Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

Paks 2 atomerőmű

A Duna Aszfalt a nagy esélyese a Roszatom 36 milliárd forintos paksi talajerősítési tenderének

Az elmúlt évben széles körben foglalkozott a média a paksi földtani problémákkal, például azzal, hogy az Országos Atomenergia Hivatal szakvéleménye szerint „nemmegfelelőséget mutató süllyedési értékeket” tapasztaltak a IV. reaktorblokknál: a blokk síkja, minimális mértékben ugyan, de megdőlt. A Roszatom egyik leányvállalata által kiírt talajerősítési tenderen egy olasz és egy orosz cég mellett három magyar is indult. A beruházás becsült értékét 8,5 milliárd rubelben, azaz mintegy 35,7 milliárd forintban határozták meg.



Társadalmi célú hirdetés

Szijj László Duna Aszfaltja az egyik nagy esélyese a Roszatom paksi talajerősítési tenderének. A 35,7 milliárd forintos munka szakértők szerint kulcskérdés az atomerőmű biztonsága szempontjából. A IV.-es reaktorblokktól pár száz méterre épülne a Paks2 beruházás keretében két újabb. Vagyis laikus ismeretekkel is felmérhető, mekkora biztonsági jelentősége van a leendő munkaterület talajerősítésének.

A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni – ezt már Timár Gábor, az ELTE geofizikai tanszékének vezetője magyarázta az Átlátszónak -, hogy a környékre, az építést előkészítő földtani vizsgálatok által kimutatott, egy esetleges földrengés esetén jellemző úgynevezett talajfolyással érintett felső 20 méteres talajréteget el kell távolítani, s az új erőművet e munkagödörre kell felépíteni.

Az Átlátszó tavalyi cikksorozata bemutatta: a jelenlegi tervek szerint éppen egy földtani törésvonalra tervezik az új blokkokat. Akkori interjújában Timár kifejtette, megnyugtatóbb lenne legalább száz méterrel északabbra építkezni, mint ahova jelenleg tervezik.

Bemozdulhat a IV-es blokk

Az egyetemi docens most azt is hozzátette, a tervezett talajerősítéshez a nukleáris tudományokban nem kell ugyan jártasság, de jelentős mérnöki-talajmechanikai szaktudást igényel. A gyenge pont az lehet, hogy a  talajvíz a kiásás után, de még az építkezés előtt megtöltené a gödröt. Ha pedig elkezdik simán szivattyúzni, akkor átszivárog a „régi” IV-es blokk alól a gödörbe, ferde talajvízszintet okozva, amitől a IV-es blokk bemozdulhat. Márpedig ezt mindenképpen el kell kerülni.

Ezért célszerű az új munkagödröt és a régi blokkokat egymástól a föld alatt is „elszigetelni”, hogy az építkezés során ez a hatás a régi blokkok, különösen a legközelebbi IV. alatt ne jelentkezzen.

„Az ugyanis nekünk nem jó, ha egy többszázezer tonnás és több száz méteres épület, ami ráadásul egy működő atomerőmű, egyik fele alatt hirtelen pár centi- vagy deciméterrel lejjebb lesz a talajvízszint, mint a távolabbi fele alatt” – fogalmazott a szakember.

Nagyjából erre a munkára írt ki beszerzést a beruházó orosz állami Roszatom leányvállalata, az Atomkomplekt nevű cég.  A beruházás becsült értékét 8,5 milliárd rubelben, azaz mintegy 35,7 milliárd forintban határozták meg.

Mészáros-közeli jelentkezők

A tenderen egy olasz és egy orosz cég mellett három magyar is indult. A német tulajdonú Bauer Magyarország Kft., az Apáthy család nevével fémjelzett A-Híd Zrt., Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek gyakori konzorciumi partnere, illetve a Mészárossal szintén üzletelő Szíjj László érdekeltsége, a Duna Aszfalt Kft.

Részlet a tenderkiírásból

Nevük elhallgatását kérő forrásaink a magyar közbeszerzéseken taroló Duna Aszfaltra mondják, hogy jó esélye van elvinni az üzletet. A Duna Aszfalt maga sem tűnik pesszimistának. Érdeklődésünkre a cég egyebek mellett ezt írta válaszában:

„Az ilyen volumenű beszerzések esetében előfordul, hogy a döntés két lépcsős eljárásban születik meg.  Az első lépcsőben előminősítik a potenciális jelentkezőket, megállapítják az adott jelentkező alkalmasságát. Ezt követően nyílik meg az ajánlatátadás második fázisa, ahol sor kerül a kivitelezési költség megadására. Az ajánlatadást megelőzően az ajánlatkérő auditálja az ajánlatadókat, amelyben megvizsgálja az ajánlatadó műszaki, emberi erőforrás és pénzügyi alkalmasságát. Ennek kapcsán egy 100 pontos skálán minősíti azokat. A minősítés  ezen része lezajlott, büszkék vagyunk arra, hogy a Duna Aszfalt Kft. az auditot 100% eredménnyel zárta.”

Arra a kérdésünkre nem érkezett direkt válasz, hogy igazak-e a piaci hírek, amelyek szerint a Szíjj-cég lázas mérnök-toborzásba kezdett az utóbbi időben – de közvetve persze feleltek: az orosz fél az emberi erőforrások alkalmasságát is 100 százalékosra értékelte.

A cég 2017-es éves beszámolója szerint a Duna Aszfaltnak mindenesetre jelentősnek mondható, 300 fős a munkavállalói gárdája, s ennek a fele szellemi foglalkozású, azaz lehet akár megfelelő mérnökgárdájuk is.

Ráadásul a Duna Aszfalt becsületére legyen mondva, hogy gyorsan megválaszolták – majdnem minden – kérdésünket, s ezzel egyelőre az egyetlenek az érintett csapatban. A Roszatomtól ígéret érkezett, hogy „záros határidőn belül” válaszolnak, ezt érdeklődéssel várjuk. A magyar állami Paks II. Zrt.-től egyelőre semmilyen reakció nem érkezett kérdéseinkre, s nem válaszolt a Bauer Magyarország sem. Pedig utóbbi cég titkárságán még telefonos üzenetet is hagytunk.

A tender, ami szép csendben kimúlt

De miért is ilyen fontos a mélyépítési alapozással foglalkozó német érdekeltségű Bauer Magyarország?

A mostani tendernek volt egy tavalyi előzménye a Roszatomnál. Az Atomkomplekt 2017. augusztus végén már írt ki közbeszerzést a paksi talajerősítéshez kapcsolódóan, s ezen úgyszintén elindult a Bauer Magyarország is. A felhívás ekkor kizárólag a tervezésre szólt, ide értve bizonyos, „kísérleti területen végzett” munkákat, mindösszesen 99 millió rubel becsült értékben.

A mélyépítési beruházásokban járatos forrásunk szerint a talajerősítés ebben a kényes esetben olyan szakmunka, amire indokolt volt külön pályáztatni a tervezést, s csak ezután a kivitelezést, már csak azért is, hogy a majdani kivitelező ne feltétlenül a saját tervét hajtsa végre.

A Roszatom-honlapról letölthető dokumentumok szerint 2017 októberében felfüggesztették a tervezési tendert az egyik érdeklődő jogorvoslati kérelme miatt. Miután azonban azt elutasították, november végén beminősítették a talpon maradt ajánlatokat. Ebből kettő volt ekkor: egy orosz cégé és a Baueré. Az orosz pályázó azonban elvérzett azon, hogy nem volt magyarországi vagy egyéb uniós referenciája. Azaz ebben a szakaszban a Bauer nyert.

Csakhogy innentől semmiféle újabb közlemény nem szerepel az oldalon: sem arról, hogy mégis érvénytelen lett a pályázat, sem arról, hogy megnyílt volna a következő beszerzési kör vagy leszerződtek volna a talpon maradt Bauerrel. Viszont kiírták a második tendert talajerősítésre.

Mire föl a két pályázat, mi a különbség a kettő között, mi történt az előzővel? – ezeket a kérdéseket feszegettük a Roszatomnál és a Bauer Magyarországnál is.

Építőipari berkekben tartja magát a pletyka, hogy a Duna Aszfalt helyzetbe hozása lehetett az új pályázat célja. Ha így is volt, most porszem kerülhetett a gépezetbe: az eredeti közlések szerint október 15-én a pályázók előminősítési szakaszában eredményt kellett volna hirdetni, ezt azonban kitolták 26.-ra.

Századmillimétereken múlhat a katasztrófa

A pályázók könyöklésénél a zsíros bödön mellett persze fontosabb a biztonság, lévén szó atomerőműről. A működő reaktor üzemhosszabbításakor például, a már linkelt Népszava-cikk szerint az atomenergia hivatal pontosabb süllyedés-mérést írt elő az MVM Paksi Atomerőm Zrt.-nek – ezt meg is ígérték egyébként, így kaptak engedélyt 2037-ig.

Ebből az is következik, hogy a jelentős talajmozgással járó munkák során századmilliméteres pontossággal kell majd monitorozni a IV.-es blokk alaplemezének a vízszintestől való eltérését.

Csakhogy, ha máskor nem, a nyári vízhőmérséklet-balhékor az derült ki, hogy az atomerőmű kreatívan kezeli az adminisztratív előírásokat. Emlékezetes: bár 30 fok a vörös vonal, számos jel arra utal, hogy az extrém nyári kánikulai időszakban ennél melegebb volt a Duna hőmérséklete Paksnál, az erőmű pedig kozmetikázta az adatokat.

„Ettől a hozzáállástól még a nukleáris energia hívei is joggal megijednek” – mondta most az Átlátszónak a vízhőmérséklet-ügyben a hatóságokat közérdekű adatigényekkel bombázó Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke. Számításai szerint lehetetlenség, hogy napi 5 mérési sorozat átlaga 29,88 fok legyen úgy, hogy egyik adat sem nagyobb 30-nál.

Ráadásul nagyon valószínű, hogy nem akkor mértek, amikor a legmelegebb a Duna – ez onnan sejthető, hogy az atomerőmű által közzétett, augusztus 1-jén készült, hőcsóvamérést bemutató videón látható árnyékokat Vajnai összevetette a nap aznapi állásával, s arra jutott: egészen bizonyosan délelőtt 11 óra előtt forgattak.

Vajnai a kánikulai időszak összes mért adatát kikérte a Baranya Megyei Kormányhivataltól, sokadik körben, egyelőre hiába. Bejelentést tett az atomenergia hivatalnál is. A PM-es Jávor Benedek EP-képviselő ugyanebben az ügyben a rendőrséghez fordult: környezetkárosítás gyanújával tett büntetőfeljelentést. Mindkét procedúra ügyében a közeli napokban kell dűlőre jutniuk a hatóságoknak.

30 fok feletti vízhőmérsékleteket mértünk a Dunában Paksnál – a hivatalos hőmérő „elromlott” from atlatszo.hu on Vimeo.

Rádi Antónia

Címlapfotó: atomeromu.hu

Megosztás