Bezárás
Egyéb

Újabb alternatív javaslat a Római-part árvízvédelmére

Előbújtak a Római-parti mobilgát megépítését ellenző szakértők az elmúlt hetekben: az Átlátszón vízügyi szakemberek fordultak nyílt levélben a főpolgármesterhez, és az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője fogalmazta meg egy interjú során a fenntartásait. Most pedig Lányi András szerkesztésében jelent meg egy szakértői anyag, amely elutasítja a partélre tervezett mobilgát tervét. A szakértők egybehangzó álláspontja szerint a védvonalat nem a partélen, hanem a Nánási út – Királyok útja mentén kell kialakítani.

Budapest főpolgármestere, Tarlós István július elején felajánlotta, hogyha a Római-part megmentéséért küzdő civilek elő tudnak állni egy álláspontjukat alátámasztó tudományos szakvéleménnyel, amelyet az árvízvédelem terén elvitathatatlanul illetékes szerző jegyez, akkor ő azt a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti. Korábbi cikkeink a témáról:

A mobil gátnak nem a parton, hanem a jelenlegi védvonalon van a helye

Fordulat jöhet a Római-part ügyében – vízügyi szakértők nyílt levélben fordulnak a főpolgármesterhez

Bár az elmaradt társadalmi egyeztetést ez nem pótolja, Lányiék éltek a lehetőséggel. Elkészült szakértői javaslatuk a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére és a Római-part komplex rendezésére, melyben Dr. Koncsos László professzor vízműszaki szakvéleményéhez csatlakozik Bardóczi Sándor tájépítész urbanisztikai és környezetvédelmi elemzése, valamint ezekre alapozott rendezési javaslata, továbbá Tosics Iván és Csanádi Gábor városszociológusok tanulmánya a társadalmi összefüggésekről.

Lányiék bíznak abban, hogy az elkészült tanulmányok – a rendelkezésünkre álló idő rövidsége dacára – alkalmasak arra, hogy bárkit meggyőzzenek arról, hogy a part menti mobilgát nem nyújt megfelelő árvízvédelmi megoldást, és a biztonságos, hatékony, természeti és társadalmi értékeket egyaránt megőrző védmű a jelenlegi Nánási út–Királyok útján lévő gát megerősítésével alakítható ki. Érveik az alábbiak:

1. Az árvízvédelmi fő védvonal elsősorban nem jogi, hanem árvízvédelmi fogalom, nem lehet tetszés szerint ide vagy oda helyezni. Ezt a védvonalat elődeink a természetes terepviszonyoknak megfelelően, a Nánási út–Királyok útja mentén alakították ki. A biztonságos és hatékony védekezés számára ma is ez az optimális helyszín. Az általunk javasolt megoldás: az úttesthez csatlakozó betonfal kialakítása jelentené aránylag a legkisebb beavatkozást az épített, illetve a természeti környezetbe.

2. A part menti mobilfalas védekezés biztonsági kockázatai vállalhatatlanok! Árvíz idején a megnövekedett szivárgási sebesség következtében a szemcsés talajréteg kimosódása a gát alatt talajtörést okozhat. Ezért a főmeder közvetlen szomszédságában, egy 3,2 km-es nyomvonalon létesített mobilfal olyan emberkísérletnek tekinthető, amelynek 55 ezer érintettjét erről nem kérdezték meg és nem tájékoztatták.

3. A Római-part vonzerejét a főváros lakói számára az itt megőrzött természetközeli állapotok és az egyedülálló társadalmi miliő jelentik. Ezt a jellegét a partszakasz teljes mértékben elveszítené, ha a mobilfal a part mentén épülne meg.

4. A part menti védekezés esetén a nagy ingatlanpiaci nyomás miatt elkerülhetetlen a bevédett terület funkcióváltása – lakóparkszerű beépítés a mai Római-part közpark jellegének rovására –, ami nem társadalmi, csupán egyéni érdekeket szolgálna.

5. A partélre tervezett védmű e hátrányok mellett hatályos jogot is sért: az Európai Unió irányelvei tiltják az árteret szűkítő, a vízi és vízparti élőhelyeket degradáló műszaki beavatkozást, amennyiben lehetséges más megoldás.

6. Számos európai nagyvárosról tudunk, ahol jelentős folyóparti területek maradtak a hullámtérben. Többek között Párizs, Bordeaux, München, Hamburg, Stockholm, Amszterdam és Bécs példája mutatja, hogy ezek fejlesztése vagy rehabilitációja során a rendezett állapotok kialakítása jól összeegyeztethető a természetközeli arculat fenntartásával. Ez a lehetőség ma még a Római-parton is adott, rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.

7. Felelős döntés csak úgy születhet, ha az alternatív megoldások azonos igénnyel és mélységben kerülnek kidolgozásra, erre a Római-part esetében nem került sor. A biztonsági, városfejlesztési és ökológiai szempontok összeegyeztetése nem mérnöki feladat. Az értékrendet ehhez a társadalomnak, Budapest közönségének kell megfogalmaznia.

A tanulmányok szerzői megállapításaikat a rendelkezésre álló, túlnyomórészt hivatalos forrásból származó adatokra alapozták, jelezve adott esetben azok hiányosságait, ami nehezíti a felelős véleményformálást. Az összeállítást záró vázlatos kronológia a több évtizede húzódó konfliktus történetét igyekszik áttekinthetővé tenni az olvasó számára.

A teljes Lányi-féle tanulmánykötetet innen lehet letölteni (PDF)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom