Visszavonta a főváros a Római-parti mobil gát engedélykérelmét, egyelőre biztosan nem épül semmi

fotó: Facebook
fotó: Facebook

 

December 14-én kelt határozatával az eljáró hatóság megszüntette a Rómaira tervezett mobil gát vízjogi engedélyezési eljárását. Ezzel a part közvetlen fenyegetettsége megszűnt, és megnyílt a lehetőség egy józanabb árvízvédelmi megoldás kialakítására.

 

 

„Nem fenyeget semmilyen újratervezés a csillaghegyi öblözet árvízvédelménél.” – ezt egy hete nyilatkozta a főpolgármester, meglebegtetve újra a partéli mobil gát megépítésének lehetőségét. Ez a fordulat Tarlós István mobil gáttal kapcsolatos lépései és nyilatkozatai alapján nem is volt különösebben meglepő, hiszen az elmúlt években szinte minden elméletileg lehetséges megoldás szerepelt már a főpolgármester agendájában.

Az utolsó nagy bakugrásokat a fenyegető népszavazási kezdeményezést követően csodálhatta meg a publikum: lesz civil alternatíva/nem lesz; Bús Balázs kerítésvonali nyomvonala árulás/nincs is, stb.

Most viszont nem egy újabb főpolgármesteri nyilatkozat, hanem egy közigazgatási eljárás váratlan lezárása hozott új fordulatot a Római ügyében. December 14-én sorsdöntő hirdetmény jelent meg a mobil gát vízjogi engedélyezése ügyében illetékes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ún. Hatósági hirdetőtábláján:

végzés szerint a Római-parti védvonalszakasz vízjogi létesítési engedélye ügyében indított eljárást a hatóság a kérelmező kezdeményezésére megszünteti. A főváros, pontosabban a nevében eljáró tervező, a Tér-Team Kft. ugyanis visszavonta a partéli mobilgát megépítésére vonatkozó engedélykérelmét.

Vagyis – ideig-óráig legalább – a városvezetés valóban lehátrált a minden szempontból irreális terv megvalósításáról.

A Rómaiért évek óta küzdő civil szervezetek, illetve a népszavazási kezdeményezést aláíró 15 ezer budapesti akarata teljesült ezzel, itt a határozat indoklásának kulcsmondata:

„Engedélyes [a Főváros] döntése és felhatalmazása alapján a Tervező (…) módosította (…) kérelmét. A módosítással az Aranyhegyi-patak bal parti védvonalszakaszára, valamint a Pünkösdfürdői védvonalszakaszra külön-külön kért vízjogi létesítési engedélyt, a Barát-patak jobb parti védvonalszakasz, a Római-parti védvonalszakasz, és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi fejlesztésének közműkiváltási és fejlesztési munkáira vonatkozó vízjogi létesítési és megszüntetési engedély kiadására vonatkozó kérelmét visszavonta.”

 

 

A vízügyi hatóság határozatának két okból van óriási jelentősége: egyrészt a korábbi főpolgármesteri nyilatkozatok cikkcakkjait egyszer sem követte az engedélyezési eljárás visszavonása, vagy akárcsak felfüggesztése: a mobil gát ellenzői nem ok nélkül gyanakodtak, hogy Tarlós István átveri őket.

Másrészt azzal, hogy a tervező visszavonta az engedélykérelmét, elhárult annak a veszélye, hogy a főváros valamilyen furfanggal rajtaütésszerűen megkezdje az építkezést.

Az ugyanis egyértelmű volt, hogy ha a legérzékenyebb szakaszokon kivágják a fákat, azzal lényegében eldől a Római sorsa, hiszen már nem lesz mit védeni – az Etele úti fapusztítás pedig megmutatta, hogy néhány óra alatt több száz fát ki tud vágni a megfelelő vállalkozó. Vagyis fellélegezhetnek a civilek, a közvetlen veszély elhárult.

Furcsán hangzik, de valószínűleg fellélegezhet a városvezetés, és maga a tervező is. Igaz ugyan, hogy a főpolgármester intencióit követve megint eredmény nélkül költöttek el a tervezésre több mint 100 milliót, de ezzel együtt is mindenki jobban jár:

A Tér-Team által tervezett védmű megvalósíthatósági tanulmánya az eredeti határidő lejárta után fél évvel sem készült el, és a főváros nevében eljáró megbízó, a Fővárosi Csatornázási Művek nem tudott értelmes magyarázatot adni sem a késés okára, sem arra, hogy megbízóként miért nem kér kötbért, illetve bont szerződést a súlyos késedelembe esett vállalkozóval.

Ezekre a kérdésekre reálisan egyetlen válasz lehetséges: a megvalósíthatósági tanulmány készítői arra jutottak, hogy a Tér-Team Kft. terve nem megvalósítható, vagy ha igen, akkor vállalhatatlanul súlyos árat kell érte fizetni.

A megbízó és a mögötte álló városvezetés ezt a nyilvánvaló fiaskót mindenképp el akarja kerülni, ezért első lépésben meghosszabbították a szerződést a megvalósíthatósági tanulmány készítőivel, majd a vihar elülte után csendben kukába került az 55 millió forintért elkészült tanulmány.

Akárhogy is történt, az engedélykérelmet nemrég visszavonták, és a főpolgármester megint ott tart, hogy nem feltétlenül épül meg a parton a mobil gát:

„Kizárni még azt sem lehet, hogy a folyóval párhuzamos védműelemet esetleg meg sem szükséges építeni.”

A meccs azért nincs végleg lejátszva, tavasszal a közgyűlés újra nekifut a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének, Tarlós István pedig újabb „tudós grémiumot” hív életre. Ez pedig azért ad némi aggodalomra okot, legalábbis azoknak, akik követték eddig a főpolgármesteri „tudós grémiumok” sajátos tevékenykedését.

Kapcsolódó cikkeink

Miért szükségszerű a táj pusztulása a Rómain, ha mégis a parton épül meg a mobil gát?

A Rómaira mobil gátat tervező cég három éve kudarcot vallott a hasonló visegrádi védmű tervezésével

Újabb alternatív javaslat a Római-part árvízvédelmére

A mobil gátnak nem a parton, hanem a jelenlegi védvonalon van a helye

Fordulat jöhet a Római-part ügyében – vízügyi szakértők nyílt levélben fordulnak a főpolgármesterhez

Vakon döntenek a fővárosi képviselők a Római-part sorsáról

A lakosság hangot ad – „társadalmi vita” a Rómaira tervezett mobilgátról

Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain?

Nyilvános az összehasonlító elemzés, amely eldöntheti a Római-part sorsát

Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat

Becker András

 

tetszett_a_cikk3

 

  • TZ

    Erre a visszatetsző acsarkodásra, értelmetlen veszekedésre nem került volna sor, ha megépült volna már a Duna-Tisza csatorna, mely egy szakszerűen működtetett rendszerben képes lenne folyamatosan és kiegyensúlyozottan kontrollálni a két fő folyónk, a Duna és a Tisza vízszintjét is! Bizony, az eddig értelmetlenül “kerítésesdire” eltapsolt NÉGYSZÁZ MILLIÁRD FORINT töredékéből megépíthettük volna (többek közt) mondjuk a DUNA-TISZA CSATORNÁT: http://www.origo.hu/itthon/20100902-ujra-elovettek-a-dunatisza-csatorna-tevet.html#comments

    Már háromszáz éves projekt, melyet mindenki szeretne, de senki sem vág bele. Az eddigi két és fél év “kerítésesdijéből” lassan kitellett volna! Magyarország vízgazdálkodása teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kezd kerülni, nem pusztán a határainkon túlról érkező folyóvizek miatt (Szamos/Tisza ciánszennyezése), de még inkább a klímaváltozás, az éghajlatunk átalakulása okán!
    Miért nem épül már meg végre a Duna-Tisza csatorna? ÉRTHETETLEN!!! Pedig mennyi hasznos következménnyel járhatna:
    – hajózási útvonal;
    – víztartalék (nyáron);
    – kapacitástartalék (árvízkor/belvízkor);
    – mezőgazdaság (földek egyenletes vízellátásának biztosítása, vízigényesebb kultúrák, állattenyésztés támogatása);
    – halgazdálkodás;
    – alkalmas lehetne a Duna visszaduzzasztására (nyári aszály);
    – rekreáció, sport;
    – turizmus…

    Itt van a nyakunkon az éghajlatváltozás, egyre forróbb, egyre aszályosabb nyarakkal. A csapadék egyre hektikusabban, kiszámíthatatlanabbul fog érkezni, vagyis a földeken egyre kevésbé fog hasznosulni. (Még egy érdekesség, amit ajánlott lenne aktualizálni, felkarolni: http://www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html )

    Kérem, vessék össze a Duna-Tisza csatorna hasznosságát és fontosságát a jelenlegi kihívásainkkal (menekülthelyzet, klímaváltozás, mezőgazdaság, demográfia), ebben a projektben rejlik megannyi megoldás, csak egyszerűen buták és lusták voltunk, hogy kibontsuk!
    – munkát kínál a helyieknek;
    – a megvalósítása révén fel lehetne szívni akár tízezernyi menekültet is, Earthship Biotecture ( https://www.youtube.com/watch?v=IEAVJ_darZg ) falvakban letelepítve őket, ezáltal téve gyorsan megvalósíthatóvá, gazdaságossá-fenntarthatóvá, de egyúttal megfelelően szakaszolttá (nemzetbiztonsági szempontok) a beilleszkedésüket, munkát kínálva nekik;
    – bővíti a foglalkoztatási lehetőségeket a mezőgazdaság fejlesztésével;
    – csökkenti a tetemes és folyton visszatérő katasztrófaelhárítási terheket, a vis major kifizetéseket;
    – szorosabb kapcsolatot biztosít az Alföldön át;
    – segít megelőzni az “elsivatagosodás”, szikesedést;
    – tehermentesíti az államot/társadalmat a krízisforrások alól…

    Ui.:

    Épp egy megfelelő méretű és célszerűen működtetett csatorna lehetne képes tehermentesíteni a főváros környékét is árvizek idején – eleve okafogyottá téve a jelenlegi, nagy társadalmi felzúdulást kiváltó beruházást. Olvassanak bele a linkelt hivatkozásba – rengeteg cikket lehet olvasni a Duna-Tisza csatorna jelentőségéről, különféle terveiről, a “történetéről” – ebben a linkelt cikkben egy mérnök becslése alapján (nyilván, ő nem kalkulált a “Mészáros-faktorral”) 350 milliárd forintból megvalósítható lenne (nyilván EU-támogatással még kevesebb). Vagyis az eddigi “kerítésediből” már megépülhetett volna!!!

    Ráadásul számoljanak utána, milyen súlyos anyagi következményei voltak akárcsak a rendszerváltást követően kialakult árvizeknek, belvizeknek, aszályoknak – mind a közvetlen elhárításuk, mind a későbbi hatásuk tekintetében. Ebből is már rég megépülhetett volna ez a csatorna!!! Tehát a Duna-Tisza csatorna megépítésének financiális vonzata légypiszok lenne minden aktuális vagy remélt beruházáshoz képest is – viszont jelentősége országos mértékű, korszakosan meghatározó volna. Egy világ járna a csodájára!

    Siralmasan röhejes továbbá – az idézett hivatkozásban is szerepel -, a Duna-Tisza csatorna tervei visszanyúlnak egészen az 1700-as évek elejéig. Vagyis mikor még Rákóczi fejedelem Rodostón mondta tollba bánatát Mikes Kelemennek, akkor már nagyban agyaltak ezen! Történelemkönyvek visszatérő témája, és nem kizárólag magyar kiadványoké, de híresebb köteteké is, mint például Norman Davies “Európa története” (Osiris-kiadó) című műve. Az elmúlt 300 (HÁROMSZÁZ!!!) évben jöttek-mentek a hódítók-felszabadítók, az elöltöltős puskától eljutottunk az automata gépfegyverekig, vadászrepülőkig, Gábor Áron rézágyújatól a precíziós bombákig, feltalálták a hatékony fájdalomcsillapítást, érzéstelenítést, altatást, antibiotikumokat, inzulint, folyadékpótlást, speciális csontműtéteket, EKG-t, röntgent, CT-t, MRI-t, transzplantációt, … a postagalamboktól eljutottunk az email-ig (persze akadnak, akik leragadtak a fax-nál)… a nyomkövetőktől a GPS-ig … a paripáktól a benzines autókon át az elektromos robotautókig … Szóval, ha Rákóczi apánk véletlen feléledne, s körültekintene hazánkban, talán csak egyetlen biztos pontra számíthatna rémült hátrahőkölése során: a Duna-Tisza csatorna hiányára! Pedig lehet, ez menthetne meg minket az elkövetkező időszakban…

    Az az igazán elkeserítő az egészben, hogy mindez tényleg CSAK RAJTUNK MÚLIK, de semmi jele a szándéknak! Ez a csatorna egy igazi országos projekt lehetne, egész Európa csodájára járhatna (miközben a menekülthelyzetből ránk eső feladatot játszi könnyedséggel teljesíthetnénk). Vagyis a végelszámolásban még mi lehetnénk hálásak a menekültek áramlásáért.

    ZEMBEREK, ÉBRESZTŐ!!!

    • perverznyúl

      Csak az origó már nem az az origó.
      Így a csatorna is kuka.

      • TZ

        Mikori az idézett cikk? Amúgy pedig, ha veszed a fáradtságot és rákeresel a Duna-Tisza csatorna megvalósításával kapcsolatos tervekre, rengeteg érdekes cikket találhatsz, még Paks2 (pontosabban az ennek mentén szóba került Bős-Nagymaros) kapcsán is.

        • perverznyúl

          ÉS?
          Akkor mi van?
          Egyébként láttam a dátumot az origón.Akkor még nem volt szennylap.
          A kommentemből kiértelmezhetted. 😀

  • Tamás Tóth

    Mint anno a kormányzati negyed. Ha sokáig sok tervet készíttetnek, azzal már elég sok pénzt lehet a haverok között szétosztani és még csak építeni sem kell semmit.

  • gmihaly

    Rémlik nekem egy olyan tanulmányra való hivatkozás, hogy a mobilgát “lekvárra” épülne és átszakadna, az ártérre kacsalábon forgó ingatlanokat építő elitlobbi pedig nagyon megszívná. Azt sem tudom, hogy most milyen szinten van az érdekérvényesítő képességük. A kérelem visszadobása azért jelzés értékű.

  • Béla Porcsin

    Fussanak neki annak, hogy Bekasmegyerrol reggel ki lehessen jonni! Hosszu kocsisorok allnak a Hev miatt, oda csinaljanak a Hevnek aluljarot, 60 ezer emberrol van szo nem otezernek gatat!!!

    • Sára Nagy

      Nade baszki azon dolgozni kellene …

  • Mihály Kovács

    Várjatok csak, jön még a kutyára dér, de akkor ne panaszkodjatok, lesz még nagy árvíz, és a kulipintyótok majd úgy úsznak mint a vadkacsák. Remélem a Biztosító társaságok százszorosára emeli a díjat a kulipintyótokra, hogy megtérüljön neki a kár! Majd akkor is szeretném látni a felvonulásotokat.

    • manci

      akár el is költözhetnének az árterületről. micsoda biznisz volt annó’ az ártér kiárusítása. pont olyan helyen dolgoztam abban az időben, ahol a római-s telkek csencselése beindult

    • Márton Varga

      “Jön még a kutyára dér, a békának hasig ér.”
      Nem tudom, miféle kulipintyókat emleget, kedves Kovács úr.
      Én 64 éve élek Rómaifürdőn, ez alatt az idő alatt nem volt rá példa, hogy a Nánási úti gát
      ne látta volna el föladatát.
      Persze, a jövőben előfordulhat. Ha nem erősítik meg. Ezért is rossz ötlet a pénzt (sokat)
      holmi mobilgátakra pazarolni.
      A hullámtér, az más. Aki oda építkezik, tudomásul kell vennie, hogy a folyó medrébe
      építkezik (a magam részéről az ottani telkek föltöltését sem engedélyezném).

  • Mihály Kovács

    Kedves Márton, egy ország főváros polgárainak volt hetekig álmatlan éjszakája, hogy 2010,ben ne öntse el a fővárost a Duna, nem a szegény ember építkezett oda nézze csak meg kik tüntetnek? Ön is csak egy a sok közöl, a zöldek meg sokan akik ebből élnek, mert ezer milliárdok ott van a zöldek bankjában, ebből lehet mozgatni a tüntetőket. A fő polgármesternek is mindegy hogy lesz -e gát vagy nem, őtet is csak az érdekli mennyit hoz az Ázsia center a zsebében. Ha eljön a nagy árvíz majd játssza a Pilátust, csak ennyi., szép hetet, és ünnepeket önnek és családjának.

  • Hegedűs Károly

    A hullámtér, az más. Aki oda építkezik, tudomásul kell vennie, hogy a folyó medrébe
    építkezik és ha jön az ár nagy lesz a kár!!

  • Károly Mabai

    Póóóógármester úr, le kőne mondani!!!!!!

  • István Szüts

    Csesszétek meg hát mégis csak a nép az úr ?!!!