Bezárás
római-part

Saját civil szervezetet gründol az önkormányzat a Római-parton, és „közösségi tervezést” indít

HELYREIGAZÍTÁS (2019. március 4.) A 2018. szeptember 17. napján megjelent „Saját civil szervezetet gründol az önkormányzat, és „közösségi tervezést” indít c cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a Közösségi és Turisztikai Egyesület a Római-partért Egyesület alapítói az önkormányzat saját nonprofit cégei. A valóság az, hogy az egyesület 11 alapítója közül 6 alapító nem az önkormányzat saját nonprofit cége, mivel a 11 alapítóból egy az önkormányzat, 4 pedig az önkormányzat nonprofit cége.”

Közösségi tervezéssel fog kialakulni a Római-part arculata – már ha hihetünk a III. kerületi önkormányzat kampányának. Sajnos azonban nemcsak az eddigi csúnya taktikázás utal arra, hogy a kerület vezetése megint az időhúzásra játszik: a mostani feltételek alapján ugyanis a „közösség” „tervei” semmilyen relevanciával nem bírnak a lényeget, a Római sorsát meghatározó gát nyomvonalát, vagy akárcsak a part használati funkcióit illetően. Ráadásul az önkormányzat csendben életre hívta a maga „civil” szervezetét, amelyik nyilván ugyanolyan joggal nyilvánít majd véleményt, mint a közhatalomtól független civilek.


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

Néhány hete nagyon csinos kérdőívvel startolt el a projekt, melyben „Közös gondolkodásra hívja az önkormányzat a helyi ingatlan-tulajdonosokat, érdeklődő társadalmi szereplőket a Római-part Kerületi Építési Szabályzatának [KÉSZ]megalkotására.” A kérdőív ugyan kicsit furcsán indul, az első blokk helyismereti tesztbe ágyazva próbálja kitapogatni a felhasználó ízlését, de aztán olyan kérdések következnek, amelyek valóban a terület használatával kapcsolatos igényfelmérést szolgálhatják.

Csakhogy van néhány mozzanat, ami alapján az egész “civilbevonás” inkább PR-akciónak tűnik, mintsem valódi közösségi tervezésnek:

  • bár a kérdőív kísérő szövege egyértelművé teszi, hogy a „közösségi tervezés” pont magára a Római-partra, vagyis a tervezett (?) mobilgát (?) által közvetlenül érintett területre nem vonatkozik, a projekt mégis azt sugallja, hogy a polgár véleménye valamiképp kihat erre is. Fordítsuk meg a dolgot, és rögtön egyértelművé válik a stikli: ha a főváros úgy dönt, hogy mégis épít gátat a parton, azaz de facto felszámolja a jelenlegi Rómait, akkor ugyan kit fog érdekelni, hogy mit tartalmaz a gát mögötti területre vonatkozó szabályozás, azaz a KÉSZ? Anélkül, hogy a kerület egyértelműen állást foglalna arról, hogy a fővédvonal nem lehet a parton, csak szemfényvesztés a „közösségi tervezés”. Igaz, 2013 óta a főváros kezelésében van a sétány és a föveny, de a kerület ettől függetlenül deklarálhatná – épp egy ilyen „megkérdezéssel”-, hogy milyen Rómait, és oda milyen funkciókat szeretne
  • de még ezen a szűk területen is csak nagyon korlátozott ráhatása lehet a „közösségnek”, mivel a köz véleményét mindössze az építési szabályzatról, és nem az ennél sokkal fontosabb, nagyobb hatású rendezési tervről kérdezik. A Római jövőbeni arculatát épp a rendezési terv határozhatná meg, ennek révén korlátozhatná például az önkormányzat a nagy állami tulajdonban levő telkek lakóparkká történő átalakulását, és segíthetné a közösségi funkciók bővülését
  • a kerületnek nemhogy rendezési terve, de jövőképe, úgynevezett víziója sincs arról, hogy milyen is legyen a Római, milyen funkciókat, milyen városképet szeretne ide. A rendezési terv már ezt a jövőképet konkretizálhatná – igaz, mindehhez előbb kellene valami konkrétat mondani a parti vagy a most preferált kerítésmenti nyomvonalról. E nélkül ez így megint a „gombhoz a kabátot” – esete

Ráadásul Bús Balázs polgármester pontosan tudja, hogy a Római ügyében aktív civilek nyár elejére kidolgoztak egy koncepciót, jövőképet a teljes 70 hektáros terület hasznosításáról, hiszen ebben az ügyben levélváltás is történt Bús és a civilek között. Az augusztus végén elindított önkormányzati „közösségi tervezés” viszont látványosan nem vesz tudomást a civilek által kidolgozott koncepcióról – igaz, ez a jövőkép egyértelműen elveti mind a parti, mind a kerítésvonali nyomvonalat – ez utóbbi Bús új kedvence-, és a közcélú hasznosítást preferálja.

A kerület felhívása szerint a közösségi tervezéssel párhuzamosan szakmérnökök „részletes megalapozó vizsgálatot végeznek” – de hogy kik ezek a szakemberek, mire van mandátumuk, és konkrétan mit készítenek elő, az a szövegből nem derül ki.

Tovább rombolja a kerület vezetése és a projekt iránti bizalmat, hogy augusztus elején – vagyis a köztervezés elindítása előtt két héttel – a képviselőtestület elfogadta a polgármester előterjesztését egy saját „civil” szervezet, a Közösségi és Turisztikai Egyesület a Római-partért Egyesület megalapításáról.

Az egyesület alapítói az önkormányzat saját nonprofit cégei – az előterjesztés egyértelművé teszi, hogy az egyesületnek elsősorban a Római fejlesztésével kapcsolatban lesznek feladatai, és ehhez évi 10 millió forint támogatást, valamint egy Rozgonyi Piroska utcai ingatlant ad az önkormányzat.

Bús polgármester évekig csendesen asszisztált a főpolgármester Rómaival kapcsolatos cikk-cakkjaihoz, a rázósabb fordulóknál sikeresen próbált észrevehetetlen maradni – most, egy évvel az önkormányzati választások előtt láthatólag rájött, hogy ezzel a taktikával támogatókat nem nagyon, ellenséget viszont annál inkább szerzett: éppúgy neheztelnek rá a kudarc miatt a mobilgát támogatói, mint azok a csillaghegyiek, akik csak annyit szeretnének, hogy legyen végre valahol valami megbízható védmű a házuk meg a Duna között. A Római megmaradásáért küzdő civilek maradék bizalmát pedig könnyen elviheti a III. kerületi kamucivil szervezet, mondhatni az óbudai CÖF megalapítása.

Becker András

A képen a Római egy szakasza, miután a civilek kitakarították; fotó: Facebook – Maradjanak a fák a Rómain

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom