Bezárás
kémügy

Szabálytalanul tárolhatták a fideszes kémügyben lefoglalt adathordozót

Nem volt egybehangzó a nyomozók beszámolója a fideszes kémügyként elhíresült eljárás bűnjelkezeléséről a Fővárosi Törvényszék Katonai Bírósága előtt folyó tárgyalás szeptember 6-ai napján. Ennek azért van jelentősége, mert ha szabálytalanul tárolták az adathordozókat, az akár a bizonyítékok megsemmisülését is jelentheti. Márpedig a kérdéses merevlemezzel kapcsolatban a rendőrök nem tudták megmondani, hogy a lefoglalást követően mintegy három hónapig hol volt, és ki férhetett hozzá ahhoz.

Előzmények

Unalomba fulladt a fideszes kémügy második tárgyalási napja; a vádakról senki nem tudott nyilatkozni

Elkezdődött a fideszes kémügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán

Udvariatlanság a Pentagont kémkedéssel vádolni – Maxin Norbert, a fideszes kémügy gyanúsítottja

Etikai vizsgálatot kért az NNI a fideszes kémügyről nyilatkozó ügyvéd ellen, de az eljárást már ma befejezik

Nagyon kellemetlen a Fidesznek a legújabb magyar James Bond – közreadjuk a levelét

Milliárdos sikkasztásgyanú az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember becsődölt vállalkozásánál

Nem kíváncsi a rendőrség az amerikai kémkedéssel gyanúsított üzletember cégügyeire és fideszes kapcsolataira

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

Majdnem két és fél évvel ezelőtt, 2015. április 15. és 17. között 9 könyvtár és 26 fájl módosult azon a merevlemezen, amelyet Maxin Norbert és társa kémkedési ügyében foglaltak le a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai és helyeztek el valahol. A fájlok módosulását az adathordozó vizsgálatára felkért igazságügyi szakértők állapították meg.

A büntetőeljárás lényege, hogy a vádhatóság szerint Maxin Norberték hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok és az IMF részére, ezen belül is az első rendű vádlott, társa révén az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó iratot juttatott el.

A vád másik pontja az, hogy Maxin Norbert 2010-ben az IMF küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének a figyelmét hívta fel arra, hogy úgy helyezzék ki a szervezet pénzét, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból ellopni.

Ha ezekben az ügyekben a vádlottakat bűnösnek találják, akkor akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatóak.

Az ügyben felmerült furcsaságok

1., nyolc, illetve hat évvel ezelőtti történetekről van szó;

2., olyan dokumentumok átadásáról, amelyek elvileg a külföldi félnek is rendelkezésére álltak;

3., az eljárás a hasonló ügyekhez képest nem titkosított;

4., a Fidesz amennyire ráugrott a KGBéla néven elhíresült jobbikos képviselő ügyére, ebben az ügyben mélyen hallgatott;

5., kérdés, hogy amennyiben valaki azt akarja elérni, hogy a hazánknak adott pénz egy részét a kormányzó politikai elit ne tudja lenyúlni, az miért az ország érdekei elleni tett.

A szeptember 6-ai tárgyalási napon az ügy kivizsgálásában résztvevő rendőröket, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Műkincsvédelmi Alosztályának akkori munkatársait hallgatták meg tanúként. Az öt nyomozó közül majdnem mindenki még mindig ugyanott dolgozik.

Az NNI munkatársai kérdésekre válaszolva számoltak be arról, hogy egy rágalmazási ügyben jártak el, amikor a Maxin Norbert társánál megtartott házkutatáson olyan iratokra bukkantak, amelyek alapján felmerült a kémkedés gyanúja is. Ezeket az anyagokat a rendőrök a rágalmazási ügytől elkülönítve egy másik eljárásban kezdték el vizsgálni, és ebből lett a kémügy.

A vádlottak ügyvédei, Kertész Gusztáv és Dániel Szabó Mátyás, éppen a kémügy megindulásának körülményeivel kapcsolatban támasztottak kifogásokat: az NNI-sek által lefoglalt iratok ugyanis egy adathordozóról kerültek elő, ám ennek bűnjelként való kezelésére vonatkozóan – állításuk szerint – olyan hiányosságokra és szabálytalanságokra bukkantak, amelyek megkérdőjelezik, hogy ezek a bizonyos anyagok (egy minősített iratnak számító, a honvédségi hosszú távú fejlesztéséről szóló stratégia, és ennek az amerikaiaknak történő átadását „dokumentáló” feljegyzés) bizonyítékként felhasználhatóak-e.

Az eddigi tárgyalásokon tanúkat hallgattak meg, és mint korábban beszámoltunk róla, nem sok eredménnyel, mert magáról a kémkedésről egyikük sem tudott. A beidézettek által elmondottakat úgy foglalhatjuk össze, hogy Maxin Norbert egy különc műgyűjtő volt, aki kiterjedt, vezető politikai körökig elérő, elsősorban fideszes kapcsolatokkal rendelkezett.

A védők azt hozták fel a nyomozók meghallgatásán, hogy a házkutatásokon nem tartották be maradéktalanul a büntetőeljárás szabályait, így volt olyan jegyzőkönyv, amelyet a másodrendű vádlott nem írt alá, illetve hogy a lefoglalt tárgyak és anyagok bűnjelként való kezelése nem megfelelően zajlott. Ezt igazságügyi szakértők megállapításaival támasztották alá.

A kifogások közül az ügyvédek kiemelték azt, hogy a rendőrségre bevitt merevlemez tárolási helyéről három hónapra vonatkozóan semmit nem tudni. Ám éppen ez idő alatt az eszközön lévő fájlokban módosulások történtek.

kivagott

A minősített iratra vonatkozóan a védők jelezték azt is, hogy a nyomozók rosszul írhatták le az anyag elnevezését, sőt, lehet, hogy nem is arról az iratról tettek említést a jelentésben. A hosszú távú stratégiaként megjelölt HM-es dokumentum ugyanis a valóságban egy tíz évre, 2008 és 2018 közötti időszakra vonatkozó anyag volt, és a címe is ez.

A rendőrök az egyik jelentésükben arról írtak, hogy a dokumentumban többek között helikopter-beszerzésről is szó esik, ám ez nem így van – hangsúlyozták az ügyvédek. Ilyen tervek az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának 2008 decemberi ülésén hangoztak el, ami viszont nyilvános iratnak minősül.

További, a nyomozással kapcsolatban felmerült probléma, hogy a lefoglalt adathordozót csak a típusa alapján jegyezték fel a házkutatás során felvett jegyzőkönyvbe, és nem az egyedi azonosítójával jelölték meg. Azt sem tudni, hogy tisztában voltak-e azzal a nyomozók már a helyszínen, hogy mi volt az adathordozón, mivel erről sem készült feljegyzés, legalább is ilyet nem találni a nyomozás iratai között.

Nem világos az sem, hogy később az NNI-ben az informatikai eszköz mikor és milyen megkeresés vagy átirat alapján, milyen feladat elvégzésére került a Csúcstechnológiai Osztályra. Hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák, Tóth Szabolcs bíró a tárgyaláson bejelentette, hogy megkeresést küld a Nemzeti Nyomozó Irodának.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom