Nem fogadta be az Alkotmánybíróság az Eclipse-ügyben vesztegetés elfogadásáért elítélt volt közlekedési hatósági vezető alkotmányjogi panaszát

Eiselt György -- Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Eiselt György -- Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

 

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) néhány nappal ezelőtt Eiselt György volt belügyminisztériumi helyettes államtitkár, egykori Nemzeti Közlekedési Hatósági (NKH) stratégiai főigazgató alkotmányjogi panaszát, amelyben azt kérte, hogy állapítsák meg a büntetőügyében meghozott kúriai végzés alaptörvény-ellenességét, és semmisítsék meg az ítéletét.

 

1xckok

 

Sértik az Alaptörvényben rögzített jogértelmezési elveket, a tisztességes hatósági eljáráshoz fűződő jogot, az ártatlanság vélelmét, illetve a nullum crimen sine lege elvet a büntetőügyében meghozott ítéletek – ezzel érvelt az Alkotmánybíróságra beadott panaszában a Belügyminisztérium (BM) korábbi szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára, Eiselt György.

A volt BM-es, előtte NKH-s vezetőt 2011-ben gyanúsították meg vesztegetéssel.

Mint az Átlátszó több cikkben is foglalkozott vele, a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál az Eclipse Zrt. 2007-ben elnyert egy 7 milliárd forint értékű, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosított közbeszerzést.

Az Eclipse vezetőivel szemben a büntetőeljárás 2010-ben indult, ugyanis kiderült, hogy az eredetiségvizsgálatot támogató informatikai rendszereket szállító vállalkozásnál több milliárd forintos adócsalás történt.

A közlekedési hatóság stratégiai főigazgatója ekkor Eiselt György volt, aki az első Orbán-kormány idején, Pintér Sándor belügyminisztersége alatt, 1998 és 2002 között a tárca helyettes államtitkáraként dolgozott. 2009-ben az Eclipse nyerte el az NKH által eredetiségvizsgálat informatikai rendszerének kidolgozására kiírt pályázatát. Előtte nem sokkal Eiselt György és családtagjai két nagy értékű autót kaptak ingyenes használatra a cégtől.

A bíróság úgy látta, hogy Eiselt György a gépkocsi-használat ellentételezéseként hivatali kötelezettségét nem szegte meg, illetve azzal nem is élt vissza, de „a gépjárművek használatával sérült a hivatali személyek befolyástól mentes működésébe vetett bizalom”.

Eiseltet a Fővárosi Törvényszék folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásában bűnösnek találta, és a felfüggesztett szabadságvesztés mellett az autók használatának ellenértékeként 14,4 millió forint vagyonelkobzást is kiszabtak rá. Ezt az ítéletet helyben hagyta a másodfok és a Kúria is.

A volt helyettes államtitkár ugyan tagadta a bűnösségét, de 2011 augusztusában felajánlotta a lemondását, amit el is fogadtak.

Kapcsolódó cikkeink

Tovább húzódik az Eclipse-ügy, amelyhez Pintér Sándornak nincs semmi köze

Az Eclipse-kémtörténetig érnek a fantomfutballügy szálai

Pénzmosás, járulékcsalás, számlagyártás, szoftverkalózkodás – nyomtalanul eltűnt strómanok, 2. rész

Az ítéletekkel továbbra sem egyetértő Eiselt György ezután az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Bár a közzétett végzésben a volt belügyes vezető neve nem szerepel, a szöveg alapján egyértelműen azonosítható, hogy az ő ügyéről van szó.

Eiselt a kúriai döntést, valamint az annak alapjául szolgáló ítéleteket támadta, kérve azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Ezt azzal támasztotta alá az egykori NKH-s főigazgató, hogy „nem tekinthető hivatalos személynek, mert nem látott el hatósági vagy közhatalmi feladatot, nem volt olyan szolgálatot teljesítő személy, akinek tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozott, illetve tevékenységét csak a hivatalos személy fogalmának törvénysértő kiterjesztésével lehet az adott szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozónak tekinteni.”

Ezzel összefüggésben Eiselt még hivatkozott arra is, hogy az eljáró bíróságok megsértették indokolási kötelezettségüket.

Az Alkotmánybíróság szerint nem történt jogsértés

Az Alkotmánybíróság végzésében leszögezte, hogy alkotmányjogi panasz kezdeményezésére olyan bírói döntéssel szemben van lehetőség, amely Alaptörvényben biztosított jogot sért, vagyis alkotmányjogi panaszt az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére lehet alapítani, és az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia.

Az Ab első körben azt vizsgálta meg, hogy a panasz befogadható-e. Erre vonatkozóan úgy találta, hogy a beadványban nem szerepel „olyan alkotmányjogi érvelés, amelyből kitűnik, milyen kapcsolatban áll a támadott bírói döntés azon felhívott alaptörvényi szabályokkal, miszerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg”.

Továbbá abban a tekintetben is hiányosnak találta az érvelést, hogy „senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.”

Az indítványban nincs olyan indokolás, amelyből kitűnhet, hogy a kifogásolt bírói döntés miért sérti a felhívott alaptörvényi szabályokat, így nem felel meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényben lévő követelményeknek – mondta ki a taláros testület.

Az Ab végül arra jutott, hogy a panasz nem felelt meg az Abtv. rendelkezéseinek, annak, hogy az ítéletek miben sértenék az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát, illetve, hogy a bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével.

Mivel a taláros testület szerint a befogadhatósági feltételeknek sem felelt meg a beadvány, ezért azt az október 10-én meghozott végzésükben visszautasították a panaszt.

Csikász Brigitta

 

tetszett_a_cikk3