Bezárás
honvédség

Ez a pancserség tobzódása: Ha Orbán Viktor tartalékost akar, akkor lesz tartalékos bármi áron

Kovács Gyula nyugállományú katonatiszt több cikket írt az Átlátszónak a magyar honvédség helyzetéről, legutóbb például a 2019. évi költségvetés témához tartozó fejezetét vesézte ki. A szakértő most azt fejtette ki, hogy miként lehetne a haderőnek profi tartalékosokat kiállítania.

Éppen húsz évvel ezelőtt, 1998-ban merült fel a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról folytatott hat párti egyeztető tárgyalásokon a FIDESZ javaslatára, hogy „meg kell vizsgálni a területvédelmi erők átalakításának, a nemzetőrség fokozatos létrehozásának szervezeti, anyagi, technikai lehetőségeit, feltételeit”.

Már az indulás is hibás volt, hiszen a Magyar Honvédség alárendeltségében levő „területvédelmi” ezredeket valójában hátországvédelmi funkcióra szervezték. Feladatuk volt a különböző okoknál fontosnak minősített objektumok őrzése, az ellenséges csapások következményeinek felmérése, illetve az azok felszámolásában való részvétel.

Ám ezek a csapatok nem alkalmasak harci műveletek végrehajtására, az ellenség erőinek harcban történő megsemmisítésére, ezért hibás a „területvédelmi” elnevezés. Ilyen feladatuk a rendszerváltás után sebtében megalakított honvédelmi dandároknak lett volna, de azokat a létrehozásuk után nem sokkal felszámolták.

Simicskó István 2000. szeptember 8-i dátumú országgyűlési határozati javaslata „önálló fegyveres erőként” kívánta létrehozni a Nemzetőrséget. Simicskó gondolatait az Új Honvédségi Szemle 2001/1. számában is lehetett olvasni „Kérdések a Nemzetőrségről” címmel:

  • A Nemzetőrség önálló fegyveres erő.
  • Megalakulásakor önkéntes és sorozott állományból állna.
  • Három hónapos kiképzés a teljes hadra fogható férfilakosság körében.
  • A tisztán professzionális haderő mellett létre kell hozni egy többfunkciós territoriális elven szervezett haderőt.
  • Technikai sportok támogatása.
  • Csak az teljesíthetne közszolgálatot, aki volt katona vagy nemzetőr.
  • A volt katonai objektumok képeznék a Nemzetőrség csíráját.

Azonban a Simicskó-féle koncepció teljesen kidolgozatlan volt, és a tömeg-hadsereg visszalopásának trójai falova lett volna.

A fentiekkel párhuzamosan egy másik szál is gombolyodott, de inkább gabalyodott. Lehet, sokan elfelejtették már, de még 1992-ben egy Kajtár nevű vehemens úr az egyesülési törvény alapján létrehozta az erősen vallásos és szerintem szélsőjobb politikai orientációjú Nemzetőr Szövetséget. A nagy szervezőnek azonban különféle anyagi jellegű differenciák miatt távoznia kellett az országos szervezet éléről.

Nevét azért sikerült beírni a történelembe, hiszen 2001 szeptemberében például a Baranya megyei szervezők az 1992-es Kajtár-féle alapító okirat, alapszabály alapján folytattak élénk toborzást. Az egyesületi törvény alapján létrejött szervezet alapszabályában a cégbíróság nem kifogásolt ilyen elemeket a bejegyzéskor:

„Ha a nemzetőr háborúban elárulja a Nemzetőrség ügyét, főbe lövendő.”

Ezen civil Nemzetőr szervezetek 2001. január 1-jétől valamilyen titkos forrásból jelentős anyagi támogatáshoz jutottak, tevékenységük felélénkült. Megbízható „nemzeti keresztény” urak minden előzmény nélkül a Nemzetőrség ezredeseivé, tábornokaivá avanzsálódtak. Megyénként és kerületenként 1-2 „ezredes” látott hozzá az elhalt vagy halódó szervezetek felélénkítéséhez.

Az általam ismert ezredesek sorkatonai szolgálatot vagy még azt sem tudnak felmutatni, ha rákérdeztem az előző katonai pályájukra. Érthetetlen számomra, hogy az egyesületi törvény alapján létrejött szervezet hogyan használhat a fegyveres erők és testületek részére rendszeresített rendfokozatokat. Amikor egy Nemzetőrséggel foglalkozó konferencián az újságírók rákérdeztek a Nemzetőr Szövetség és a tervezett Nemzetőrség közötti viszonyra Simicskó kitérő választ adott.

2002 április végén, közvetlenül a választások után a Lovas, Bayer, Franka trió az ATV pénteki Sajtó Klub adásában megbeszélték:

„Milyen kár, hogy nem tudtuk létrehozni a Nemzetőrséget, amely a polgári öntevékeny csoportok mellett mozgósítható lenne a polgári kormány vívmányai fegyveres védelmére is.”

Ezek miatt talán az sem véletlen, hogy az első Gyurcsány-kormány honvédelmi miniszterének, Juhász Ferencnek az első lépései közé tartozott a parlamentben a Nemzetőrséggel kapcsolatos országgyűlési határozat érvénytelenítése.

A haderőnek kell foglalkoznia valamennyi tartalékos katonával az alábbi csoportosítással:

  • a békében élő, valamilyen százalékra feltöltött katonai szervezetek hadi szervezetre történő kiegészítéséhez szükséges tartalékos állomány biztosítása,
  • a békében nem élő katonai szervezetek megalakításához szükséges állomány biztosítása,
  • a fenti kettő csoport háborús veszteségeinek pótlásához szükséges állomány biztosítása,
  • a Nemzetőrség jelentős szerepet vállalhat a NATO Fogadó Nemzeti Támogatás előkészítésében és megvalósításában.

Ez utóbbi a szövetség V. cikkelye szerinti közös védelmi műveletek során óriási jelentőséggel bír, hiszen katonai fennhatóság alá kell vonnia a katonai műveletek előkészítése és végrehajtása során a repülőtereket, a vasutat, utakat, az üzemanyag-ellátó rendszert, a távközlési és az ivóvíz ellátást, a médiát, az egészségügyet stb.

A Fogadó Nemzeti Támogatás szolgálhatja a saját csapataink és az országba érkező szövetséges erők előzőekben felsorolt támogatását is. Ennek megfelelően a tartalékos egységek és alegységek a műveletek végrehajtása során lehetnek nemzeti vagy NATO parancsnokság alárendeltségében.

A profi haderő akkor képezi a profi tartalékot, ha működteti a „felfelé vagy kifelé” elvet. Így ha például a haderőben 700 hadnagyi hely van és csak 500 főhadnagyi, valamint a hadnagy először 3 év után, utoljára az ötödik év végén próbálkozhat egy főhadnagyi beosztás megpályázásával, akkor kiszámítható, hogy minden öt évben 200 hadnagy kerül tartalékállományba.

Amennyiben ezt az elvet egészen az altábornagyig működtetjük, akkor folyamatosan biztosított a honvédség aktív komponensével azonos rendfokozati összetételű tartalékos állomány őrvezetőtől az altábornagyig.

A tartalékosok első három kategóriáját annak a csapatnak kell folyamatosan képezni, amelyiknek a hadi létszámában szerepel tartalékos beosztásban vagy háborús veszteségpótlásként. Akik az első három csoportból, koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva kikerültek, azok képeznék a Fogadó Nemzeti Támogatás személyi állományát. Az ő átképzésüket már valóban egy tartalékos parancsnokságnak kellene megoldania, de csakis a honvédség meglevő kiképzési bázisán vagy a tervezett helyszínen.

Tartalékost minden áron és szinte azonnal

A 2010-es árvízi védekezés kapcsán a miniszterelnök elképedt:

„Nincs tartalékos állománya a haderőnek, sőt semmilyen nyilvántartás arról, hogy háború estén a hadköteles korban lévő férfiak hol vannak, hogyan érhetők el, hogyan lehet őket vészhelyzet esetén mozgósítani. Ezeket a gondokat meg fogjuk oldani a következő 2-3 hónapban.”

Azóta 8 év telt el, és semmit nem oldottak meg, viszont sikerült vakvágányra vinni a haderőfejlesztést.

Hende Csabának az lett volna az adekvát válasza, hogy elnézést miniszterelnök úr, az árvízvédelem nem az én dolgom, hanem a Bakondié, nekem speciális erőket kellene biztosítanom a védekezéshez: helikoptereket, lánctalpas úszó harcjárműveket, búvárokat, stb. Az nem járja, hogy főtisztek, vadászpilóták rakják a homokzsákokat. Egyébként is, ha a 25 ezres haderőben lenne 12 500 fős szerződéses állomány, lenne kit a gátra küldeni. De nincs, mert csak 7 ezer szerződéses van.

Nem, Hende nem mert ellentmondani, vért izzadva próbált eleget tenni főnöke kívánságának szó szerint. A Fidesz pedig több legyet is ütött egy csapásra. Megszüntette a szocialistákhoz köthető In-kal Security részvételét az objektumok őrzésében, és az összes őrző-védőt a HM EI Zrt. fennhatósága alá rendelte lehetővé téve, hogy ezentúl a zrt. 6B-s ceruzával töltse ki az őrzés számláit, másrészt az átvett emberekkel (mintegy 2 ezer fő) a HM önkéntes védelmi tartalékos szerződést kötött, így aztán Hende büszkén jelenthette főnökének, hogy van 2 ezer tartalékosunk.

Az önkéntes védelmi tartalékos, mint fogalom, hungarikum, ilyen a világon sehol sincs. A tartalékost azért tartalékolják, hogy az aktív komponenst béke állományról háborús állományra töltse fel egyrészt, másrészt készen álljon a háborús veszteségek pótlására. A laktanyákat őrzők akkor is a laktanyákat őrzik, amikor mindenki elvonult a háborúba vagy az árvízi védekezésre.

Megtámadhatóvá, zsarolhatóvá tétel

A rendszerváltás óta a haderőnek és az egyénnek közös érdeke volt a konfliktusmentes létszámcsökkentés. Ezt szolgálta a korkedvezményes nyugállományba helyezés rendszere: 25 év szolgálat után a hivatásos katona nyugállományba helyezhető volt. Nyugdíja alig volt kevesebb, mint a fizetése, a nyugdíja mellett még munkát is vállalhatott.

Ezt a konszenzust rúgták fel Orbánék, amikor a szerzett jogot utólag elvéve ezen katonák nyugdíját 2012. január elsejével szolgálati járadékká alakították, személyi jövedelemadó (SZJA) kötelessé tették, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy két havi nyugdíjuktól fosztották meg az érintetteket a 16 százalékos adóval. Ezt követte a zsarolás: nem vonjuk le a 16 százalékot, ha szerződsz velünk önkéntes műveleti tartalékosnak. Ezzel egy időben egyetemeken, kisegítő iskolákban katonai képzésben még nem részesült tartalékosokat is kezdtek toborozni.

A HM utoljára 2016 elején szolgáltatott adatokat a tartalékosokról. Ekkor 1 590 védelmi tartalékosa és 3 780 műveleti tartalékosa volt a haderőnek a megcélzott 8 ezer helyett. Ebből 3 100 műveleti tartalékos volt a 16 százalékos SZJA-val motivált. A műveleti tartalékosokból 3 265 fő volt 45 év feletti, ezeknek több mint 90 százaléka volt „Ő” egészségügyi minősítésű, vagyis háború esetén beosztásba nem helyezhető.

Döbbenetes a tartalékosok rendfokozati struktúrája: köztük van többek között egy tábornok, 31 ezredes, 418 alezredes, 292 őrnagy és 557 százados.

Ezt a rendfokozati túltengést úgy oldotta fel a HM, hogy közölte a delikvenssel, hogy a továbbiakban ha elmégy egy kollégád temetésére, hordhatod az egyenruhádat főhadnagyi rendfokozattal, de ha bevonulsz hozzánk ÖMT szolgálatra, akkor tartalékos szakaszvezető vagy és punktum. Ez megint a világon egyedülálló, a rendfokozat minden más haderőben az szent és sérthetetlen.

Az is egyedülálló a világon, hogy a tartalékos szerződésben 3 évente 180 nap, gyakorlatilag évi kéthavi békeidőben letöltendő szolgálatot írtak elő a műveleti tartalékosnak. Svájcban, ahol a legkomolyabban veszik a tartalékos képzését, hiszen a 225 ezer fős haderő 94 százaléka tartalékos, évi 17 nap kiképzésre kötelezik a tartalékosokat. Nálunk a „3 évente 180 nap” előírás arról árulkodik, hogy a tartalékosokat nem egy minősített esetre kívánják felkészíteni, hanem a tartalékos rendszerrel az aktív komponens kezelhetetlen békehiányát (7-8 ezer fő) próbálják enyhíteni.

A tartalékosoknak ez az évi két hónap nem kiképzés, hanem szolgálat elképesztő körülmények között. Például, ha az egész tatai dandár elmegy gyakorlatra, behívnak az üres laktanyába 50 műveleti tartalékost a fentebb bemutatott rendfokozati struktúrával emeletes ágyas körletekbe. A NATO-ban egy tisztnek saját szoba jár. Nálunk az elaggott állomány körében komoly küzdelem folyik az alsó ágyakért. Konyhai szolgálatra is osztanak be tiszteket, pucolhatnak krumplit. A csapat egy részét elviszik a Gyulafirátóti gyakorlótérre, ahol amerikai katonák táborának kapu szolgálatát adják vagy járőröznek a tábor körül.

A dunai árvízi védekezésben volt hadbíró ezredes adja tovább a homokzsákot volt orvos ezredesnek. Az év eleji dermesztő hidegben a kiskőrösi szállásról ponyvás Uralon zötyögnek tartalékos tisztek, főtisztek több mint egy óráig a határra, majd másznak fel a büntetés-végrehajtási cégek által összetákolt magasfigyelőkbe, amelyek semmiféle védelmet nem nyújtanak a szél és a hideg ellen, majd a 12 órás szolgálat után fagyoskodhatnak tovább vissza a szálláshelyig vezető úton.

A legnagyobb őrület az úgynevezett területvédelmi tartalékos koncepció megvalósítására tett kísérlet. Ez a pancserség tobzódása. Két év alatt létrehozunk járásonként egy lőteret, összesen 197-et 27 milliárdért mondta Simicskó 2016-ban. (Hál’ Istennek, azóta egy sem valósult meg.) Megyei kormány megbízottakat léptetünk elő ezredessé, nulla nap katonai képzéssel.

Nincs zsarolási pozíció, vagy mégis van valamennyi, köztisztviselőket „kérünk meg” csatlakozzatok, esküjükről szóló tudósításokból látszik, hogy korösszetételük azonos a nyugállományú katonákból létrehozott műveleti tartalékosokéval. „Nincs orvosi vizsgálat!” Mintha a for life direct hírhedt reklámját látnám.  A legutolsó tudósítást látva úgy tűnik, találtak még egy zsarolható csoportot, az esküt tevőknek erősen közmunkásokra emlékeztető külsejük volt.

Kovács Gyula

Címlapfotó: Tartalékosok eskütétele Szentendrén 2018 márciusában. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom