Bezárás
Egyéb

Nem ma lett átláthatóbb a CÖF gazdálkodása: másodfokon vesztettük ellenük az adatpert

A Fővárosi Ítélőtábla mai jogerős ítélete alapján egy közhasznú szervezet önmagában e minőségére tekintettel akkor sem köteles – a közfeladatot ellátó szervekkel azonos módon – adatigényléseket teljesíteni, ha azok olyan adatokra vonatkoznak, amelyeket beszámolóiban közzé kellett volna tennie. Ez az elmúlt hónapokban alakulófélben lévő bírósági gyakorlat alapján ugyan várható volt, de nem jelenti azt, hogy a felek hátradőlhetnének: az MVM ellen a CÖF-nek nyújtott támogatás adatainak kiadására elsőfokon szintén megnyert adatperünk másodfokú tárgyalása áprilisban lesz.

Előzmények

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyta jóvá a CÖF félmilliárdos támogatását

Pert nyertünk a CÖF ellen, a kormánybarát civileknek nyilvánosságra kell hozniuk a nem magánszemély támogatóik listáját

Bepereltük a CÖF-öt, mert nem teljesítették az adatigénylésünket

Titkolták, de kiderítettük: tavaly 508 millió forinttal szponzorálta az MVM a kormánypárti álcivil CÖF-öt

Fővárosi Törvényszék: Nyilvánosságra kell hozni a CÖF-nek adott 500 milliós MVM támogatással kapcsolatos iratanyagot

Böjte Csaba alapítványának 850 ezer, a CÖF-nek 508 millió – itt az MVM-támogatottak teljes listája

A közhasznú (így például különféle közteher-mentességekre és -kedvezményekre jogosult) civil szervezetek gazdálkodására és támogatásaira a Civiltörvény nyilvánossági szabályokat írt elő. Ezek megtartása esetén – mivel a nagyobb civil szervezetek lényegében kivétel nélkül közhasznúak – az országosan ismert civil szervezetek éves beszámolókból eddig is látszott, hogy – a magánszemélyektől kapott adományok kivételével – ki, mikor, mennyit, honnan és mire kapott támogatást, valamint azt mire használta fel.

Ehhez képest volt fontos az a kérdés, hogy mi van akkor, ha a támogatásokról vagy azok egy részéről a beszámoló hallgat, esetleg csak összefoglaló adatokat közül róluk.

A Civil Összefogás Fórum – azaz egészen pontosan a működésének jogi hátterét adó Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány – ennek az eldöntéséhez kiváló alany volt, mivel beszámolóiban az általa jogi személyektől kapott adományokról csak éves összesített adatokat közölt. Mint később a perben tett nyilatkozatokból kiderült, azért, mert az adományozók anonimitást kötöttek ki a támogatási szerződésekben. (Nagy szerencse, hogy a kormányhoz kevésbé közel álló civil szervezetek támogatói ennyire nem fineszesek, különben miről szólna most a magyar belpolitika.)

A jogerős ítélet előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék tavaly őszi ítéletében az Átlátszó újságírójának keresetére arra kötelezte a CÖKÁ-t, hogy az adja ki az elmúlt hét évben jogi személyektől kapott támogatásainak listáját.

Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója a CÖKA 508 milliós MVM-támogatásáról szóló, saját korábbi, MVM-es adatigénylésére megkapott információn felbuzdulva még április végén nyújtott be adatigénylést a CÖKÁ-nak, amelyben a 2010.01.01. és 2017.04.27. között a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány által jogi személyektől kapott támogatások listáját kérte ki, feltüntetve azon a támogatók nevét, a támogatások összegét, célját és dátumát.

Az igénylésre a CÖF-CÖKA nem válaszolt, amiről a szervezet vezetőinek nyilatkozatai alapján már akkor sejthető volt, hogy nem technikai oka van: a korábbi adatigénylésünkre, az MVM által nyilvánosságra hozott óriástámogatás kapcsán tett nyilatkozataikban ugyanis azzal érveltek, hogy „az MVM támogatását a megkötött szerződésünk szerint előzetesen csak a donorszerv hozhatta nyilvánosságra”.

Pedig az közpénz volt, az adatigénylés pedig magánszervezetek adományait is érintette.

Ezért aztán pert indítottunk az adatok kiadása iránt. Keresetlevelünkben azzal érveltünk, hogy az igényelt adatok egy része – legalább a CÖF-CÖKA MVM-es, illetve a fideszes pártalapítványtól kapott támogatásai – közpénzből folyósított támogatások, amelyekről szervezeti formától függetlenül bárkinek el kellene számolnia.

Emellett azonban hivatkoztunk arra is, hogy az alperes kettős könnyvitel vezetésére köteles közhasznú civil szervezet, ami miatt éves beszámolóiban a nem természetes személyekről kapott támogatásokról a Civiltörvény alapján – az általunk kért adattartalmat is magában foglaló módon – a nyilvánosságot eleve köteles tájékoztatni.

Márpedig ez akkor is megalapozza a válaszadás kötelezettségét, ha az alperes az ilyen támogatásai közül csak az MVM-ét szerepeltette a beszámolóiban. (Utóbbi esetében egyébként a beszámoló elkészítése és leadása már a támogatás tényének nyilvánosságra kerülése után történt.)

Az elsőfokú bíróság azonban nem a mi érvelésünk szerint, hanem tágabb körben találta a kötelesnek a CÖKÁ-t közhasznú alapítványként az adatigénylések teljesítésére annak alapján, hogy a Civiltörvény úgy definiálja a közhasznú tevékenységet, hogy az a civil szervezet létesítő okiratában megjelölt minden, a közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgáló tevékenységet jelent.

Ez pedig az elsőfokú ítélet szerint egyben azt is jelenti, hogy a közhasznú szervezet az ellátott közfeladatra tekintettel Infotörvény szerinti adatkezelőnek minősül.

A CÖKA természetesen fellebbezett a döntés ellen, támogatóinak üzleti titkai védelme mellett azzal érvelve, hogy a Civiltörvény szerinti közhasznú tevékenység a közfeladatok ellátásával való kapcsolata ellenére sem jelenti azt, hogy egy közhasznú szervezet közfeladatot ellátó szerv lenne az Infotörvény és az információszabadság szempontjából.

Az utóbbi érv tekintetében adott igazat a CÖKÁ-nak mai ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla, ami az elsőfokú ítélet óta megszületett felsőbírósági döntések – mindenekelőtt a Kúriának a felcsúti focialapítvány taó-támogatásai kapcsán hozott ítélete és az Ítélőtábla Magyar Hírlap kontra TASZ-ügyben két hete hozott jogerős ítélete alapján – nem volt meglepő.

A szóbeli indokolás szerint a CÖKA alapító okiratában szereplő közcélú tevékenységek egyike sem jelent állami, önkormányzati közfeladatok ellátásában való közreműködését, annak pedig az Infotörvény hatályának megvonása során nincs jelentősége, hogy mit tartalmaznak a közhasznú szervezet közhasznúsági beszámolói.

Utóbbit ugyan szomorúan hallottuk, de a döntés elvi alapjával nincsen gondunk, hiszen magunk sem érveltünk azzal, hogy a közhasznú szervezetek minden adata közérdekű adat lenne.

Az ügy mindazonáltal a pervesztesség ellenére sem volt haszontalan: egyrészt a CÖKA a perben lenyilatkozta, hogy az MVM-es félmilliárdon kívül nem kapott közpénzből támogatást, másrészt az ügy hozzásegített minket és mindenki mást is annak az egyértelműsítéséhez, hogy mire perelhető adatperben egy közhasznú szervezet.

A hatályos törvényeket értelmező bírói gyakorlat alapján pontosan arra, mint egy for profit cég vagy egy nem közhasznú civil szervezet: a közpénz, költségvetési juttatás vagy kedvezmény felhasználására, a nemzeti vagyon kezelésére, illetve az államtól vagy az önkormányzattól átvett közfeladatra vonatkozó adatokra.

Ami pedig magának a CÖKÁ-nak az átláthatóságát illeti, ott egy feltehetően mindkét fél számára fontosabb ügy még hátra van: a Fővárosi Ítélőtábla április közepére tűzte ki annak a pernek a másodfokú tárgyalását, ahol elsőfokon az Átlátszó keresetére a törvényszék arra kötelezte az MVM-et, hogy hozza nyilvánosságra a CÖKÁ-nak megítélt támogatással kapcsolatban általa kezelt dokumentumokat.

Sepsi Tibor

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom