Hajdúböszörmény nem adja ki az OLAF levelét, csak ha az uniós ügynökség ahhoz hozzájárul

hajduboszme

 

Hajdúböszörmény közvilágítását 2015-ben 349 millió forintért korszerűsítette az Elios Zrt. és a SAG Hungária Kft. alkotta konzorcium, ezért a város is érintett az Európai Unió csalás elleni hivatalának vizsgálatában. Az önkormányzattól azonban hiába kértük ki az OLAF-tól kapott levelet a feltárt furcsaságokról, Mórahalommal ellentétben nem adták ki azt.

Január közepén az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) lezárta a két éve tartó nyomozását az Elios Zrt. által végzett elnyert, uniós forrásból fizetett közvilágítási projektekkel kapcsolatban. Az OLAF a hosszadalmas vizsgálat során súlyos szabálytalanságokat talált az eljárásoknál, ezért az ügyben készült jelentését vádemelési javaslattal továbbította a magyar ügyészséghez, amely most költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoz.

Az csak február közepén derült ki, hogy az OLAF már tavaly ősszel levelet írt az Elios-ügyben érintett településeknek a feltárt visszásságokról, de az önkormányzatok hallgattak erről.

Közadatigénylésben kértük ki az OLAF-vizsgálatban érintett településektől az unió csalás elleni hivatalától kapott levelet, hogy a nyilvánosság is megismerhesse az iratok tartalmát.

Elsőként Mórahalom válaszolt: a Csongrád megyei település megküldte mindkét levelet, amit az Elios-lámpák miatt kapott Brüsszelből.

A legerősebb OLAF-állítás az, hogy az EU-s támogatások szétosztását végző kormányszerv keze is benne volt a sikeres pályázatokban, de szerepel a levélben Tiborcz István és Hamar Endre is. Tovább a teljes cikkre: Ezeket a leveleket írta az OLAF az Elios-lámpák miatt Mórahalomnak

Megkeresésünkre másodikként Hajdúböszörmény reagált, méghozzá valami egészen meglepőt. Nem küldték meg az OLAF-levelet, de nem is tagadták meg az adatigénylésünket. Kreatív módon előkeresték az Infotörvény egyik paragrafusát, és arra hivatkozva azt válaszolták, hogy megkeresik az ügyben az unió csalás elleni hivatalát, mert az írta a dokumentumot, nem ők.

Vagyis elkérik az OLAF-tól a levelet, amit már ősszel megkaptak tőle. Velünk együtt ezen valószínűleg szegény brüsszeli ellenőrök is meglepődnek majd.

Az uniós támogatások elosztását végző kormányzati szerv honlapja szerint Hajdúböszörmény 2014. december 31.-én a város közvilágításának energiatakarékos átalakítására nyert 460 millió forint támogatást nyert, végül ebből 457 milliót fizettek ki neki.

Az önkormányzat nyílt közbeszerzést írt ki a munkára, amelyre négyen pályáztak. A tendert 2015. október végén az Elios Zrt. és SAG Hungaria Kft. kettőse (Hajdúböszörmény 2015 Konzorcium) nyerte nettó 348,9 millió forintos ajánlattal. A beruházásnak külön aloldala van az önkormányzat honlapján, és a fejlesztésről a helyi hírportál büszkén számolt be 2016-ban, a megyei lap pedig már 2015-ben örült neki.

 

hboszormenykozvileutam

 

Az OLAF-vizsgálatban érintett többi önkormányzattól egyelőre még nem kaptunk választ, de amint küldenek valamit az Elios-lámpákkal kapcsolatban, közzétesszük.

Erdélyi Katalin

Kapcsolódó cikkeink

Ezeket a leveleket írta az OLAF az Elios-lámpák miatt Mórahalomnak

Az Elios Zrt. közbeszerzéses bevételeinek 84 százalékát az Európai Unió fizette

Kérjük vissza a nátriumlámpákat! – olvasóink véleménye az Elios-féle közvilágítási fejlesztésekről

Térképre tettük az Elios-ügyben érintett településeket – országszerte szabálytalankodott Tiborcz egykori cége

Hét dolog, amit az Átlátszó tárt fel Tiborcz Istvánról – ha a szabad sajtónak adsz pénzt, a demokráciába fektetsz be

A vidéki média rajongott Tiborcz cégéért – az Elios-sztori közel tíz év sajtóhíreiben

Az Elios Zrt. tulajdonviszonyai: offshore cégek is feltűntek Tiborcz István mellett

Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében

Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!

Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon

Szegedi naperőmű: Bíróság elé citálja Orbán vejét egy átvert alvállalkozó

 

 

  • Sebaj, Tóbiás!

    A helyi választókat csak kellene valahogy értesíteni, hogy az önkormányzat lopásai miatt nekik kell összedobni az uniós támogatás visszafizetését.

  • Elhar

    Bocs, de bemásolok ide egy, a mai kecskeméti banzáj kapcsán a 444-re írt kommentet, hátha segít a kardozásban, különösen ami az adat és az irat közti különbséget illeti:

    “galileai • egy órája

    Tisztelt Szerkesztő Úr!

    Először is, az iratokat nem köbméterben, hanem folyóméterben mérik (ifm: iratfolyóméter). Másrészt ez ugye nyilvánvaló, hogy a jegyző törvénytelenséget követett el, hiszen egy országgyűlési képviselőnek mindenképpen meg kell adni a betekintési jogot.

    Harmadszor, az adat fogalmával visszaélt a jegyző, itt ugyanis nem erről van szó. A hivatalnál keletkezett összes irat, kimenő és bejövő irat is egy egységet, egy szerves egységet képeznek, tehát ez a hivatal irata! Példa erre: ha valaki beadja az eredeti iratát egy hivatalba, amit beiktatnak és aktába (előadói ívbe helyeznek), akkor azt onnan már nem kapja vissza, pedig az ő adatai vannak rajta. A jegyző szándékosan tévesen értelmezte az adat és az irat fogalmát félre, adatról beszél, amikor itt iratokról van szó, mégpedig nem az olaf, hanem a polgármesteri hivatal iratairól, amit ugye a fentiek miatt mindenképpen ki kell adni egy képviselőnek, pontosabban betekintési jogot kell biztosítania. Az adatgazda itt már a hivatal, és nem az olaf.

    Ami a jogi hátteret illeti: a 2011. évi CXII. tv. világosan fogalmaz a közérdekű adat meghatározásánál, így erre hivatkoznia egy önkormányzatnak szigorúan tilos és jogszabályellenes! Az ugyanis a személyes adatokra vonatkozhat.

  • Satya

    De miért csak ezt az egy ügyet vizsgálják az elmúlt 2 ciklusból. Az összes nagyobb beruházás így ment le Hajdúböszörményben. Minden az EU által finanszírozott fejlesztés, felújítás rekultiváció ( jó néhány milliárdos és több száz milliós projekt) csak azért valósult meg, hogy a klientúra vagy közbeszerzésen vagy a városi cégen keresztül pénzhez jusson.
    Mindenki tudja, hogy ki a pénztáros a városban, és kik tartoznak ahhoz a zárt körhöz, akik munkát tudnak vállalni.