Bezárás
Egyéb

Azeri guruló dollárok: az Európa Tanács belső jelentése megerősítette a korrupciógyanút

Az Európa Tanács parlamenti bizottságának (PACE) több tagjával szemben is “erős korrupciós gyanú” merült fel, illetve a testület több tagja is megsértette a szervezet etikai szabályait – derült ki egy vasárnap nyilvánosságra hozott jelentésből. Évek óta tartotta magát a pletyka, hogy Azerbajdzsán szavazatokat vásárol magának a testületben, de csak tavaly szeptemberben derült ki, hogy néhány volt képviselő milyen sok pénzt kapott Bakutól. 

A Guardian által ismertetett dokumentum egy tíz hónapos belső nyomozás eredményeit foglalja össze. A vizsgálat azért indult, mert felmerült a gyanú: a bizottság több tagja pénzt fogadott el a szavazataiért. A strasbourgi székhelyű szervezetet alapjaiban rázta meg a botrány.

Az eset azért különösen kényes, mert szervezetet 1949-ben épp azzal a céllal hozták létre, hogy őrködjön a demokrácia és jogállamiság felett. Az Európa Tanács a kontinens legrégebbi emberjogi szervezete, 47 tagországa van. A PACE küldöttei a nemzeti parlamentek tagjai közül kerülnek ki.

Azerbajdzsán 2001 óta tagja a szervezetnek, és a mai napig annak ellenére tagja, hogy erős kétségek merülnek fel a választások tisztaságával kapcsolatban, az emberjog-sértéseket pedig számtalan nemzetközi szervezet dokumentálta. Tavaly amiatt indult vizsgálat, hogy felmerült: Azerbajdzsán lefizethette a parlamenti bizottság egyes tagjait, hogy “puhítsanak” az azeri demokráciáról elfogadott jelentések hangnemén.  

Kapcsolódó cikkünk

Hét és fél év börtönre ítéltek egy oknyomozó újságírót Azerbajdzsánban

A jelentés név szerint említi például Luca Volontè olasz képviselőt a “korrupt tettekkel gyanúsított” tagok között, akinek fontos szerepe volt az azeri politikai foglyokkal kapcsolatos jelentés elbuktatásában. Az említett jelentés arra is kitért volna, hogyan használja Ilham Alijev elnök kormánya arra az igazságszolgáltatást, hogy elhallgattassa a kormány kritikusait.  

Évek óta tartották magukat a pletykák, hogy Baku lefizeti a PACE egyes tagjait, ám hivatalosan csak azt lehetett bizonyítani, hogy luxuscikkeket és utazásokat kaptak az azeri kormánytól – el is nevezték a rendszert “kaviárdiplomáciának.”

Már 2012-ben azzal vádolta meg a bakui rezsimet egy független kutatóintézet egy hosszú jelentésben, hogy a „kaviárdiplomáciát” használva, azaz pénzzel, luxuscikkekkel és luxusutazásokkal vásárolja meg magának a PACE jó véleményét. Figyelemre méltó, hogy a PACE 2013-ban leszavazott egy jelentést, amely kritizálta volna Azerbajdzsánt a politikai foglyok magas száma miatt.

Arra tavaly nyáron, az úgynevezett “azeri feketekassza” nyilvánosságra kerülésekor derül fény, hogy a PACE több korábbi tagja is kapott pénzt az azeri rezsimtől, ezt követően pedig elismerően nyilatkoztak az azeri kormányról, amely politikai okokból börtönzött be civileket és független újságírókat.

Az azeri feketekassza-botrányban az derült ki, hogy az azeri rezsim négy, Nagy-Britanniában bejegyzett céget használt pénzmosásra, luxuscikkek vásárlására, utazások és kenőpénzek kifizetésére.

Akkor megírtuk: a tisztázatlan eredetű pénzekből Magyarországra is jutott: egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több mint 9 millió dollár érkezett 2012-ben, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost.

A magyar bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa. Az Európa Tanáccsal ellentétben a Legfőbb Ügyészség nem volt hajlandó vizsgálatot indítani az ügyben, az Átlátszó feljelentését is elutasították:

Az ügyészség nem vizsgálja a bakui pénzmosoda magyar utalásait

Tavaly júliusban, még az azeri feketekassza “kiborulása” előtt az olasz ügyészség azzal vádolta meg a PACE jobbközép képviselőcsoportjának egykor elnökét, Luca Volontét, hogy több mint kétmillió euró készpénzt fogadott el az azeri rezsimtől.

Szeptemberben, az azeri feketekassza kiszivárgásakor Eduard Lintner érintettségére is fény derült: az egyik azeri tulajdonú offshore cég észtországi számlájáról 2013. október 25-én 61 ezer eurót utaltak át az egykori kereszténydemokrata német parlamenti képviselőnek.

Két héttel azelőtt, hogy a számlájára megérkezett volna a fenti összeg, Lintner Azerbajdzsánban járt, egy német választási megfigyelő küldöttséget vezetett, amely az azeri elnökválasztás alkalmából érkezett az országba.

Ilham Alijev elnök valószerűtlenül nagy többséggel szokta megnyerni a választást, és 2013-ban sem volt ez másként: az elnök a szavazatok 84,5 százalékával nyert.

Akkor az EU, az EBESZ és az amerikai külügyminisztérium is úgy találta, hogy a választást visszaélések kísérték, ám Lintner nem értett egyet a nemzetközi közösség majdhogynem teljesen egyhangú véleményével – úgy vélte, az azeri elnökválasztás tisztasága a német választási rendszer elvárásainak is megfelelt. Ő és csapata, állította, semmilyen visszaélésre nem látott példát.

Az azeri feketekassza-botrányban kiderült: Lintner nem csak ekkor kapott pénzt az azeriektől: 2012 és 2014 között összesen 891 ezer eurót kapott 19 részletben.

Kőműves Anita

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom