Újabb perben nyert a csúcsra járatott repülőtér-használat joga a környéken élők érdekeivel szemben

kép forrása: Facebook
kép forrása: Facebook

 

Érvényes-e az a környezetvédelmi engedély, amelyet a ferihegyi repülőtér üzemeltetője, a Budapest Airport Zrt. valótlan adatokból kiinduló számításokra alapozva kérelmezett? És ha az engedélyben megállapított környezetterhelési határértékeket többszörösen túllépték? A Fővárosi Törvényszék közigazgatási bíróságának minapi ítélete szerint igen, és a bíróság szerint ezen a jogi tényen az sem változtat, ha a kialakult állapot konkrét egészségkárosodást okoz – a repülőtérnek kiadott hatósági engedélyeket támadó civilek most már csak a Kúriában reménykedhetnek.

 

Társadalmi célú hirdetés

 

Megdöbbenés és düh látszott az alperesek arcán a szerdai ítélethirdetés után: úgy néz ki, a lakók és a civil szervezetek megint elvesztettek egy fontos csatát a Budapest Airport Zrt-vel (BA) vívott harcban.

A közigazgatási per tárgya a repülőtér környezetvédelmi engedélyének egyik meghatározó elemét, az ún. zajgátló védőövezetet kijelölő hatósági eljárás és határozat volt. Ha a mostani per eredményeképp a bíróság megsemmisítette volna ezt a határozatot, az elvileg a repülőtér bezárását is eredményezhette volna: ha nincs kijelölt zajgátló övezet, akkor nincs környezetvédelmi engedély, ergo nincs működési engedély sem, a nélkül pedig nyilván nem működhet Ferihegy.

A repülőtérrel bő tíz éve hadakozók persze nem ezt akarják elérni, ennek nincs is realitása, mindössze azt szeretnék, hogy az üzemeltető BA Zrt. tartsa be a környezet- és zajterhelésre vonatkozó szabályokat. Egyelőre viszont úgy néz ki, hogy ez semmilyen eszközzel nem kényszeríthető ki: a repülőtér kiválóan él a szabályozórendszer hiányosságaival és ellentmondásaival, a hatóságok pedig – trehányságból vagy érdekből – rendre szemet hunynak azok fölött a trükkök fölött, amelyekkel a repülőtér úgy kerüli meg az előírások betartását, hogy közben látszólag minden szabályt betart.

Hamis tényeken alapuló valódi határozat

A konkrét eljárás 2013-ban indult, 2016 januárjában hagyta jóvá a másodfokként eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ az elsőfok, a Légügyi Hatóság zajgátló övezetet kijelölő határozatát. Csakhogy a jogerőre emelkedés idején már lehetett tudni, hogy valótlanok azok az adatok, amelyek alapján kiszámították, hogy hol húzzák meg az övezet határát.

Bonyolultnak hangzik, valójában nem az: a repülőtér megmondja, hogy szerinte a két kifutópálya végein hány le- és felszállás („művelet”) fog történni a következő tíz évben, majd ezek alapján kiszámolják, hogy ez mekkora zajterhelést jelent az adott környékre. Ahol a számított zajterhelés meghalad egy határértéket, ott a repülőtérnek a zaj csökkentésére intézkedési kötelezettsége van: például ahol jelentősen túllépi a várható zajterhelés a határértéket, ott nemcsak az ajtókat-ablakokat kell szigetelni, de a falakat és a födémet is.

A repülőtér nyilvánvaló érdeke, hogy minél kisebb legyen a zajgátló övezet, hiszen annál kevesebbet kell költenie zajcsökkentésre. Ezt pedig leginkább azzal érheti el, ha minél kisebb tervezett műveletszámot – azaz fel- és leszállást – ad meg a következő tíz évre.

A BA Zrt. a 2013-23-as időszakra azt mondta, hogy a tíz év legforgalmasabb hat hónapjában 3500 lesz a legnagyobb műveletszám a Pest felőli egyik pályavégen. Ehhez képest már 2015-ig volt olyan hat hónap, amikor a műveletszám itt meghaladta a 9000-et.

A pert a felperesek többek közt éppen azért indították, mert a jogászaik álláspontja szerint ezzel a jelentős túllépéssel a zajgátló övezetet kijelölő határozat érvényét veszítette, vagyis a repülőtér működési engedélyét vissza kellett volna vonni. Ez persze nem jelentette volna a repülőtér azonnali bezárását, mindössze új, a valós adatokra épülő környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kényszerítette volna a BA-t.

Erre azonban nem fog sor kerülni: a bíróság szerint lehet, hogy valótlan számok alapján készültek a számítások, amelyek alapján a hatóság kijelölte a zaj szempontjából veszélyes övezetet, ez azonban nem érinti az eljárás hatályosságát, mivel az a kérelmező – ebben az esetben a BA Zrt. – felelőssége, hogy az engedélyezési eljáráshoz milyen kiinduló adatokat ad meg.

 

Kíméletlen üzemmód: több ezer ember életét teszi pokollá a ferihegyi repülőtér from atlatszo.hu on Vimeo.

 

A házak feletti repülők és a „nominális útvonal”

De a felperesek keresete szerint nemcsak a műveletszámok nem stimmelnek: a zajgátló övezetről a BA által készíttetett dokumentum szerint a város felé felszálló repülők a rákoshegyi pályavégen a felszállás után azonnal balfordulót hajtanak végre.

Laikus számára is belátható, hogy ez nonszensz, fizikai képtelenség, hogy utasszállító repülő ilyen manővert végre tudjon hajtani – az eljáró Légügyi Hatóság azonban simán elfogadta a nem létező repülési útvonalat a zajterhelés számításánál.

A környezetvédelmi engedélyben tehát a felszálló repülők nem röpülnek a lakott terület fölött – miközben nemcsak az Átlátszó dokumentált ilyen repüléseket, de a helyiek is olykor napi rendszerességgel posztolnak a Facebookon közvetlenül a házak fölött elhúzó repülőről.

Mint ahogy a repülési útvonalakat ténylegesen szabályozó dokumentumok sem tudnak ilyen balfordulóról, hanem épp azt írják elő, amit a repülők ezen a „pályavégen” ténylegesen is tesznek: felszállás után berepülnek a lakott terület fölé.

A bíróság ezt az ellentmondást azzal oldotta fel, hogy a valóságnak itt nincs különösebb jelentősége, mivel a támadott határozat – amelyik tehát megállapítja a zajterhelés mértékét -, nem tényleges, hanem „nominális útvonal”-akkal számol.

A senki által nem ismert kifejezés az ügyben kirendelt, a civilek szerint az alperes hatóságok álláspontja iránt erősen elfogult szakértőtől származik, de azt az ítélet szóbeli indoklása szerint a bíróság a magáévá tette.

Hasonlóan furcsa volt az eljárásban a területileg illetékes népegészségügyi hatóság szerepe: az engedélyezési eljárást szabályozó rendelet szerint a hatóságnak kellett volna nyilatkoznia a tervezett zajterhelés egészségügyi hatásairól, ezt azonban az eljárásban nem tette meg.

A felperes keresetében ezt is számon kérte, mire a hatóság beidézett képviselője azt közölte, írásban pótolják az elmaradt állásfoglalást. Ez nem történt meg, de a bíróság ítéletében ennek nyoma sem volt.

Van tehát egy jogerős ítélet, amely szerint igaz ugyan, hogy a BA valótlan adatok alapján minimalizálta a zajgátló övezet méretét, és még az is lehet, hogy az illetékes hatóság erről tudott is, sőt, a bíróság azt sem vitatta, hogy a határozatban rögzített értéket a BA sokszorosan túllépte, de ettől még a vonatkozó határozat hatályos, és ez így is marad, míg a határozat előnyeit élvező Budapest Airport nem kéri ennek megváltoztatását.

Nem ez az első per, amelyben a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bírósága úgy ítél a repülőtérnek kedvezően, hogy az ítélet indoklása minimum ellentmondásos: a környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatos, szintén a repülőtér és az államigazgatási szervek álláspontját elfogadó ítélet indoklásában például több helyen is szerepel, hogy az eljáró Pest Megyei Kormányhivatalnak nem volt hatásköre kiadni a repülőtér környezetvédelmi engedélyét – miközben az ítélet hatályban hagyja ezt, a hatáskör hiányában kiadott határozatot.

Nyolcszoros zajszinttúllépés

Mindeközben a repülőtér tényleges hatásterületén az ott élők továbbra is rendszeresen felriadnak éjszaka: a zajgátló övezeten kívül, a környezetvédelmi hatóság éjszaka többször is az 55 decibeles határérték jelentős, közel kétszeres túllépését mérte. A civilek szerint jogszabály kötelezi a hatóságot, hogy ilyen esetben korlátozza a repülőtér működését, de valamiért ez sem történik meg.

A legsúlyosabb adattal az egyik felperesi beavatkozó állt elő az utolsó tárgyalási napon: a közelbe tervezett gyorsvasút miatt újabb környezeti hatástanulmány készül a területen, ezért a házában új méréseket végeztek, ennek során mértek 62 decibel zajt is – ez a határérték nyolcszorosa.

Az egyik felperes a repülőtér adatai alapján összesítette a XVI. kerület feletti le- és felszállásokat – 2016 tavaszán a kerület képviselője és polgármestere állítólag megállapodott a HungaroControllal a repülések számának csökkentésében. E

hhez képest a számok alapján az látszik, hogy bizonyos időszakokban nemhogy csökkent volna, inkább nőtt a forgalom.

Bár a repülőtér kommunikációja igyekszik úgy beállítani, mintha mindössze néhány notórius bajkeverő küzdene a komplett polgári légiközlekedéssel, a valóságban a mostani perben például két kerületi önkormányzat is csatlakozott a felperesekhez.

Az pedig a NER hetedik évében semmiképp nem nevezhető szokványosnak, hogy kormánypárti polgármesterek helyi civil szervezetekkel és lakókkal összefogva felperesként perlik az államigazgatás különböző szervezeteit.

Becker András

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Attila

    Nem tudom a néni milyen pálya zárról beszél, de mutatok egy képet, amit 10 perce csináltam. https://uploads.disquscdn.com/images/a1a443c78ec0b1c6129fa857d3402c095c7f6834ccbb6c12a9fc5f5cc4e51be6.jpg
    A ryanair gépe pont felszállt az egyik kifutóról a LOT gépe pedig megközelíti a másikat.
    Továbbá amikor a bácsi 17 éve odaköltözött Rákoshegyre és jó pár millióval kevesebbért vette a házat, mint máshol pesten, akkor mi volt a szomszédban? Nem repülőtér? 😀
    A NASA feliratú póló mindent visz 😀

    • Attila

      Akik a piros körön belül laknak mit gondoltak, hogy hogyan kanyarodnak a gépek? A reptér tőszomszédságában vettek házat, most meg csodálkoznak, hogy nagy a zaj.
      https://uploads.disquscdn.com/images/03da9aec661fdac29c9018924b781e7291eb04528a81f6dc54c8e0efa7857443.jpg

      • Katalin Kiss

        Ne beszélj butaságokat, a kettes kifutóról van itt szó, amit 37 éve kezdték el építeni, és ’83-ban készült el. A mi családunk például a 40-es években költözött ide, szüleim gyerekkorában pedig még az első kifutón is egy közút vezetett át, amit alkalomadtán sorompóval zártak le. Nem értem miért nem lehet minimális energiát rászánni, hogy az ember utánanézzen egy-két ténynek. Nem fáj az. Fáj?

        • Attila

          és akkor most mi van? akkor 37 éve lehet tudni, hogy ennél csak több repülő fog járni és nem kevesebb, nem?
          adok egy ingyen tippet: előreláthatólag még ennél is több repülő fogja használni a repteret, mivel ennek az utazási formának egyre csak csökken az ára (ill költségei), így többen utaznak repülővel. Szóval, ha van olyan balek aki ennek ellenére ott venne házat, akkor add el neki minél hamarabb, mert az értéke valószínűleg egyre csak csökkeni fog, vagy maximum stagnálni (ameddig a többi városrészen pedig nőnek az árak).

          • Béla

            A kettes pálya Budapest felé eső vége 2004-ig zárt volt, mert már a megépítésekor közelebb volt a házakhoz, mint a megengedett. Tehát csak az okolható a te logikáddal, aki 2004 óta költözött oda. A logikád meg kb. olyan, ha a szomszédod egy gyilkos és te nem költözöl el és téged is kibelez, akkor úgy jártál, nem volt jogod az élethez. Ha leendő szomszédod maxon üvölteti a zenét a lakásvásárlás pillanatában, akkor a továbbiakban köteles vagy elviselni? Mindenkinek joga van az egészséges környezethez, ha valahol megnő a közlekedési forgalom, akkor zajgátló falat építenek, vagy kártérítést fizetnek. Persze trollkodni egyszerűbb, mint utánanézni, miről van szó.

          • Drebil hadnagy O1G

            Mondjuk azt a pályavéget a legritkább esetben használják. Ha 31-es irány van, akkor az “egyes” pálya (31L) szokott nyitva lenni a felszállásokhoz. Ha pedig 13-as irány van, akkor a “kettes” pályára (13L) nem nagyon van leszállás, és akkor is megkötésekkel.

            Persze ez alól kivétel, ha pályazár van, de aki azt nem érti meg, hogy az néha szükséges, azzal nem nagyon lehet mit kezdeni.

          • Rákoshegyi civilek

            Ezt mi is értjük itt élők, de ami a lakosságot védte eddig törvényileg, azokat rendeletekkel enyhítették úgy, hogy teljesen törvényesen egyenes irányba szállnak fel pályazár és pályazár nélkül is. Ez lehet a pilóta döntése is, mert nem szereti az 1-es pályát, stb. De inkább a fapadosok kerozin spórolásáról van itt szó, hogy nem akarnak átgurulni az 1-es pályára, mert akkor drágábban kellene eladni a repülőjegyet. De még mindig nem értem, mert ha a kormányunk garantálja a fapadosok nyereségét, akkor miért nem elég nekik? – vagy a repülőtársaságoknak semmi sem elég a profitból?

          • Béla

            de, megértik. csak a pályazár miatt (is) átlépik a határértéket. nem lehet mit kezdeni? dehogynem. kárpótolni kell az ott lakókat.

          • Sandor Juhasz

            Még egy megjegyzés:Sok évvel ezelőtt amikor még csak az “un” régi/ 31L-13R/ pálya üzemelt ez nem zavarta a beruházót abban, hogy pont a leszállóirányon kis lakótelepet építsen Vecsésen.Amikor az újdonsült lakók kifogásolták a zajterhelést /IL18, Tu 134, 154,-nem kis zajszintjükről voltak ismertek minden kiválóságuk mellett-/ akkor valaki azt javasolta, hogy a továbbiakban adják el a lakásokat süketnémáknak.Viccek is erős:(

            Ps. egy alkalommal repülés közben lecsúszott a szárnytartályból bevezető karvastagságú üzemanyag cső, sajnos végiglocsoltuk kerozénnel a vecsési káposztaföldeket :(

          • Rákoshegyi civilek

            Nos, ettől és hasonló megtörténhet dolgoktól erősen félnek a civilek. Mert ami megtörténhet, az egyszer meg is történik. Környezetvédelemről pedig nem igazán beszélhetünk jelenleg Magyarországon.

  • MCPX

    Nem nagyon világos, hogy pénzen kívül milyen eredményt akarnak a lakók elérni? A reptér úgysem fog bezárni, amit meg lehet azt jó eséllyel meg is teszik a zajcsökkentésért. Aki meg 30-40 éven belül költözött oda meg nem is értem mirefel panaszkodik, a régebbi gépek sokkal hangosabbak voltak, és a reptér ott volt, ahol most is van.

    • Rákoshegyi civilek

      Az itt élők nem a repülőteret akarják bezáratni, és nem pénzt akarnak 90 %-ban (kivételt képez pár pereskedő ember, aki 100 millió kártérítést szeretne kapni az elmúlt évekért), hanem szabályozást szeretne, amivel élhető az élet itt Rákoshegyen, ezek betartatását, és megszegése esetére szankcionálást. A lakosság türelme elfogyott az elmúlt 2 év zajterhelése kapcsán, ha nem történik érdemben változás, nagyot fog szólni, amire ha akar a kormány, ha nem, figyelni fog, mert kénytelen lesz !

  • Drebil hadnagy O1G

    “Laikus számára is belátható, hogy ez nonszensz, fizikai képtelenség,
    hogy utasszállító repülő ilyen manővert végre tudjon hajtani”

    Miért lenne nonszensz?

    • Sandor Juhasz

      Nem képtelenség, például műszeres bejövetelek gyakorlásánál akár jobb, akár bal körön a sebesség függvényében legkésőbb az “Alfánál”/pályavégtől kb 1100m/ ki kellett fordulni.Bejövetelkor a magasság függ a látás vagy a műszer szerinti bejöveteli eljárástól-legalább is amíg repültem így volt.Mi van a megközelítési térképeken is szereplő zajmérő mikrofonokkal amelyek mérése alapján akár büntettek is?Nem akarom az észt osztani, de már az LRI idejében is voltak kártérítési igények a rákoshegyi szőlőben/zártkert/ épült házak tulajdonosai részéről.Kiderült hogy ezek a házak nagy része engedély nélkül épült az ötvenes-hatvanas években-a repülőtér meg kb ’39 óta ugyanott van.Megjegyzem amikor még az oroszok itt voltak
      a MIG 29 géppár felszálló üzemmódban utánégetővel Szigethalom házai fölött néhány tíz méterre repült el.Na az igazi zajterhelés volt, a néhány km-re lévő ügyeletes tiszti szobán az ágy is szinte megemelkedett velem az éjszakai repüléseik alatt.Ők is azzal érveltek hogy itt már a háború alatt is gyári repülőtér volt minek építettek a pályavégre házakat.Azután csak összehívtak egy lakossági fórumot és az ottani megállapodást korrekt módon betartották.Mindenkinek joga van a nyugodt, zavartalan pihenéshez, ennek szellemében például valamikor Ferihegy 2300-0500 LT között sürgősségi vagy vészhelyzet kivételével nem fogadhatott és pláne nem indíthatott gépet.

  • Drebil hadnagy O1G

    Azt azért látni kell, hogy a le- és felszállások irányát alapvetően a szélirány határozza meg: ezek a műveletek mindig széllel szembe történtek. Ezért olyan állapot sose lesz, hogy a repülőgépek egy időben délkelet felől szállnak le, és délkelet felé is szállnak fel.

    Viszont az uralkodó szélirány miatt az esetek 90%-ában a leszállások délkelet felől történnek, azaz a felszállások mennek északnyugat felé. Felszállásokhoz viszont a köznyelvben egyesként emlegetett pályát szokták használni, ahol a pályavéghez közel nincs lakott terület.

    És hiába a hiszti, hogy “má’ megin'”, bizony van olyan, hogy hosszabb-rövidebb időre le kell zárni valamelyik pályát. Néha felújítás miatt, de az utóbbi napokban pl. a “kettes” pálya takarítását végezzék.

    Ez a videó pedig még mindig hatásvadász. Pl. az Emirates-gép leszállásával kezdődik, majd 1:29-nél szintén az Emirates gépe száll föl. Látszik is, hogy azt felvételt valaki más készítette. Egy időben a kettő biztos nem valósul meg. Tehát az a gép vagy leszálláskor vagy felszálláskor jár arra. Persze elvileg lehet olyan, hogy a fordulóidő alatt megfordul a szél, de nagyon ritka. Azt is hozzá kell tenni, hogy az Emirates gépe az egyetlen nagyobb, szélestörzsű típus, ami per pillanat Budapestre jár menetrendszerűen. Tehát ha azt mutogatjuk, akkor hozzá kell tenni, hogy az a maximum, amit a helyieknek el kell viselniük – naponta egy le- VAGY felszállás erejéig. És felszállni az is az “egyes” pályáról szokott.

    Amit a néni a videó elején mond, hogy “de ez most viszonylag magasan száll föl”, az nagyjából a normál magasság.

  • tz

    Szerintem már a 13. kerületben a Béke tér körül is elég zajosak és sűrűn járnak, meg is lepődtem ezen. Tényleg szívás lehet a közelében. Aki meg ott vett lakást nyílván azért tette mert arra volt pénze és akkor még élhető volt.
    Bevallom én se nézek most utána, hogy 10 év múlva nyitnak-e légi folyosót a leendő házunk fölé.