Bezárás
Egyéb

Jogerős: nyilvános a CÖF félmilliárdos MVM-támogatásával kapcsolatos teljes iratanyag

A Fővárosi Ítélőtábla az Átlátszó által indított perben csütörtökön meghozott jogerős ítéletében – a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberi ítéletét helybenhagyva – kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt-t arra, hogy adjon ki minden olyan dokumentumot, amelyet a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) megítélt támogatással kapcsolatban kezel, köztük a CÖKA támogatásra irányuló kérelmét, a támogató MVM támogatásra vonatkozó belső előterjesztését, a döntés tárgyában tartott testületi ülés jegyzőkönyvének vonatkozó részét, illetve magát a támogatási döntést és a támogatási szerződést. Az MVM eredetileg abszurd indokra hivatkozva tagadta meg az adatkérésünket, majd a perben és a fellebbezésben is előjött pár érvvel annak érdekében, hogy mindent titkolhasson a félmilliárdnyi támogatás részleteivel kapcsolatban, a bíróságok azonban egyet sem találtak megalapozottnak.

Mint azt a még tavaly májusban kiderítettük, az MVM 508 millió forinttal támogatta a CÖF-öt 2016-ban. Mivel ekkora pénzt egy állami cégtől egy egyértelmű pártpolitikai céllal működő szervezet soha nem kapott, kíváncsiak lettünk arra, hogy

– milyen kérelmet nyújtott be a CÖKA (a Civil Összefogás mögötti alapítvány) az MVM Zrt-nek?

– milyen megfontolások alapján döntöttek arról, hogy a CÖKA méltó a félmilliárd forint elköltésére?

– mi szerepel konkrétan az MVM és a CÖKA közti megállapodásban?

A május 25-én elküldött adatigénylésünkre  az MVM azt válaszolta, a támogatásait nem közpénzből, hanem saját forrásból fedezi, így rá egyáltalán nem is vonatkozik a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény. Ez a védekezés eleve esélytelen volt, hiszen a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria több ítéletben úgy foglalt állást, hogy az MVM Zrt. jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervként köteles az általa kezelt közérdekű adatokat megismerhetővé tenni.

A döntések érdemi indoka az volt, hogy az Magyar Villamos Művek Zrt. az állami vagyonról szóló törvényben nevesített tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működik. Az Alkotmánybíróság pedig ebből kiindulva a 25/2014. (VII. 22.) AB határozatában úgy döntött, hogy az MVM Zrt. egyéb, jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szervnek minősül függetlenül attól, hogy egyes tevékenységeit versenykörülmények között végzi, azaz az Infotörvény hatálya alatt áll, így köteles adatigényléseket megválaszolni.

Mindezek alapja pedig az, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése alapján a nemzeti vagyonnal kapcsolatos adatok közérdekű adatok, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklete szerint pedig az MVM Zrt. olyan, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonkörbe tartozik, amelyben az állami részesedés mértéke legalább 75%+1 szavazat. Ezért az MVM Zrt. főszabályként köteles a nyilvánosság előtt számot adni az általa kezelt adatokról.

Mivel az adatigénylés megtagadásának okát az MVM Zrt. eredeti formájában aligha vihette volna komolyan a bíróságra, ezért a perben a hangsúly már két másik nyilvánosságkorlátozási indokon volt.

Az egyik szerint üzleti titok a félmilliárdos támogatással kapcsolatos folyamat és az annak végén született megállapodás. Tekintettel arra, hogy a CÖKA mint közhasznú szervezet támogatására nem az MVM üzleti tevékenysége keretében került sor, ez az érv sem lehetett sikeres a perben.

Már csak azért sem, mert ha piacnak tekintjük a civil szférát, amelynek tagjai versenghetnek az MVM milliárdos forrásaiért, akkor a közpénzek átláthatóságából és egyenlő esélyekkel, tisztességes körülmények között folytatott verseny követelményeiből az következik, hogy az MVM támogatásában nem részesülők megtudhassák: mégis mi kell ahhoz, hogy valaki félmillárdnyi támogatást kapjon az állami cégtől azon túlmenően, hogy a kormánypártok politikai támogatását elvégzi?

Az MVM egyébként nem a CÖF, hanem a saját üzleti titkainak védelmére alapozott. Ez viszont ott is sántít, hogy amíg egy hagyományosabb szponzoráció, mondjuk egy népszerű előadóművész vagy egy nemzetközileg ismert hazai kulturális intézmény támogatása esetében valóban lehetnek az együttműködésnek olyan részletei, amit ismerve egy másik szponzor lenyúlhatja a szponzoráltat vagy egyéb előnyt szerezhet, addig a CÖF esetében ilyen versenyhelyzet – remélhetőleg – fel sem merül.

A másik védekezés szerint a kért dokumentumok olyan döntéselőkészítő adatokat tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra kerülése esetén a döntésben résztvevők törvényes jogai sérülhetnének. Praktikusan súlyos nyomásnak lennének kitéve a potenciális pályázók részéről, ami miatt a jövőben a döntéselőkészítésben nem tudnának elfogulatlanul, objektíven részt venni.

Eltekintve attól, hogy mennyire abszurd azt feltételezni, hogy a civil szervezetek az MVM döntéseit megismerve elkezdik fenyegetni a döntéshozókat, hogy nekik is adjanak pénzt, az érvet a Fővárosi Törvényszék egy számunkra is kiábrándító indokolással söpörte le az ítélet szóbeli indokolásában.

A perben becsatolt (és a felperes által meg nem ismerhető, ezért csak a bíró által értékelhető) iratokból semmi nem derül ki ugyanis a bíróság szerint abból, hogy milyen mérlegelés alapján döntöttek a félmilliárd forint sorsáról, így ha fel is merülhetne a veszély más esetben, a konkrét ügyben ilyenről szó sem lehet.

Ahhoz pedig az atlatszo.hu hozzájárult, hogy a neveket takarják ki az iratokból (a folyamat és a megállapodások fontosat szerintünk), így fel nem merül semmilyen veszély a törvényes működésre a dokumentumok nyilvánosságra kerülése kapcsán.

Az MVM ennek ellenére megfellebbezte a döntést, és fellebbezésében arra tett ismételt kísérletet, hogy azt mondassa ki a másodfokú bírósággal, hogy nem is tartozik az Infotörvény hatálya alá.

Ez a kísérlet azonban annyira kevéssé volt meggyőző, hogy a Fővárosi Ítélőtábla múltheti döntésének szóbeli indokolása abból az egyetlen mondatból állt, hogy az elsőfokú bíróság döntését annak helyes indokai alapján tartja az ítélőtábla eljáró tanács hatályban. Így emberi számítás szerint a jogerős ítélet írásba foglalása és az MVM-mel való közlése után, azaz néhány héten belül megismerhetjük a támogatásnak a támogatónál meglévő teljes dokumentációját.

A támogatás szempontjairól, valós okairól – az elsőfokú ítélet indoklásából kiindulva – várhatóan a kiperelt iratokból sem fogunk minden érdemit megtudni, de a CÖF és az MVM egymásra találásáról így is lényeges dolgokat tudhatunk majd meg.

Sepsi Tibor – M. Tóth Balázs

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom