Bezárás
Egyéb

Tovább mérgez a soroksári horrorház

Súlyos milliókat kell visszafizetniük a XXIII. kerület „kis Kolontárja” károsultjainak egy törvényszéki végzés szerint. Mondván, arra a kevésre sem volt jogalapjuk, hogy megkapják, amit a csigalassú perben a bíróság egyszer már nekik rendelt. A soroksári sorház 2010 nyarán robbant be az alatta tárolt veszélyes és toxikus anyagok miatt, a kimenekült lakók azóta pereskednek az állammal és az önkormányzattal. Még első fokú ítélet sem született.

„Levonják a fizetésünkből? Ráterhelik arra az ingatlanra, amiben lakunk? Hogy utána elárverezzék? Nem tudom, egyelőre nem szeretnék erre gondolni” – mondta az Átlátszó érdeklődésére a hogyan továbbról a soroksági Grassalkovich utca 3. szám alatti egykori társasház egyik fantomlakásának tulajdonosa, Kollár Bea. Cikkünk az előzményekről:

Kis Kolontár Soroksáron – az állam nem téríti meg a horrorház lakóinak kárát

A valaha állami, majd önkormányzati tulajdonú ingatlanon máig tisztázatlan körülmények között, évtizedekkel ezelőtt súlyosan mérgező, rákkeltő és robbanásveszélyes vegyszerekkel teli hordókat ástak el a telek eredeti használói. Az ingatlan közben magántulajdonba került. Éppen a jelenlegi polgármester, Geiger Ferenc szignálta a szerződést vagyonkezelős főnökként még 1993-ban, amikor az akkor még egységes Pesterzsébet-soroksári önkormányzat eladta az ingatlant építési teleknek.

Az elkészült csinos, kiskertes sorházba gyanútlan fiatal családok költöztek a kétezres évek elején, zömében súlyos bankhitelből. Az épület 2010 júniusában robbant be. Akkor nyomban két lakást hagytak el a lakók, a teljes épületet csak egy évvel később minősítették lakhatatlanná, négy család még addig ott élt.

Kollár Bea kétségbeesése érthető. Családjával két lakás hitelét törleszti, a lakhatatlanét, és azét, amiben jelenleg élnek. A kisgyermekes anyuka, több volt szomszédjához hasonlóan súlyos beteg, aligha függetlenül, hogy éveket élt tudtán kívül olyan házban, amely alatt a földben – idézet a ­zöldhatóság által készített szakvéleményből –

„rákkeltő és mutagén anyagok közül a dioxinszennyezés a felszín közeli rétegben (0,0-0,5 m) meghaladja a határérték százszorosát”.

A lakók hét éve perelték be az államot és az önkormányzatot, illetve még számos szakhatóságot, amelyekről vélelmezték, hogy sorozatos hibáik vezethettek oda, hogy építési beruházók megvehették és lakóházat építhettek a területre. Továbbá perbe vonták az egykori beruházókat is.

A Fővárosi Törvényszéken az eljárás első fokon tart, Kollár elmondása szerint jottányit sem léptek előre. Öt éve a bíróság ideiglenes intézkedéssel elrendelte, hogy az állam és az önkormányzat családonként 4-5 millió forintos kártalanítást fizessen a tulajdonosoknak.

Ezt a döntést az állam és az önkormányzat megfellebbezte, mondván, a bíró nem indokolta meg kellőképpen, hogy miért éppen ők és miért ennyit fizessenek. Idő közben – de még a jogerős döntést megelőzően – a családok behajtották a nekik járó összeget.

A másodfok azonban igazat adott az államnak és az önkormányzatnak, hatályon kívül helyezte a határozatot. Mire a törvényszéki bíró utóbb meghozta majdnem ugyanazt újra, pár millióval még több pénzt is juttatva a károsultaknak. Csakhogy az indokolás ezúttal is foghíjasra sikerült – ezt ismét a törvényszék mondta ki már az idén tavasszal hozott végzésében.

Amiben arról is határozott, hogy vissza kell fizetni a korábban már megkapott kártalanítást, ráadásul öt éves kamatokkal.

Az állam nem csak hogy perelteti magát, de egyéb módon sem sokat segít. Amikor tavaly télen Baranyi Krisztina (Együtt) felkarolta az ügyet, úgy tűnt, van remény. Két kormányhatározat is született idén februárban és áprilisban az ügyben – bár alaposan olvasva a szöveget az előírások eléggé puhák, komoly kötelezéseket és ígéreteket nem tartalmaznak.

Az első egyebek mellett 80 millió forint „tényfeltárásra” átcsoportosításáról, illetve arról szólt, hogy a belügyminiszter „vizsgálja meg az ingatlan állami tulajdonba vételének lehetőségét” (a károsultak egyébként ezt, mármint a kártalanítás melletti államosítást éreznék a legnagyobb segítségnek).

A második kormányhatározat szerint pedig a kormány „felkéri” a soroksári önkormányzatot, hogy „tegyen javaslatot” a károsultak lakhatásának biztosítására.

Javaslat lehet, hogy készült, de a Grassalkovich utca – Ékes utca sarkán lévő horrorház lakói most is ott élnek, ahol eddig: aki tehette, új ingatlant vásárolt, akik nem, albérletben vagy rokonoknál lakik.

A kormányhatározatokban érintett három minisztériumba (belügyi, földművelési és nemzetgazdasági) írtunk kérdéseket, alapvetően arról, hol tartanak a végrehajtással, elégedettek-e az eredményekkel, válaszukat várjuk.

A toxikus anyagok a mai napig a földben, több méter mélyen találhatók. Ráadásul szakértők szerint az épület is megszívta magát, bontani kéne. Elméletben ez is a jelenlegi tulajdonosokat terhelné – bár Kollár Bea hivatkozik egy általa betekintett korábbi zöldhatósági határozatra, ami kimondta az állami felelősséget.

Korábban kért egyébként árajánlatot: csak az épület bontása lakásonként 21 millió forintba kerülne, a föld megtisztítása ebben nincsen benne. „Mi már legalább biztonságban vagyunk, de mi lesz a környéken élőkkel?” – kérdezi.

Rádi Antónia

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom