Bezárás
Egyéb

Heti nyertes: 1370 pályázat és 237 milliárd sorsa dőlt el a múlt héten

Turbófokozatban az uniós források lekötése; kartellel lebukott útépítő és ex-államtitkár vezette sportszövetség a Széchenyi 2020 múlt heti nyertesei között, 1 milliárd a piacot romba döntő állami hulladékkezelőnek szemléletformálásra, de akad egy értelmes közlekedésfejlesztési projekt is. A 49. heti uniós pályázati döntések külön táblázatban itt böngészhetők, és már fent vannak az Átlátszó interaktív térképén is.

Lázár János elégedett lehet a kormány uniós pályázatokat feldolgozó munkavállalóival: december első hetében 1370 pályázattal, összegszerűen 237 milliárd forintnyi uniós forrással kapcsolatos döntésről jelent meg információ a kormány pályázati honlapján. Ez már az a tempó, amivel simán tarthatóak lesznek a kormány kifizetésekkel kapcsolatos vállalásai.

A miniszter az egy héttel ezelőtt tartott – amúgy teljes érdektelenségtől övezett – parlamenti vitanapon azt közölte, hogy november végéig a 2020-ig tartó ciklus teljes rendelkezésre álló fejlesztési keretösszegének  82 százalékáról, összegszerűen 7340 milliárd forint sorsáról döntöttek – vagyis a mostani, a 49.heti 237 milliárdos pakk már ezen felül van.

Ha valami váratlan havária nem lassítja a tempót, akkor jövő tavaszra, vagyis a parlamenti választások idejére nagyjából a teljes, 2020 végéig rendelkezésre álló fejlesztési keret le lesz kötve. Sőt, Lázár számai szerint december elejéig összesen 9453 milliárd forint értékű pályázat került kiírásra, ez már a teljes magyar pályázati keret 105 százaléka.

Ez a teljesítmény a kormányzati apparátus szempontjából nagy siker – más kérdés, hogy mi lesz majd 2019-20-ban az uniós források nélkül egyrészt a fejlesztéspolitikai célokkal, másrészt a magyar GDP-vel. Hogy a rohamtempóban kiszórt fejlesztési pénzek érdemi, hosszabb távú hatásairól ne is beszéljünk.

A 48. heti döntésekből szinte teljesen hiányoztak a humánerőforrás-fejlesztést célzó programok, pedig általában ezek viszik a prímet – a következő héten aztán felhúzták a zsilipet. Az Emberi Erőforrás Operatív Programmal kapcsolatban összesen 656 darab pályázatról és közel 100 milliárd forintról született döntés – ezzel az EFOP a hét nyertese lett.

Kapcsolódó cikkünk

Heti nyertes: indul az Átlátszó uniósforrás-elosztás figyelő rovata

Ahogy ez a humánerőforrás-projekteknél lenni szokott, a 650 nyertes pályázat elég diffúz képet mutat: közoktatási infrastruktúra-fejlesztéstől roma nők foglalkoztatásáig van itt szinte minden, amit a területen el lehet képzelni.

A pénztengerben szinte észrevehetetlenek az olyan kisebb egzotikus pályázatok, mint például az 500 millióval támogatott dél-alföldi Utak és Esélyek a Szabadidősporthoz! című projekt, amelyik  a „leginkább hátrányos helyzetű személyek” szabadidősport-tevékenységét próbálja majd serkenteni „komplex lakossági testmozgásprogramokkal” egyszerre három régióban, természetesen komplex és újszerű eszközökkel és módszerekkel: „(…) célunk a szemléletformálási célú print (nyomtatott) kiadványok stratégiai és operatív (kreatív) tervezése, gyártása (…) valamint egészségfejlesztő testmozgásról szóló lakossági kampányok és fórumok szervezése.”

Szinte látja maga előtt az ember a kardio-fitnesz edzésre siető hátrányos helyzetű dél-alföldi időseket, hónuk alatt a szemléletformálási célú print kiadvánnyal.

A legnagyobb EFOP-os pályázati támogatást, közel 4 milliárd forintot az „Intézményi irányítás fejlesztése a felsőoktatásban” című pályázat kapta, az ELTE vezette konzorcium ezért a pénzért integrált szabályzatokat és irányítási, nyilvántartási rendszereket hoznak létre, de a projekt része „a hallgatói IKT kompetenciák fejlesztése is”.

Belefért az EFOP top 10-be a Magyar Szabadidősport Szövetség (MSZSZ) 750 milliós pályázata. Különös módon az MSZSZ projektösszefoglalójából

szó szerint visszaköszönnek a dél-alföldi 500 milliós szabadidősport-projekt mondatai, például itt is cél a „Szemléletformálási célú print (nyomtatott) kiadványok stratégiai és operatív (kreatív) tervezése, gyártása, információs eszközök, felületek kialakítása (…) az egészségfejlesztő testmozgásról szóló lakossági kampányok és fórumok szervezése”, és persze az MSZSZ-projekt célcsoportját is „leginkább hátrányos helyzetű személyek” alkotják.

Ha nem véletlen egybeesésről van szó, akkor ez a 750 milliót jelentő támogatás mintegy elismerő ajándék a szövetség nemrég újraválasztott elnökének, Czene Attilának, aki 2010-es sportállamtitkári kinevezése óta lassan ejtőernyőzött lefelé az államigazgatásban, míg négy éve végre biztos talajt fogott az MSZSZ élén.

A héten a legnagyobb összeget persze egy közlekedésfejlesztési projektre nyerte a NIF, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., 17 milliárd jut a Gödöllői vasútállomás korszerűsítésére. Ezzel a fejlesztéssel valószínűleg mindenki jól jár, nemcsak a gödöllőiek, hiszen közvetlen kapcsolat jön létre a vasút és a HÉV között.

Összesen 24 milliárd forint talált gazdára különböző TOP-pályázatok (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) kapcsán. A milliárdos pályázatok klubjába itt is csak a közlekedési projektek tudtak beférni: a legnagyobb volumenű pályázat esetében (Közlekedésfejlesztés Fejér megyében II.)

3,1 milliárddal támogatja a kiíró a munkaerő mobilitását a közlekedésfejlesztésen keresztül. Valójában 30 km mellékút felújításáról van szó Paks és Dunaújváros térségében,

bár a projektösszefoglalóban kétségtelenül azt olvashatjuk, hogy „A projekt megvalósulása esetén javul a települések és a térségben lévő munkahelyek elérhetősége, ezzel a munkaerő mobilitást és gazdaságfejlesztést ösztönzi.” Na ugye.

55 ezer forinttal becsúszott az 1 milliárdos értékhatár alá a kormány új kedvenc játékszerét, a tavaly létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-t kistafírozó pályázat, így

a hulladékgazdálkodásban káoszt okozó állami monopolcég 999 945 000 HUF-ért fog Ne szemetelj! -kampányt folytatni.

A fejlett világban a hulladékgazdálkodás általában nyereséges piaci tevékenység, Magyarországon is az volt, nagyjából öt évvel ezelőttig, amikor is az állam elkezdte kicsinálni a szektort. A piacellenes lépések sorozata persze folyamatos válságot idézett elő, önkormányzati társulási tulajdonban levő hulladékos cégek kerültek csődközeli helyzetbe, miközben Magyarország továbbra is gyengén teljesít a szelektív gyűjtés és feldolgozás terén.

De majd most! 5 milliárdos uniós támogatással javulhat a szelektív gyűjtés és feldolgozás Szabolcsban, különösen Nyíregyházán – épp ott, ahol az elsők között vált fizetésképtelenné a térségi hulladékgazdálkodó társulás.

A héten 44 milliárdnyi GINOP-os vállalkozásfejlesztési forrás allokációja történt meg, a megítélt összegek félmilliárd és 2,4 millió közt szóródnak. A GINOP-1.2.1-16 kódjelű kiírás 48 milliárd forintos keretből támogatja a vállalkozások kapacitásbővítését. Ebben a körben a százmilliósok klubjában az útépítés szerelmeseinek ismerős név is felbukkan: a HE-DO Kft. A cég 375 millió forint támogatást kapott a „Salgótarján és Abasár telephelyeken működő aszfaltkeverő üzemeinek gyártási kapacitásbővítésére”.

A HE-DO Kft. neve az évszázad egyik legnagyobb útépítő-kartelles ügyéből lehet ismerős:

2006-ban a GVH a bűnbánó HE-DO kft-től kapott adatok alapján szabott ki 1,7 milliárdos bírságot a Strabagra, és 1,2 milliárdot a Colas leányvállalatára, az Egút Zrt-re, míg maga a HE-DO megúszta büntetés nélkül. Tíz évvel ezelőtt sokan arra gondoltak, hogy nehéz idők jönnek a bűnbánóra, hiszen aki megszegte a hallgatás törvényét, ráadásul a legnagyobbakat mószerolva be a hatóságnál, az nem nagyon lesz a továbbiakban sem konzorciumi partner, sem alvállalkozó.

A pesszimista jóslatok nem jöttek be: a HE-DO az elmúlt öt évben megduplázta az árbevételét, ma már nettó 10 milliárd fölötti a forgalma, és rendre 1 milliárd fölötti nyereséget termel a tulajdonosoknak.

Igaz, a piac is sokat tisztulhatott, hiszen 2010 óta a Gazdasági Versenyhivatal sem bírságolta kartellezés miatt az út-, vasútépítő óriásokat, pedig még komoly feljelentésbátorító kampányt is folytatott 70 milliós büdzsével – de legalább ezt nem az unió finanszírozta.

Kereshető adatbázis és térképes vizualizáció az uniós projektekről

Széchenyi 2020 térképen megyei, kistérségi és településszintű adatokat láthatunk havi átlagos és egy főre jutó havi átlagos bontásban. A térkép adatait a Széchenyi 2020 adatbázis szolgáltatja, aminek a palyazat.gov.hu a forrása. Az adatbázisunk gyorsabb, könnyebben kereshető, és letölthető lett, új funkcióként néhány adatot grafikus formában is megjelenítünk. A Széchenyi 2020 programból finanszírozott projektek hetente frissülő adatbázisát letöltheted vagy keresgélhetsz benne az adat.atlatszo.hu/szechenyi2020/ címen. A térképes vizualizációt az adat.atlatszo.hu/eu-terkep/szechenyi címen lehet elérni.

Becker András

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom