumnak nevezett elemzésben. A szolgáltatók az elmaradásokat likviditási gondokkal magyarázták.

 

 

A 2011-es, államvezérelt radikális piaci átalakítás után megmaradt 41 vízközmű-cégből 24 termelt üzemi szinten, 11 mérleg szerint is veszteséget 2015-ben. A társaságok kintlevőségei – zömében lakossági hátralékokból eredően – 25,5 milliárd forintot tettek ki az év végén. Ebből az összegből 8,7 milliárd forint egy éven túli követelés.

A magyarországi vízközművek értékbecslése – bár volt rá központi ígéret – nem készült el egyelőre, a különféle típusú szerződések (vagyonkezelői, bérleti, koncessziós) alapján kezelt vagyon összértéke kétezer milliárd forintra tehető.

A rezsicsökkentést ugyan nem merik direktben okolni a válságos helyzetért a dokumentum szerzői, de az állami beavatkozást, leginkább államosítást sürgető javaslatok indokai között azért a díjbefagyasztás mellett ez is megjelenik.

Közvetlenül is nekimegy ugyanakkor az anyag a területet érintő másik emblematikus kormányzati intézkedésnek, a közműadónak: az emiatt veszteségessé vált szolgáltatók állami támogatása mellett a mind a víz-, mind a szennyvíz-hálózat vezetékhossza után megfizetendő adóval aránytalanul megterhelt vidéki szolgáltatók kompenzálását a stratégiai dokumentum a többi szolgáltató terhére is szükségesnek tekinti.

A szövegből ugyanakkor adódik a következtetés, hogy a rezsicsökkentés és a különadók egyaránt okai a víziközművek siralmas állapotának. Amelyre példa az is, hogy a vezetékes víz 26 százaléka el sem jut a fogyasztóhoz, hanem kifolyik valahol a rossz állapotú vezetékeken.

„A megfelelő minősítéssel rendelkező rendszerek száma mára már nem éri el a 20 százalékot, és ez folyamatosan csökken. A hiányzó összeg azonnali biztosítására sem az ellátásért felelősök, sem a víziközmű-szolgáltatók, sem maga a Magyar Állam nem képes, ugyanakkor egyes víziközmű rendszerek állapota kritikus, amely azonnali beavatkozást igényel” – olvasható az Átlátszó birtokába jutott elemzésben.

A vízközmű-cégek közül jelenleg 23 van száz százalékban önkormányzati, 13 többségi önkormányzati, 5 pedig állami tulajdonban. A MJVSZ-es elemzés a többségi állami tulajdont látná helyesnek. Azt is javasolnák, hogy a törvényhozás változtasson a közműadó számításának jelenlegi rendszerén, ami megítélésük szerint hátrányosan érinti a ritkábban lakott területeken szolgáltató cégeket. Megfontolandónak tartanak továbbá egy 1,5 százalékos, nem lakossági díjemelést. Különös tekintettel arra, hogy a kötelező minimálbér-emelés a közműcégeket is érinti, s még ezt is ki kell gazdálkodniuk valahogyan.

Kapcsolódó cikkeink

Rágalmazással vádolják a mérnököt, aki szabálytalanságokat talált a Swietelsky szennyvízcsatornáiban

Folyik a szar a Tiszába, de Kuna Tibor PR-cége negyedmilliárd forintot keres az államosított szennyvíz-bizniszen

Rezsicsökkentés kimaxolva: hónapok óta ömlik a szennyvíz a Tiszába Vásárosnaménynél

„Kérjük vissza az arzénos vizet” – így sikerült a 6 milliárdos ivóvíz-projekt Felső-Bácskában

Rádi Antónia

 

tetszett_a_cikk3

 

  • gépész

    És akkor még az anyagban nincs benne az ún. “Ivóvíz minőség javító program”, amely százmilliárdos(!) nagyságrendű EU-s pénzek elköltését jelentette a békési – dél-alföldi régióban, katasztrofális eredménnyel! (Eddig még kevés botrány került nyilvánosságra, de idővel elkerülhetetlen lesz a kudarc beismerése)
    Megépítettek sok víztisztítót az arzénmentesítés miatt, néhány helyen (pl. Szegeden) teljesen szükségtelenül, ezek a víztisztítók nem működnek megfelelően (lásd Baja, Pitvaros, stb), ahol meg plusz beruházásokkal (esetenként több száz millió) valahogy működtetik, ott az ivóvíz előállítási költségei akár 80 – 150%-al(!) növekednek! “Természetesen” a vízdíj emelése szóba sem jöhet. A vízmű cégek egy-két év alatt ellehetetlenülnek, jöhet az állami beavatkozás, a közpénzből való költségpótlás. Akkor ki fizeti a rezsicsökkentést?
    Hosszú, vagy már közép távon romlik a műszaki színvonal, a szolgáltatás minősége, a biztonságos vízellátás.
    Történik ez egy olyan országban, amely ivóvízkészletek szempontjából “nagyhatalom”, a rendelkezésre álló ivóvízkészleteink a lakosság számát figyelembe véve szinte korlátlanok!

  • azember

    Voltak szakemberek(vannak?) az ivóvíz mininőségét javító programok dandárja idején, akik azt vallották, hogy a nálunk ismert és legális arzénmentesítési eljárások/technológiák aránytalanul drágák és nehezen adaptálhatók eltérő ásvány anyag tartalmú(különösen a vas és a mangán) nyers vizek arzéntartalmának 10 mikrogramm/liter alá szorításához, a nélkül, hogy az eljárás egyéb vízminőségi problémákat ne okozzon a tisztítási beavatkozások egymásra hatásának erdményeképpen!

    • gépész

      A szakembereknek semmiféle beleszólásuk nem volt a beruházásokba, anno az NFÜ intézett mindent, alapvetően még kérdezni sem lehetett!

  • Vidéki

    “Háromezer-milliárd forint. Ennyi pénzre lenne szükség a vízközművek felújításához. A szövegből ugyanakkor adódik a következtetés, hogy a rezsicsökkentés és a különadók egyaránt okai a víziközművek siralmas állapotának”

    Állítólag a vizes cégek ahol még éppen kijönnek a pénzükből, ott sem marad felújításokra, ezért rettenetes műszaki állapotba kerültek a vízvezetékek.

    De mielőtt ez bekövetkezett volna a rezsicsökkentés, a vizes cégek vajon mennyit költöttek a felújításra és néhány év alatt hogyan válhatott nagyhirtelen szükségessé 3000 milliárd forintnál is többe kerülő felújítás?

    Zavart érzek az erőben, mondta egy Jedi lovag!

    • Zsolt Farago

      Erről a problémáról (elöregedett vezetékek) már hosszú évek óta hallani, már a 2010 előttről is. Gondolom a vizes cégek költöttek volna a felújításra, korszerűsítésre ha kaptak volna rá pénzt és nem a focira,kisvasútra,kastélyokra,festményekre, költöttek volna.

      • Vidéki

        Hogyhogy kaptak volna pénzt?

        A nyereséget meg az amortizációs pénzt is zsebre tették, mielőtt a rezsicsökkentés bekövetkezett volna, mintha az állagmegóvás nem lett volna kötelességük?

        • vigoro

          Milyen nyereséget?
          A 2013 májusában indított rezsicsökkentés után az öt legnagyobb regionális szolgáltató ( Az Észak-dunántúli Vízmű (ÉDV), az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV), Tiszamenti Regionális Vízművek, Dunántúli Regionális Vízmű) 2015-re összesen 14 milliárd feletti hiányt halmozott fel.
          A szolgáltatók a veszteséget létszám csökkentéssel, és az üzemeltetési költségek visszanyesésével igyekeztek csökkenteni.
          Ezek következménye a mai állapot.

          • Vidéki

            4 év alatt jutottak volna oda, hogy most nagyhirtelen háromezer-milliárd forintnyi pénzre lenne szükség a vízközművek felújításához?

            Mesebeszéd!

  • Zsolt Farago

    Ivóvíz, egészségügy minek egy egy országnak?! FOCI! FOCI! FOCI!

  • Stomi61

    A gengszterváltás óta csak tűzoltás van.
    A folyamatos karbantartás hiánya vezetett ide.
    Nyereség a zsebbe, aztán majd lesz valami.

  • pandacsöki

    tetszettek volna karbantartásra, felújításra is költeni…

  • Spektrum

    “A szövegből ugyanakkor adódik a következtetés, hogy a rezsicsökkentés és a különadók egyaránt okai a víziközművek siralmas állapotának.” – Te jó ég, ez ám az oknyomozás.