Titkolja a kormány, mennyi kártérítést kell fizetnünk az oroszoknak, ha mégsem épül meg Paks II

titkositas

 

A paksi atomerőmű bővítését célzó beruházásról szóló megállapodások nagy részének már feloldották az államtitok minősítését. Kivételt jelent az a fejezet, amely arról szól: kell-e, és ha igen, mennyit kell fizetnünk az oroszoknak, ha felbontjuk a szerződést. Vagyis, ha mégsem épül meg az atomerőmű.  

Az új paksi atomerőművel kapcsolatos beruházásra mostanában rájár a rúd. Előbb független szakértők hívták fel a figyelmet arra, hogy veszélyes lehet a telephely alatt húzódó alatti aktív törésvonal, majd az osztrák kormány is megtámadta a beruházást. Egészen pontosan azt kérték az Európai Bíróságtól, hogy semmisítse meg azt a határozatot, amellyel az Európai Bizottság jóváhagyta a bővítést.

Mindeközben pedig továbbra is folyik a per, amit Jávor Benedek EP-képviselő indított annak érdekében, hogy az oroszok és a magyarok közötti megállapodás valamennyi elemét megismerjük.

Rögtön titkosították

A bővítéséről kötött megvalósítási megállapodásának egyes elemeit, például a fővállalkozói szerződést gyakorlatilag az aláírás pillanatában titkosnak nyilvánították. Jávor Benedek korábban erről azt mondta: így ellehetetlenítették, hogy valódi, nyílt, közéleti vita folyhasson az erőmű bővítéséről.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tavaly arra jutott, hogy nem indokolt az általános titkosítás. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője emiatt egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, ami után azt közölte: a szerződések egy jelentős részének minősítését már feloldották. Ám Jávor Benedek ezt követően is hiába kérte az adatokat, nem adták oda neki, így pert indított.

A hozzánk most eljutott hivatalos dokumentumból kiderül: a szerződések legtöbb részéről tavaly valóban feloldották a titkosítást, öt fejezet azonban még mindig “korlátozott terjesztésűnek” minősül. Ezt azt jelenti, hogy csak olyasvalaki férhet hozzá, aki erre külön engedélyt kapott a tárca nélküli minisztertől, azaz Süli Jánostól.

Ezek a fejezetek a következők:

– Termination – szerződés megszűnése

– Detailed technical offer – pontos ajánlat, hogy mit is építenek

– Project schedule – kivitelezési ütemterv

– Payment schedule – fizetési ütemterv

– DAB Rules – vélhetően a Dispute Adjudication Board rules, vagyis a nemzetközi választottbírósági kikötés

Kell fizetnünk? Nem kell? Mennyit?

A legérdekesebb ezek közül a Termination rész titkosítása. Ebből a részből derülne ki ugyanis, hogy mi történik akkor, ha megszűnik a szerződés, tehát, ha például egy új kormány úgy dönt, hogy mégsem szeretne Pakson atomerőművet építeni. És mivel ezt a részt is “korlátozott terjesztésűnek” minősítették, így nem lehet tudni, hogy a szerződés megszűnése esetén

– kell-e fizetnünk az oroszoknak bármekkora összegű bánatpénzt?

– és ha igen, akkor pontosan mennyit?

Márpedig ez egy nagyon fontos információ, különösen, hogy egy majdnem 4 ezer milliárdos beruházás esetleges meg nem valósulásáról van szó.

A titkosításokról szóló dokumentumban az utolsó oszlop a lényeg, mivel az tükrözi a jelenlegi állapotot. A zöld részek azok a fejezetek, amelyekről feloldották a titkosítást, a kék részek pedig azok, amelyekhez csak az férhet hozzá, aki erre külön engedélyt kap Süli Jánostól.

 

 

A pertől függetlenül is titok marad az elállás költsége

Úgy tudjuk, a tárca nélküli miniszter egyelőre a szerződés nem titkos részeit sem adta ki arra hivatkozva, hogy azok sérthetik a Roszatom leányvállalatának üzleti titkait. Az orosz cég a közelmúltban a Jávor által indított perbe is beszállt – azzal a céllal, hogy segítse a magyar kormány pernyertességét.

Információink szerint a per március 8-án folytatódik, ekkor elsőfokú, nem jogerős döntés is várható. Ám bárhogyan is dönt az üzleti titok tárgyában a bíróság, arra nincs hatásköre, hogy a minősített adat nyilvánosságra hozatalát elrendelje. Azt tehát a pertől függetlenül sem fogjuk megtudni, hogy mennyit kell fizetnie a magyar félnek, ha leállítja a paksi bővítést.

Oroszi Babett

Kapcsolódó cikkeink

Független szakértők szerint nem garantálja Paks II. földrengésbiztonságát az elvégzett földtani kutatás – videóriport

Egy szakértő szerint lényegi információk sikkadtak el a Paks2 földtani kutatási programban – közreadjuk az elemzését

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

Titkolja a Paks II. Zrt. a földtani zárójelentést megalapozó szakági jelentéseket az erőmű alatt húzódó aktív törésvonalról

Pontosan a törésvonal fölé tervezték az új paksi blokkok alaplemezét

 

 

  • rdos

    A közpénz az nem kösszpénz! A közpénz elköltésének minden egyes forintja az nem lehet “úri muri” netán eftársi …, miket beszélek NERtársi mutyi tárgya, egy demokráciában!

    Autokráciában bármi lehet és annak az ellenkezője is. Sajnos. :-(

    Meglátjuk megtudjuk-e a forintot és tehát a “krácia” elejét is.

  • Tamás Mehrwerth

    tömény aljasság a titkosítás, hiszen minden a magyar állampolgárok pénzének lopásáról, és átvágásukról szól

  • gmihaly

    Ha akármi konkrét adatot közölnek, az hosszú távon hogyan és mennyire releváns?

  • gebana

    nem semmik vagytok. félre ne értsetek kérlek, fantasztikus a munka amit az átlátszó végez, de nem szoktatok félni, hogy valami szúrósba tenyereltek? 😀