Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

római-part

Saját civil szervezetet gründol az önkormányzat a Római-parton, és „közösségi tervezést” indít

HELYREIGAZÍTÁS (2019. március 4.) A 2018. szeptember 17. napján megjelent „Saját civil szervezetet gründol az önkormányzat, és „közösségi tervezést” indít c cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a Közösségi és Turisztikai Egyesület a Római-partért Egyesület alapítói az önkormányzat saját nonprofit cégei. A valóság az, hogy az egyesület 11 alapítója közül 6 alapító nem az önkormányzat saját nonprofit cége, mivel a 11 alapítóból egy az önkormányzat, 4 pedig az önkormányzat nonprofit cége.”

Közösségi tervezéssel fog kialakulni a Római-part arculata – már ha hihetünk a III. kerületi önkormányzat kampányának. Sajnos azonban nemcsak az eddigi csúnya taktikázás utal arra, hogy a kerület vezetése megint az időhúzásra játszik: a mostani feltételek alapján ugyanis a „közösség” „tervei” semmilyen relevanciával nem bírnak a lényeget, a Római sorsát meghatározó gát nyomvonalát, vagy akárcsak a part használati funkcióit illetően. Ráadásul az önkormányzat csendben életre hívta a maga „civil” szervezetét, amelyik nyilván ugyanolyan joggal nyilvánít majd véleményt, mint a közhatalomtól független civilek.



Társadalmi célú hirdetés

Néhány hete nagyon csinos kérdőívvel startolt el a projekt, melyben „Közös gondolkodásra hívja az önkormányzat a helyi ingatlan-tulajdonosokat, érdeklődő társadalmi szereplőket a Római-part Kerületi Építési Szabályzatának [KÉSZ]megalkotására.” A kérdőív ugyan kicsit furcsán indul, az első blokk helyismereti tesztbe ágyazva próbálja kitapogatni a felhasználó ízlését, de aztán olyan kérdések következnek, amelyek valóban a terület használatával kapcsolatos igényfelmérést szolgálhatják.

Csakhogy van néhány mozzanat, ami alapján az egész “civilbevonás” inkább PR-akciónak tűnik, mintsem valódi közösségi tervezésnek:

  • bár a kérdőív kísérő szövege egyértelművé teszi, hogy a „közösségi tervezés” pont magára a Római-partra, vagyis a tervezett (?) mobilgát (?) által közvetlenül érintett területre nem vonatkozik, a projekt mégis azt sugallja, hogy a polgár véleménye valamiképp kihat erre is. Fordítsuk meg a dolgot, és rögtön egyértelművé válik a stikli: ha a főváros úgy dönt, hogy mégis épít gátat a parton, azaz de facto felszámolja a jelenlegi Rómait, akkor ugyan kit fog érdekelni, hogy mit tartalmaz a gát mögötti területre vonatkozó szabályozás, azaz a KÉSZ? Anélkül, hogy a kerület egyértelműen állást foglalna arról, hogy a fővédvonal nem lehet a parton, csak szemfényvesztés a „közösségi tervezés”. Igaz, 2013 óta a főváros kezelésében van a sétány és a föveny, de a kerület ettől függetlenül deklarálhatná – épp egy ilyen „megkérdezéssel”-, hogy milyen Rómait, és oda milyen funkciókat szeretne
  • de még ezen a szűk területen is csak nagyon korlátozott ráhatása lehet a „közösségnek”, mivel a köz véleményét mindössze az építési szabályzatról, és nem az ennél sokkal fontosabb, nagyobb hatású rendezési tervről kérdezik. A Római jövőbeni arculatát épp a rendezési terv határozhatná meg, ennek révén korlátozhatná például az önkormányzat a nagy állami tulajdonban levő telkek lakóparkká történő átalakulását, és segíthetné a közösségi funkciók bővülését
  • a kerületnek nemhogy rendezési terve, de jövőképe, úgynevezett víziója sincs arról, hogy milyen is legyen a Római, milyen funkciókat, milyen városképet szeretne ide. A rendezési terv már ezt a jövőképet konkretizálhatná – igaz, mindehhez előbb kellene valami konkrétat mondani a parti vagy a most preferált kerítésmenti nyomvonalról. E nélkül ez így megint a „gombhoz a kabátot” – esete

Ráadásul Bús Balázs polgármester pontosan tudja, hogy a Római ügyében aktív civilek nyár elejére kidolgoztak egy koncepciót, jövőképet a teljes 70 hektáros terület hasznosításáról, hiszen ebben az ügyben levélváltás is történt Bús és a civilek között. Az augusztus végén elindított önkormányzati „közösségi tervezés” viszont látványosan nem vesz tudomást a civilek által kidolgozott koncepcióról – igaz, ez a jövőkép egyértelműen elveti mind a parti, mind a kerítésvonali nyomvonalat – ez utóbbi Bús új kedvence-, és a közcélú hasznosítást preferálja.

A kerület felhívása szerint a közösségi tervezéssel párhuzamosan szakmérnökök „részletes megalapozó vizsgálatot végeznek” – de hogy kik ezek a szakemberek, mire van mandátumuk, és konkrétan mit készítenek elő, az a szövegből nem derül ki.

Tovább rombolja a kerület vezetése és a projekt iránti bizalmat, hogy augusztus elején – vagyis a köztervezés elindítása előtt két héttel – a képviselőtestület elfogadta a polgármester előterjesztését egy saját „civil” szervezet, a Közösségi és Turisztikai Egyesület a Római-partért Egyesület megalapításáról.

Az egyesület alapítói az önkormányzat saját nonprofit cégei – az előterjesztés egyértelművé teszi, hogy az egyesületnek elsősorban a Római fejlesztésével kapcsolatban lesznek feladatai, és ehhez évi 10 millió forint támogatást, valamint egy Rozgonyi Piroska utcai ingatlant ad az önkormányzat.

Bús polgármester évekig csendesen asszisztált a főpolgármester Rómaival kapcsolatos cikk-cakkjaihoz, a rázósabb fordulóknál sikeresen próbált észrevehetetlen maradni – most, egy évvel az önkormányzati választások előtt láthatólag rájött, hogy ezzel a taktikával támogatókat nem nagyon, ellenséget viszont annál inkább szerzett: éppúgy neheztelnek rá a kudarc miatt a mobilgát támogatói, mint azok a csillaghegyiek, akik csak annyit szeretnének, hogy legyen végre valahol valami megbízható védmű a házuk meg a Duna között. A Római megmaradásáért küzdő civilek maradék bizalmát pedig könnyen elviheti a III. kerületi kamucivil szervezet, mondhatni az óbudai CÖF megalapítása.

Becker András

A képen a Római egy szakasza, miután a civilek kitakarították; fotó: Facebook – Maradjanak a fák a Rómain

Megosztás