Mészáros Lőrincék vadásztársasága tovább terjeszkedik Alcsútdobozon

vertvadasz

 

A Vál-Völgye Vadásztársaság a jelenleg 825 hektáros Vérti vadaskertet 95 hektárral bővítené, és létrehozná mellette a 291 hektáros Ginza vadaskertet. A terjeszkedés állami és magántulajdonú földeket egyaránt érint, és Mészáros Lőrincék már az összesre megkapták a területhasználati engedélyt. A Ginzában főként muflonra és vaddisznóra lőhetnek majd a vendégek, a kibővített Vértiben dám- és gímszarvasra is.  Az optimális vadlétszám elérésére 5 éves tervet készítettek, a vaddisznókat a szomszédos szabad területekről akarják befogni. A környezetvédelmi engedély folyamatban van, az illetékes hatóság közmeghallgatásokat rendelt el az ügyben.

 

 

2017-től lépett életbe a vadászati törvény módosítása, melyben két nagyon fontos változás volt: a társaságok a korábbi 10 helyett már 20 évre kapták meg a vadászati jogot, és a kormány újrarajzolta a vadászterületeket. Ez utóbbi miatt sok kisebb vadásztársaság elvérzett, és sok csókos helyzetbe került. Csongrád megye legnagyobb, 18 ezer hektáros vadászterületét például a Návay Kornél Vadásztársaság kapta meg húsz évre, és pont ennek a társaságnak tagja a fácánvadászatot kedvelő Lázár János.

A felcsúti polgármester is érezhette az idők szavát, ugyanis a tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. 2016 februárjában megalapította a Vért Vadászati Kft.-t, majd pár hónappal később a család létrehozta a Vál-Völgye Vadásztársaságot, melynek elnöke Mészáros Ágnes, a polgármester egyik lánya.

A Vért Vadászati Kft. honlapja szerint a cég 17.000 hektár területen végez vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet, és a cégadatbázis szerint tavaly 2,1 millió forint bevétele volt.

Úgy tűnik, hogy ez nem elég, mert a Vál-Völgye Vadásztársaság 2017. június 16-án két kérelmet nyújtott be az illetékes környezetvédelmi hatósághoz (hivatalos nevén a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya).

Az egyik kérelem szerint a vadásztársaság szeretné létrehozni a 291 hektáros Ginza vadaskertet, a másik kérelem szerint pedig szeretnék 95 hektárral bővíteni a jelenleg 825 hektáros Vérti vadaskertet.

A kérelmek és mellékleteik megtalálhatók a környezetvédelmi hatóság honlapján, és a dokumentumokból hamar kiderül, hogy két szomszédos területről van szó.

“A két vadaskertet fizikailag az Alcsútdobozt Etyekkel összekötő műút választja majd el.“

Mindkét vadaskert hatásvizsgálatát Agócs Gábor környezetmérnök készítette, és az egymásra nagyon hasonlító dokumentumok szerint a fejlesztéseket “a minőségi, trófeás nagyvadállomány elősegítése, a vadászati turizmus és térségi idegenforgalom lehetőségeinek bővítése érdekében” szeretné végrehajtani a Vál-Völgye Vadásztársaság. A hatástanulmányok szerint mindkét területen “A vadaskert működés tervezett ideje: több évtized. (legalább 20 év, mert a vadászati hatósági engedély már 20 évre szól!)“

Fizetőképes többletkereslet van

A 291 hektárosra (1.639 nm) tervezett Ginza vadaskert dokumentációjából kiderül, hogy 83,5 százaléka erdő, a többi pedig gyep és szántó.  A területen jelenleg is erdőgazdálkodás folyik, emiatt már 2007-ben körbekerítették. A Ginza országos vagy helyi védettségű természeti területet nem érint, és bár a hatásvizsgálat írója szerint “a Szent László patak menti egyes területei ex-lege védett láp jellemző tulajdonságokat hordoznak”, az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park tájékoztatása szerint “azok nem azok”.

Jelenleg 10 gímszarvas, 20 dámszarvas, 25 őz, 140 vaddisznó, és 30 muflon él a Ginza területén. Az “optimális vadlétszám” elérése érdekében a vadásztársaság 5 éves tervet dolgozott ki, eszerint az ötödik év végére már 250 vaddisznó és 101 muflon lesz a területen. A vaddisznókat szabad téren akarják befogni, és a vadaskert 2017 végére, 2018 elejére tervezett indulása után 2-3 évvel lehet majd vadászni rájuk és a muflonokra.

A hatástanulmányban szerepel az is, hogy a Vál-Völgye Vadásztársaság “működése a korszerű, minőségi vadgazdálkodáson alapszik, melynek eredménye a többféle hasznosításban jelentkezik”. Az egyik, hogy “a vadfeldolgozás számára saját, olcsóbb árualap termelődik”,  a másik pedig az, hogy “a vadászat során a legjövedelmezőbb nagyterítékű vaddisznóhajtások jelentős profitot eredményeznek”.

“Mindkét hasznosításra fizetőképes többletkereslet van, így a Ginzai vaddisznó- és muflonkert mielőbbi megvalósítása szükséges.”

Az üzemeltetési terv szerint: “A jó terítéknek (magas bevételnek) a titka, hogy nem szabad egyéni vadászatok során kilőni a jó agyarú kanokat, azoknak hajtásban kell elesniük.”

 

 

 

A Ginza területe kilenc részből áll, ebből kettő az államé (az egyik az NFA-n, a másik a KÖDUVIZIG-en keresztül), hét pedig magánszemélyek (Vogel András, Vogel Eszter, Vogel Márton, Vogel Diana, Erdély Zsigmond, Nyúl Sándor, és Mészáros János) tulajdonában van. A Vál-Völgye Vadásztársaság minden tulajdonostól megkapta a vadaskerthez szükséges területhasználati engedélyt.

Környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű terület

A Vérti vadaskert már egy meglévő létesítmény, melynek korábbi üzemeltetője és vadászatra jogosultja az állami tulajdonú VADEX Zrt. volt, de 2016 decemberében Mészárosék vadásztársasága kapta meg a terület vadászati jogát 20 évre, 2017. márciusától 2037-ig. A terület hatásvizsgálatából kiderül, hogy a Vérti Vadaskert jelenleg 825 hektáros területéből 771 hektár erdő, 18 hektár legelő, és 35 hektár ún. kivett terület. A tervezett 95 hektáros bővítésből 37 hektár erdő, 42 hektár szántó, 9 hektár legelő, és 3 hektár fásított terület. A 95 hektáros bővítéssel a 825 hektáros, vagyis 1.487 nm-es vadaskert területe 920 hektárra, de 9.987 négyzetméterre nő a tervek szerint. A látszólagos matematikai ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a Vál-Völgye Vadásztársaság a bővítéssel bekebelezné a Szent László-patakot is, amelynek területe ugyan 0 hektár, de 8.204 négyzetméter. A patak mellett a vadaskert területére kerülne 2 hektár saját használatú út és árok is, melyeknek területe 4.272 négyzetméter. A jelenlegi Vérti vadaskert és a bővítésére kinézett 95 hektár nagy része is a Szentgyörgypuszta nevű Natura 2000-es terület, ami környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű.

“Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.”

A hatásvizsgálat is kimondja, hogy védett növény- és állatfajok is előfordulnak a területen, “azonban várhatóan a vadaskert működése nem okoz káros hatást a terület védett fajai számára, amennyiben a védelmi intézkedések megvalósulnak”. Ugyanakkor az is szerepel a dokumentumban, hogy a bővítés egyértelműen, de előre még nem látható mértékben hatással lesz a környezetre: “A szabad területen a nyugat-kelet irányú vadmozgások, vonulási- vándorlási útvonalak még nehézkesebbé válnak a kerítések miatt, ezáltal a vadmozgások, vadelőfordulások nagyobb területeken, hosszabb távokon, új útvonalakon figyelhető majd meg.”  

 

 

A bővítésre kiszemelt terület nyolc részből áll, ebből háromnak az NFA-n, a KÖDUVIZIG-en, és a VADEX Zrt.-n keresztül a magyar állam, a többinek pedig Mészáros Lőrinc, Mészáros Beatrix, az etyeki önkormányzat, illetve dr. Antalffy György és Györgyné a tulajdonosa. Valamennyien megadták már a területhasználati hozzájárulást a Vál-Völgye Vadásztársaságnak.

A meglévő Vérti vadaskertben jelenleg 160 gímszarvas, 254 dámszarvas, 33 őz, 261 vaddisznó, és 164 muflon él. Akárcsak a Ginza vadaskert esetében, a kibővített Vértire is 5 éves tervet dolgoztak ki az ötletgazdák az “optimális vadlétszám” elérésére. Eszerint az ötödik év végére a vadászatot és természetes elhullást is figyelembe véve 204 gímszarvas, 195 dámszarvas, 451 vaddisznó, és 207 muflon lenne a területen.

“A vadfajok közül a vaddisznó vadfaj esetében a szabadtéri állomány befogása kerül a vadaskertbe betelepítésre majd a szomszédos szabad terülekről. Ezzel a szabadtéri mezőgazdasági területek (főként a szántók és a hires etyeki borvidék szőlői) vaddisznó általi igénybevétel (pl. vadkár) látványos csökkenését lehet majd tapasztalni.“

A Vérti vadaskert bővítéséhez örökségvédelmi hatástanulmány is készült, ugyanis a Mészárosék által bekebelezni kívánt területen két régészeti lelőhely is van: a bronzkori Pogányvár, és az attól nyugatra elhelyezkedő telep. A Göböljárás-puszta közelében fekvő Pogányvár egy ismert, 290 méter átmérőjű földvár, amely az időszámításunk előtti második évezredben épült, vagyis 3-4 ezer éves. Az erőd területén és a közelében fekvő telepen is folyt már korábban régészeti kutatómunka, de teljes feltárásuk még nem történt meg. A Vál-Völgye Vadásztársaság azt ígéri, hogy bekeríti a két területet, hogy ne károsodjanak.

Nagy terület, sok pénz

A két hatástanulmányban térképek és légifotók is bemutatják a tervezett vadaskerteket, melyeknek hatalmas területe a levegőből látszik igazán.

ginzavadaskertlegifoto

vertivadaskertlegifoto

 

A dokumentumokban a Ginza és a Vérti esetében is a vadászati turizmus élénkítése szerepel indokként.

“Tervezett hasznosítási mód: elsősorban bérvadásztatás (egyéni les- és cserkelővadászat, barkácsolás, társas terelő- és hajtóvadászat), minőségi trófás vad tartása, vadmegfigyelés, vadászati fotózás, lovaglás, sétakocsikázás, vadászati- és ökoturizmus.”

Ebben pedig rengeteg pénz van. A Vért Vadászati Kft. honlapján elérhető árjegyzék szerint az állat trófeájának méretétől függően a kilövési díj

– egy gímszarvas bikánál 120 ezer és 3,2 millió forint között van

– egy dámszarvas bikánál 204 ezer és 1,7 millió forint között mozog

– egy őzbaknál 30 ezer és 990 ezer forint között van

– egy muflonkosnál 210 ezertől 1,3 millió forintig terjed

A fenti állatok nőstényeit és borjúit állatfajtól függően azonban már 13-36 ezer forint közötti összegért lelőheti, akinek ehhez van gusztusa.

Azonban ahogy a Ginza vadaskert hatástanulmányában is szerepel, a legnagyobb hasznot Mészáros Lőrinc cégének a vaddisznóvadászat, azon belül is a hajtás hozza.

Egy vadaskerti vaddisznóhajtáson (ahol az állatoknak a kerítés miatt esélyük sincs elmenekülni) 4-10 vadász vehet részt, és 8 főig összesen 600 ezer forintot fizet a csoport, a 8 fő feletti személyekért pedig fejenként 75 ezret. Tíz fő esetén tehát a hajtás ára 750 ezer forint. Erre jön rá a vadkanok kilövési díja, ami az állat agyarának hosszától függően 120-990 ezer forint között van.

A környezetvédelmi hatóság még nem adta meg az engedélyt a vadaskertekre, hanem mindkét ügyben közmeghallgatást rendelt el. A Ginza vadaskert létrehozásával kapcsolatban augusztus 31.-én 13 órakor lesz a közmeghallgatás az alcsútdobozi sportcsarnokban, a Vérti vadaskert bővítéséről pedig szeptember 6-án 15 órakor mondhatja el a véleményét a lakosság ugyanott.

Erdélyi Katalin

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Sebaj, Tóbiás!

    Off Ne hidd azt, hogy nem bosszant, és nem szorul ökölbe a kéz – egyszerűen hiányzik az a réteg aki meg tudná finanszírozni a felháborodás hangjának erősítését.

  • Péter István

    A szegény vadaknak meg mindegy, hogy ki löveti le őket.