Bezárás
Azerbajdzsán

„Soros-ösztöndíjasnak” adta az azeri kereskedőházat a kormány

Furcsa hír jelent meg az azeri állami hírügynökség internetes oldalán a nyár közepén: Magyarország és Azerbajdzsán kölcsönösen kereskedőházat nyit egymás területén. A hír azért különös, mert Magyarországnak 2012 óta van kereskedőháza Bakuban, amit a kormány a 24.hu értesülései szerint a többi kereskedőházzal együtt épp bezárni készül. Amikor megpróbáltuk kideríteni, mi folyik itt, belebotlottunk az azeri kereskedőház vezetőjének önéletrajzába, amiből kiderült: a magyar kormányt nem mindig zavarja, ha valakinek CEU-diplomája van, illetve a mostanában hevesen átkozott Soros-féle Nyílt Társadalom Intézetnél is dolgozott.


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

Azerbajdzsán és Magyarország kölcsönösen kereskedőházakat alapít egymás országában, közölte június végén Shahin Mustafajev azerbajdzsáni gazdasági miniszter június végén az Azertac állami hírügynökség szerint.

Musztafajev azt mondta: Magyarország kereskedőház nyitását tervezi Azerbajdzsánban, és Azerbajdzsán is érdeklődik egy budapesti kereskedőház nyitása iránt.

„Azerbajdzsán és Magyarország stratégiai partnere. Nagyon sok mindent értünk el a gazdaság, mezőgazdaság, az IT, az egészségügy és az oktatás terén. A két ország kereskedelmi kapcsolatai minden évben fejlődnek. Nagy potenciál van a két ország jövőbeni együttműködése előtt” mondta a miniszter a hírügynökség szerint.

Ez a hír nem csak azért érdekes, mert nyomát sem találtuk a magyar sajtóban vagy a magyar külügyminisztérium közleményei között, hanem azért is, mert Magyarországnak 2012 óta már van kereskedőháza az azeri fővárosban, Bakuban.

Erről akkor az azeri sajtó is beszámolt, maga Szijjártó Péter nyitotta meg. Az MTI-hírből azt is megtudjuk: a bakui volt az első kereskedőház, amely a keleti nyitásnak nevezett program keretein belül elkészült, és akkor a Széchenyi Bank közreműködésével nyílt meg a kereskedőház.

A 2016-os nagy kereskedőház-nyitási hullámban az azeri kereskedőház működtetésére is közbeszerzést írtak ki, amit az értesítő szerint az Ibrahim Ismayilov LLC nyert meg. A szerződés értéke 81,600,000 forint.

Magyar újságírók akkoriban azeri forrásokból is próbáltak többet megtudni erről a cégről, ám arról nem találtak részleteket az azeri cégadatbázisokban.

Az Átlátszó forrásai a helyszínen annyit tudtak kideríteni: létezik egy 2005-ben bejegyzett, Ibrahim Ismayilov LLC veű vállalat a magyar közbeszerzési értesítőben megjelölt bakui címre bejegyezve (Mammadova utca 11), illetve egy Ismayilov & Partners nevű cég két házzal arrébb (Mammadova utca 15), amelyet szintén egy bizonyos Ibrahim Ismayilov vezet.

Az ügyben megkérdeztük a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot arról, hogy vajon miért beszélt az azeri gazdasági miniszter magyar kereskedőház nyitásáról, amikor már létezik egy, illetve nem sokkal később be is jelentették az összes kereskedőház bezárását. Kérdéseinkre  nem kaptunk választ.

Kérdéseinket emailben elküldtük Ibrahim Ismayilovnak is, aki azt válaszolta, forduljunk a Magyar Nemzeti Kereskedőházak sajtóosztályához. Ezt meg is tettük, ám innen sem kaptunk választ.

CEU-diploma, OSI-ösztöndíj

Ismayilovnak feltettük azt a kérdést is, hogy vajon azonos-e azzal az Ibrahim Ismayilovval, akinek az önéletrajzát az interneten megtaláltuk. Ebben a kérdésben is a budapesti sajtóosztályhoz irányított minket.

Az interneten fellelhető önéletrajz szerint Ibrahim Ismayilov alapfokon beszél magyarul, és a 2000-2001-es tanévben mesterfokozatú diplomát szerzett a CEU-n politológiából.

2000 decemberében és 2001 januárjában a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) budapesti központjában kutatási asszisztensként dolgozott egy önkormányzatok működését vizsgáló projektben.

Azerbajdzsán egy éve került a világsajtó figyelmének a középpontjába, amikor kiderült: offshore cégeken keresztül mosott tisztára hatalmas pénzösszegeket, illetve az azeri rezsim egy többmilliárd dolláros feketekasszát tartott fenn, amelyből luxusutazásokat, vásárlásokat és európai politikusoknak juttatott kenőpénzeket fizetett. Utóbbi mélyen megrázta az elméletileg az európai demokrácia felett őrködő Európa Tanácsot.

Az ügynek magyar szála is volt: az Átlátszó kiderítette, hogy épp a baltás gyilkos kiadatásának idején az azeri rezsim offshore cégei egy éven belül összesen több mint kilencmillió dollárt utaltak át egy hasonlóan titokzatos cég magyarországi bankszámlájára. Nem tudni, mi lett a pénzzel.

Az Orbán-kormányt azonban ezek a botrányok sem zavarják, továbbra is üzletel és barátkozik a bakui rezsimmel, és – ha itthon nem is veri nagy dobra – még megállapodásokat is ír alá.

Kiemelt fotó: Baku látképe / ThinkStock

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom