Paksi törésvonal: ellentmondanak egymásnak az MVM és az OAH közleményei

harta

 

Az MVM Paks II. Zrt. után szerdán a paksi bővítés telephelyét engedélyező nukleáris biztonsági hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is közleményt adott ki a paksi atomerőmű alatt húzódó tektonikus törésvonal ügyében. Ebben az áll, hogy a kilencvenes évekbeli NAÜ felülvizsgálat szerint „nincsenek geológiai és geomorfológiai bizonyítékok a telephely alatt húzódó törésvonal aktivitására”, a 2014-2016-os vizsgálatok pedig “új kockázati tényezőt nem tártak fel”, vagyis nem aktív a vető – felteszem, ez mégiscsak hordozna valamiféle új kockázatot.

 

Atlatszo_800x600_1szKoszonet2017

 

Előzmények

Aktív törésvonal a Paksi Atomerőmű alatt: Aszódi Attila államtitkár szerint nincs itt semmi látnivaló

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

A fent idézett OAH közleményhez képest a keddi MVM közlemény kerek perec elismeri, hogy

„A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva, a lakossági fórumokon, valamint a szakma tájékoztatása céljából a Magyar Tudományos Akadémián tartott ülések alkalmával is számos alkalommal elhangzott.”

Na most akkor aktív az a vető az erőmű alatt, vagy nem aktív? A Földtani Kutatási Program eredményei szerint bizonyosan az:

 

pae1

 

Az OAH közleménye szerint „a beruházás kapcsán a következő engedélyezési lépés a létesítési engedély iránti kérelem elbírálása lesz. Ennek keretében a kérelmezőnek többek között igazolnia kell, hogy a tervezett új atomerőművi blokkok terveiben megfelelően vették figyelembe a paksi telephelyre jellemző kockázati tényezőket, így – egyebek mellett – igazolni kell azt is, hogy a tervezett atomerőművi blokkok kezelik a telephelyre jellemző és a tervezés során figyelembe vett földrengés-aktivitás kockázatát.”

Az eddigi tapasztalatok fényében azonban kérdéses, hogy mennyire lesz objektíven elbírálva ez a következő engedélyezési lépés, hiszen ahogyan az korábbi cikkeinkből kiderült, a telephely földtani alkalmasságának kérdését az erőműpárti szakemberek, köztük az ügyben döntő befolyással bíró Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős államtitkár részéről eddig is erősen „menedzselt” eljárásokban igazolta a kérelmező.

Forrásaink arra is felhívták a figyelmet, hogy míg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hivatalos angol definíciójában egyforma súllyal kezelik a felszínig és a felszín közelébe kifutó vetőket (“According to IAEA SSG-9, a ‘capable fault’ is a fault that has a significant potential for displacement at or near the ground surface.“), a felszínközeli kitétel a magyar hivatalos megnyilvánulásokban elsikkad, csak a felszíni jelenik meg, például az MVM keddi közleményében is (“ha a vetőről bebizonyosodna, hogy képes szignifikáns és maradó felszíni elmozdulást létrehozni“).

Szerdai cikkünkben már felhívtuk arra a figyelmet, hogy a százezer éven belüli földrengésnek nem a mostani felszínen kell kimutatható nyomának lennie, hiszen az képtelenség lenne, mert az a felszín a földrengések időpontjában még nem is létezett. A felszínközeli kitétel viszont egyértelműen teljesül, hiszen azt Magyari Árpád geológus több helyen is kimutatta az erőművi telephely 10 kilométeres körzetében, és műszeres geofizikai mérésekkel is kimérték a pannon-kvarter réteghatáron, ami az erőmű alatt 20-30 méterre van.

Mi a helyzet a talajgyorsulással?

Forrásaink szerint egy másik fontos, de elmaszatolt terület a talajgyorsulás kiszámítása, ahol komoly bizonytalanság fedezhető fel (5.3.2 fejezet a hivatalos jelentésben). Nagyon saját gyártású a földrengés-forrásmodell, rengeteg közelítés, átlag és egyszerűsítés szerepel a számításokban, és nem adják meg a számításban lévő hibahatárt! Viszont a kiszámolt talajgyorsulásra alapul az összes műszaki méretezés, épület- és gépészeti szerkezeti tervezés, ez a legfontosabb paraméter a mérnökök földrengésbiztos tervezéséhez.

Cikkeinkre reagálva egy szakember blogot is indított, amelyben az alábbi összefoglaló következtetésekre jut a földtani kutatásról eddig napvilágot látott adatok alapján:

„Az atomerőmű földrengésbiztonságát meghatározó három kérdés közül tehát kettőre (törésvonalak létezése az erőmű környékén, és a törésvonalak aktivitása) a kutatások alapján határozott válasz adható: a Paksi Atomerőmű közvetlen közelében aktív tektonikai törésvonal van. A várható hatások és a rombolás mértéke, azaz az aktív törésvonal jövőbeli szeizmikus intenzitásának meghatározása, és a mérnöki kockázatok kiszámítása azonban korlátokba ütközik, és csak hibával terhelten végezhető el, mely hibák mértéke nem ismert.”

Bodoky Tamás

 

tetszett_a_cikk3