Bezárás
Egyéb

Feljelentettük az Erzsébet-utalványokat forgalmazó céget, mert a jogerős ítélet ellenére sem adta ki a reklámköltéseit

2013 óta próbáljuk kinyomozni, hogy mennyiért reklámozzák az Erzsébet-utalványokat. 2014-ben még elvesztettük az elsőfokon megnyert perünket egy, az adatkérésünkre szabott törvénymódosítás miatt, de azóta előbb az Alkotmánybíróság, majd azt követve a rendes bíróságok gyakorlata is a közpénzekre és a közvagyonra vonatkozó adatok szélesebb nyilvánossága irányába változott. Így 2017-ben újra nekiveselkedtünk az ügynek, és idén februárban végre jogerősen megnyertük a pert. Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. azonban a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki az adatokat, ezért büntetőfeljelentést tettünk.

2013 óta szeretnénk megtudni, hogy mennyiért reklámozzák az Erzsébet-utalványokat. 2013 tavaszán elsőfokon megnyertük az utalványokat kibocsátó és forgalmazó, állami tulajdonban álló cég elleni adatpert, de néhány nappal később az Országgyűléshez kormánypárti törvényjavaslat érkezett, aminek elfogadása után a pert 2014-ben másodfokon elvesztettünk.

Előzmény

Az Erzsébet-utalvány reklámköltségei: így született meg a Lex Átlátszó 2.

A kérdés az ügyben végig az volt, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. (EUF) köteles-e egyáltalán közérdekű adatigényléseket megválaszolni, azaz az Infotörvény hatálya alá tartozik-e. 2013-ig a rá vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvény még tartalmazott egy olyan rendelkezést, amely egyértelművé tette, hogy az EUF a program működtetéséért felelős Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által alapított, annak 100%-os tulajdonában álló cégként maga is közfeladatot lát el akkor, amikor az alapítvány közfeladatainak ellátásában közreműködik. Ez azért volt fontos, mert az Infotörvény alapján a közfeladatot ellátó szervek kezelésében lévő adatok minősülnek közérdekű adatoknak.

A 2013-ban elfogadott törvénymódosítás viszont ezt a rendelkezést úgy módosította az Erzsébet programról szóló törvényben, hogy az EUF-nak – és a program más közreműködőinek – a tevékenysége, ahogy a módosítás indokolása ki is mondta, immár „nem keletkeztet közfeladat-ellátási kötelezettséget”. Ugyan ez a módosítás feltehetőleg nem erősítette a kormány érveit az utalványrendszert is érintő, végül a jogsértés megállapításával zárult kötelezettségszegési eljárásban, de arra akkor tökéletesen alkalmas volt, hogy az adatpert másodfokon a cég megfordítsa, így a jogerős ítélet alapján nem ismerhettük meg a reklámszerződések adatait.

Azóta sem hagyott viszont minket nyugodni a kérdés, hogy vajon mi lehetett az utalványforgalmazó szerződéseiben, amit törvénymódosítással kellett eltitkolni. Közben ráadásul – alapvetően az Alaptörvény közpénzügyi rendelkezéseinek köszönhetően – megfordult a szél a jogalkalmazásban.

Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésének a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekűségét kimondó szabályát alkalmazva az Alkotmánybíróság ugyanis előbb a 3026/2015. (II. 9.) AB határozatban (a Margit-híd felújításával kapcsolatos indexes adatperben az alkotmányjogi panaszt elutasítva) kimondta, hogy márpedig a közpénz felhasználásával kapcsolatos adatok kiadásáért közfeladatot el nem látó szervek is perelhetőek.

Majd jött a kifejezetten a „közpénzjelleg elvesztését” tagadó, azaz a közfeladatot ellátó szervek által alapított gazdasági társaságok és alapítványok költéseinek átláthatóságát kimondó 8/2016. (IV. 6.) AB határozat a jegybanktörvény módosításával kapcsolatos elnöki vétó után.

Ezek a döntések más, ezekkel összhangban álló alkotmánybírósági határozatokkal együtt mára egyértelművé tették a bírósági gyakorlatban is, hogy a közfeladatnak és az Infotörvény hatályának nem alkotmányos az a szűkítő értelmezése, amit a 2014-es jogerős ítéletünk még tükrözött.

Az EUF, mint ezt közben ismételt adatigénylésekkel teszteltük, ennek ellenére továbbra is azt gondolta, hogy az Infotörvény szerint a cég nem kötelezhető közérdekű adatok közlésére. Végül érzékelve, hogy más adatigénylőkhöz, így például a Transparency International-hez és a Magyar Narancshoz, illetve a Magyar Nemzethez hasonlóan nem megyünk semmire per nélkül még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság segítségével sem, újra bepereltük egy 2017 júniusában benyújtott közadatigénylés elutasítása miatt az EUF-ot. Ekkor éppen azért nem adták ki a 2010 eleje és 2016 vége között kötött reklámszerződések listáját, mert “az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., illetve az általa kezelt adatok nem tartoznak az Infotv. hatálya alá”.

Az elsőfokú tárgyalás 2017. november 16-án volt, ott megnyertük a pert. A Fővárosi Törvényszék az általunk kért szerződéslista kiadására kötelezte az EUF-ot. A bíróság helyt adott keresetünknek, és kimondta, hogy az EUF-ot, illetve jogelődjét, a Nemzeti Üdülési Szolgáltató Kft.-t (NÜSZ) a közpénzből működő, közfeladatot ellátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) alapította. A törvényszék szerint ezért az EUF-tól általunk kért adatok egyértelműen közérdekűek, és kötelezte a céget, hogy adja ki őket.

Az EUF azonban az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtott be. Ebben többek között egy MNB-alapítványos érveléssel próbálkoztak: Igaz, hogy az MNÜA hozta létre a céget, de az szerintük önálló jogi személy, és önálló vagyonnal rendelkezik.

A másodfokú tárgyalás idén február 9-én volt, ott a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést, és szintén az adatok kiadására kötelezte az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-t.

Az ítélőtábla az elsőfokon eljáró bírósághoz hasonlóan szintén megállapította, hogy az MNÜA közfeladatot lát el, és közpénzt kezel. Az ítélőtábla kimondta azt is, hogy az MNÜA által létrehozott EUF is közfeladatot végez az Erzsébet-utalványok forgalmazásával, az általunk kért összesítés pedig ehhez a tevékenységhez kapcsolódik, tehát közérdekű adat. Ezért az ítélőtábla is a reklámszerződések listájának kiadására kötelezte a céget.

A másodfokú ítéletet március közepén kaptuk meg írásban, a törvény szerint az ítélet alperes általi kézhezvételétől számítva 15 napon belül meg kellett volna kapnunk a kért adatokat. A cég azonban a jogerős ítélet ellenére sem küldte meg részünkre a kért adatokat. Ugyanúgy jártunk tehát eddig, mint tavaly a szűkebb adatkör tekintetében – a Habony Árpád tulajdonában lévő cégekkel kötött szerződések adataira – szintén jogerősen pert nyerő, de adatot ennek ellenére nem kapó Transparency International.

Ugyanúgy is folytatjuk az ügyet: visszaélés közérdekű adattal bűncselekmény miatt az ügyben feljelentést tettünk. Hiszen sok galádságot lehet adatkérési ügyekben büntetlenül megtenni, de az adatok meghamisítása és az adatkezeléssel kapcsolatos hazudozás mellett a jogerős ítélet nemteljesítése az a harmadik eset, amivel az adatkezelő munkatársai és vezetői már bűncselekményt követnek el.

Erdélyi KatalinSepsi Tibor

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom