Bezárás
honvédség

Egy honvédségi szakértő szerint ekkora lehetőség a rendszerváltás óta nem volt a haderőfejlesztésre

Kovács Gyula nyugállományú katonatiszt a Fidesz megalakulása óta figyeli Orbán Viktor és a haderő viszonyát. Többször fejtette ki véleményét az Átlátszón is a magyar honvédelem és honvédség helyzetéről. Most a 2019. évi költségvetés adta az apropóját annak, hogy ismét megszólaljon.

Benkő Tibor, a választások után beiktatott új honvédelmi miniszter egy interjúban a 2019-es költségvetésről azt mondta, hogy javult annak szerkezete: 40 százalékos bérköltségek mellett 30 százalékos dologi kiadásokkal számolunk és végre 30 százalék jut a fejlesztésekre.

Elnézést, hogy kénytelen vagyok kiigazítani a miniszter úr bizonyára alaposan megfontolt szavait, de vannak kivételes estek, amikor az emberi gondolkodás és a tények vitájában ez utóbbiak ismert erőszakos természetüknél fogva felülkerekednek.

Jelen pillanatban pedig tény, hogy a 2019-es költségvetés HM fejezetében a bér jellegű kiadások 42 százalékot, a dologi kiadások 36 százalékot tesznek ki, fejlesztésre 16 százalékot, a fejezeti kezelésű előirányzatokra pedig 6-ot szánnak. Nem érzem, hogy dübörögne a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Program, hiszen idén 70 milliárd forint van a fejlesztésekre, jövőre meg 80 milliárd, de ebben benne van a NATO beruházási programjához való 8,3 milliárd forintos hozzájárulás, abból pedig nem sokat profitál a magyar haderő.

Nem látszik az sem, hogy a katonai kiadások növekedésének üteme 2024-re garantálná a GDP 2 százalékának az elérését. A 2019-es katonai kiadások 513 milliárd forintra rúgnak. 513 osztva a 2019-re tervezett GDP-vel, ami 43935 milliárd, egyenlő 0,011676, vagyis a következő évi katonai kiadás a GDP 1,17 százaléka.

2018-ban 1,06 százalék, 2019-ben 1,17 százalék, vagyis az éves növekedés 0,11. Amennyiben évről-évre ennek megfelelő lesz az emelkedés, akkor 2024-ben 1,72 százaléknál fogunk tartani, ami bizony kevesebb, mint 2 százalék. Pedig Németh Szilárd új államtitkár elképzelhetőnek tartja az akár 3 százalékos GDP arányt is 2024-ig. Nem kellene 3 százalékról hamukázni, azt kellene megmutatni, hogy jutunk el 2024-re a 2 százalékig!

A Fidesz haderővel kapcsolatos tervei évek óta egyenlőek a nullával

A 2010-es választások előtt a Fidesz választási programjában összesen egy mondatrész volt a haderővel kapcsolatban: „A nemzeti ügyek kormánya a honvédelemben, a környezetvédelemben és a kulturális értékek védelmében érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó primátusát.” Ez világcsúcs, egyben hungarikum is, sehol a világon egyetlen kormány sem fogalmazta meg ilyen tömören honvédelmi politikáját.

Hende Csaba mindehhez három volt vezérkari főnök segítségét is igénybe vette. Aki ebből a nagy ívű mondatrészből képtelen kiolvasni a Fidesz kormány szándékait a hadügyben, az nem elég kreatív, magára vessen. Mi, a fentiekhez képest kevésbé elmetehetős szakértők vártuk volna valami részletesebb kifejtését is a programnak, gondoltuk a valódi szándékok legkésőbb a költségvetés beterjesztésével hozzáférhetők lesznek. 2014-ben már ennél is rövidebb volt a program: folytatjuk!

A Fidesz 2009 és 2012 között a védelmi kiadásokat 42 százalékkal csökkentette, és ekkor jelentették ki pofátlanul, hogy véget vetünk a védelmi kiadások szocialistáknál rendszeressé vált megnyirbálásának. Hogy aztán a védelmi kiadások 2012-re a a GDP 0,79 százalékárára csökkenjenek.

A Fidesz még a szocialisták által 2010-re betervezett 308 milliárd forintból is elvett 29 milliárd fejlesztésre fordítandó összeget. A szocialisták utolsó teljesített 2009. évi 356,6 milliárdhoz képest 2012-re 122,9 milliárddal csökkentette a katonai kiadásokat. Egy olyan haderőben, ahol a katonai kiadások 95 százalékát a bérköltségek és a dologi kiadások teszik ki, nem lehet egyik évről a másikra ekkora csökkentést bevezetni, mert a bérek nem változnak, és a fenntartási költségek sem.

Volt olyan év, hogy nem fizettük be a NATO tagdíj 4 milliárdját. 2012-ben 39 milliárd forintot kellett a tárcához átcsoportosítani, hogy a HM bért és villanyszámlát tudjon fizetni.

Ugyanez történt a következő két évben is. 2015-ben a megkezdett illetményemelés és a határvédelem miatt kellett 57 milliárddal megnövelni a katonai kiadásokat év közben. A 2016-ban bekövetkező 48 milliárd forintos növekményből semmi nem jutott a fejlesztésekre. A 2017-ben bekövetkezett 55 milliárdos és a 2018-ra betervezett 73,6 milliárdos forrásbővülésből már a fejlesztésre fordítható összegek is növekedtek, de a HM nem árulja el, mire fordítja azokat.

Katonák egyébként így még nem szívtak a Don óta, mint most a Fidesz éra alatt. A katonák szívatását elsősorban a Fidesz hadügyekben tapasztalható teljes felkészületlensége eredményezi. A felkészületlenség egyik oka lehet Orbán Viktor egyeduralma, aki eljelentékteleníti a honvédelmi minisztereit azzal, hogy minden fontos döntés jogát magánál tartja.

A haderő a feszítő békehiányok ellenére eltengődött valahogy 2015 szeptemberéig, amikor újabb embert próbáló feladat jött: kerítésépítés a déli határon és részvétel annak őrzésében. Hende Csaba bele is bukott a feladatba, ő 3500 főt volt képes a határra vezényelni. Simicskó István, az új miniszter azzal szerzett piros pontokat a miniszterelnöknél, hogy képes volt ezt a létszámot 6 ezerre tornászni.

2015 szeptember óta megy a határvédelem és kerítésépítés a katonákról való mindenoldalú gondoskodás minimális igénye nélkül. A római katonák őrzési technológiájával sétálnak a katonák a limesen, dárda helyett AK-val. A technikai őrzési elemek kiépítésének üteme azt mutatja, hogy a vezetés olcsóbbnak tartja az élőerős őrzést.

A nagy hideg miatt az utolsó pillanatban építettek 50 éves melegedő sátrakat, nem tudom honnét szerezték bele a 40 éves olajkályhákat. A konténertáborok mind a hideg enyhülése után kerültek használatba. Én azt küldtem volna a BV által tákolt MAFI-ra (magas figyelő) mínusz 20 fokban 50 km/órás szélben, aki azt kitalálta.

A 2017-2018-as változások már a Zrínyi 2026 haderő fejlesztési program keretében zajlottak. Biztos, hogy jó az, hogy a vezető szervek és háttérintézményeik aránya tovább romlott? A vezető szervek létszáma 1288 fővel nőtt, a végrehajtóké 208 fővel csökkent. A vezető szervek és háttérintézményeik létszámának aránya egy normális haderőben nem haladhatná meg az összlétszám 20-25 százalékát. Nálunk ez azonban 49,8 százalék.

A 2018-as HM költségvetés 427 milliárd. Ez a GDP 1,06 százaléka. Az eredeti terv szerint 2026-ig évi 0,1 százalékos GDP növeléssel 2026-ra értük volna el a katonai kiadásokban a GDP 2 százalékát. A 2017 évi GDP 0,95 százalékról 72 milliárd forint növekmény nyomta fel a védelmi kiadásokat GDP 1,06-ra. 2019-re nem a tervezett GDP 1,16-ot kell beállítani, hanem GDP 1,22 körüli értéket, ez forintban plusz 105 milliárdot jelent az előző évi plusz 72 milliárdhoz képest.

A továbbiakban  2024-ig minden évben ilyen 105-115 milliárd növekménnyel kell számolni annak függvényében, hogy alakul az éves GDP. Ha következtetünk, azt vetíthetjük előre, hogy 2024-re a katonai költségvetés meghaladja az évi 1000 milliárdot, és a 2026-ig tervezett növekmény összege 5000-5500 milliárd lesz. Ekkora lehetőség a rendszerváltás óta nem volt.

Azonban ha strukturális változtatások nélkül tervezzük ennek a pénznek az elköltését (egy szó nem esik arról, hogy a struktúrán változtatni kellene!) akkor az 5 ezer milliárdot képesek leszünk elherdálni 13 ezer fős vízfejre, 10 ezer főre duzzadt HM EI Zrt-re, 5 ezer főre duzzadt Honvédkórházra, 5 napos laktanya látogatáson részt vett 20 ezer fő önkényes territoriális tartalékosra.

A 12-13 ezer fős végrehajtó állománynál pedig marad az 50 százalékos feltöltöttség, a kukázott orosz technika, legföljebb néhány “új” eszköz, amit magyar “népi (nemzeti) kohók”-ban állítottak elő.

Akkor mondhatnánk, hogy a ránk kényszerített forrásbővülés adta lehetőségekkel jól gazdálkodtunk, ha beállítanánk a 10 százalék tiszt, 25 százalék altiszt, 50 százalék szerződéses, 15 százalék közalkalmazott arányt, ha a vezető szervek és háttér intézményeik arányát 20-25 százalékra csökkentenénk, ha 2024-re létrehoznánk egy NATO kompatibilis hadosztályt 10-12 ezer fővel, méghozzá úgy, hogy közben minden volt VSZ technikát a kohóba küldenénk.

Kovács Gyula nyugállományú katona

Címlapfotó: Benkő Tibor honvédelmi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, valamint a nemzetbiztonsági bizottság együttes ülésén az Országgyûlés Irodaházában 2018. május 14-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom