Bezárás
Paks 2 atomerőmű

A Duna Aszfalt a nagy esélyese a Roszatom 36 milliárd forintos paksi talajerősítési tenderének

Az elmúlt évben széles körben foglalkozott a média a paksi földtani problémákkal, például azzal, hogy az Országos Atomenergia Hivatal szakvéleménye szerint „nemmegfelelőséget mutató süllyedési értékeket” tapasztaltak a IV. reaktorblokknál: a blokk síkja, minimális mértékben ugyan, de megdőlt. A Roszatom egyik leányvállalata által kiírt talajerősítési tenderen egy olasz és egy orosz cég mellett három magyar is indult. A beruházás becsült értékét 8,5 milliárd rubelben, azaz mintegy 35,7 milliárd forintban határozták meg.


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

Szijj László Duna Aszfaltja az egyik nagy esélyese a Roszatom paksi talajerősítési tenderének. A 35,7 milliárd forintos munka szakértők szerint kulcskérdés az atomerőmű biztonsága szempontjából. A IV.-es reaktorblokktól pár száz méterre épülne a Paks2 beruházás keretében két újabb. Vagyis laikus ismeretekkel is felmérhető, mekkora biztonsági jelentősége van a leendő munkaterület talajerősítésének.

A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni – ezt már Timár Gábor, az ELTE geofizikai tanszékének vezetője magyarázta az Átlátszónak -, hogy a környékre, az építést előkészítő földtani vizsgálatok által kimutatott, egy esetleges földrengés esetén jellemző úgynevezett talajfolyással érintett felső 20 méteres talajréteget el kell távolítani, s az új erőművet e munkagödörre kell felépíteni.

Az Átlátszó tavalyi cikksorozata bemutatta: a jelenlegi tervek szerint éppen egy földtani törésvonalra tervezik az új blokkokat. Akkori interjújában Timár kifejtette, megnyugtatóbb lenne legalább száz méterrel északabbra építkezni, mint ahova jelenleg tervezik.

Bemozdulhat a IV-es blokk

Az egyetemi docens most azt is hozzátette, a tervezett talajerősítéshez a nukleáris tudományokban nem kell ugyan jártasság, de jelentős mérnöki-talajmechanikai szaktudást igényel. A gyenge pont az lehet, hogy a  talajvíz a kiásás után, de még az építkezés előtt megtöltené a gödröt. Ha pedig elkezdik simán szivattyúzni, akkor átszivárog a „régi” IV-es blokk alól a gödörbe, ferde talajvízszintet okozva, amitől a IV-es blokk bemozdulhat. Márpedig ezt mindenképpen el kell kerülni.

Ezért célszerű az új munkagödröt és a régi blokkokat egymástól a föld alatt is „elszigetelni”, hogy az építkezés során ez a hatás a régi blokkok, különösen a legközelebbi IV. alatt ne jelentkezzen.

„Az ugyanis nekünk nem jó, ha egy többszázezer tonnás és több száz méteres épület, ami ráadásul egy működő atomerőmű, egyik fele alatt hirtelen pár centi- vagy deciméterrel lejjebb lesz a talajvízszint, mint a távolabbi fele alatt” – fogalmazott a szakember.

Nagyjából erre a munkára írt ki beszerzést a beruházó orosz állami Roszatom leányvállalata, az Atomkomplekt nevű cég.  A beruházás becsült értékét 8,5 milliárd rubelben, azaz mintegy 35,7 milliárd forintban határozták meg.

Mészáros-közeli jelentkezők

A tenderen egy olasz és egy orosz cég mellett három magyar is indult. A német tulajdonú Bauer Magyarország Kft., az Apáthy család nevével fémjelzett A-Híd Zrt., Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek gyakori konzorciumi partnere, illetve a Mészárossal szintén üzletelő Szíjj László érdekeltsége, a Duna Aszfalt Kft.

Részlet a tenderkiírásból

Nevük elhallgatását kérő forrásaink a magyar közbeszerzéseken taroló Duna Aszfaltra mondják, hogy jó esélye van elvinni az üzletet. A Duna Aszfalt maga sem tűnik pesszimistának. Érdeklődésünkre a cég egyebek mellett ezt írta válaszában:

„Az ilyen volumenű beszerzések esetében előfordul, hogy a döntés két lépcsős eljárásban születik meg.  Az első lépcsőben előminősítik a potenciális jelentkezőket, megállapítják az adott jelentkező alkalmasságát. Ezt követően nyílik meg az ajánlatátadás második fázisa, ahol sor kerül a kivitelezési költség megadására. Az ajánlatadást megelőzően az ajánlatkérő auditálja az ajánlatadókat, amelyben megvizsgálja az ajánlatadó műszaki, emberi erőforrás és pénzügyi alkalmasságát. Ennek kapcsán egy 100 pontos skálán minősíti azokat. A minősítés  ezen része lezajlott, büszkék vagyunk arra, hogy a Duna Aszfalt Kft. az auditot 100% eredménnyel zárta.”

Arra a kérdésünkre nem érkezett direkt válasz, hogy igazak-e a piaci hírek, amelyek szerint a Szíjj-cég lázas mérnök-toborzásba kezdett az utóbbi időben – de közvetve persze feleltek: az orosz fél az emberi erőforrások alkalmasságát is 100 százalékosra értékelte.

A cég 2017-es éves beszámolója szerint a Duna Aszfaltnak mindenesetre jelentősnek mondható, 300 fős a munkavállalói gárdája, s ennek a fele szellemi foglalkozású, azaz lehet akár megfelelő mérnökgárdájuk is.

Ráadásul a Duna Aszfalt becsületére legyen mondva, hogy gyorsan megválaszolták – majdnem minden – kérdésünket, s ezzel egyelőre az egyetlenek az érintett csapatban. A Roszatomtól ígéret érkezett, hogy „záros határidőn belül” válaszolnak, ezt érdeklődéssel várjuk. A magyar állami Paks II. Zrt.-től egyelőre semmilyen reakció nem érkezett kérdéseinkre, s nem válaszolt a Bauer Magyarország sem. Pedig utóbbi cég titkárságán még telefonos üzenetet is hagytunk.

A tender, ami szép csendben kimúlt

De miért is ilyen fontos a mélyépítési alapozással foglalkozó német érdekeltségű Bauer Magyarország?

A mostani tendernek volt egy tavalyi előzménye a Roszatomnál. Az Atomkomplekt 2017. augusztus végén már írt ki közbeszerzést a paksi talajerősítéshez kapcsolódóan, s ezen úgyszintén elindult a Bauer Magyarország is. A felhívás ekkor kizárólag a tervezésre szólt, ide értve bizonyos, „kísérleti területen végzett” munkákat, mindösszesen 99 millió rubel becsült értékben.

A mélyépítési beruházásokban járatos forrásunk szerint a talajerősítés ebben a kényes esetben olyan szakmunka, amire indokolt volt külön pályáztatni a tervezést, s csak ezután a kivitelezést, már csak azért is, hogy a majdani kivitelező ne feltétlenül a saját tervét hajtsa végre.

A Roszatom-honlapról letölthető dokumentumok szerint 2017 októberében felfüggesztették a tervezési tendert az egyik érdeklődő jogorvoslati kérelme miatt. Miután azonban azt elutasították, november végén beminősítették a talpon maradt ajánlatokat. Ebből kettő volt ekkor: egy orosz cégé és a Baueré. Az orosz pályázó azonban elvérzett azon, hogy nem volt magyarországi vagy egyéb uniós referenciája. Azaz ebben a szakaszban a Bauer nyert.

Csakhogy innentől semmiféle újabb közlemény nem szerepel az oldalon: sem arról, hogy mégis érvénytelen lett a pályázat, sem arról, hogy megnyílt volna a következő beszerzési kör vagy leszerződtek volna a talpon maradt Bauerrel. Viszont kiírták a második tendert talajerősítésre.

Mire föl a két pályázat, mi a különbség a kettő között, mi történt az előzővel? – ezeket a kérdéseket feszegettük a Roszatomnál és a Bauer Magyarországnál is.

Építőipari berkekben tartja magát a pletyka, hogy a Duna Aszfalt helyzetbe hozása lehetett az új pályázat célja. Ha így is volt, most porszem kerülhetett a gépezetbe: az eredeti közlések szerint október 15-én a pályázók előminősítési szakaszában eredményt kellett volna hirdetni, ezt azonban kitolták 26.-ra.

Századmillimétereken múlhat a katasztrófa

A pályázók könyöklésénél a zsíros bödön mellett persze fontosabb a biztonság, lévén szó atomerőműről. A működő reaktor üzemhosszabbításakor például, a már linkelt Népszava-cikk szerint az atomenergia hivatal pontosabb süllyedés-mérést írt elő az MVM Paksi Atomerőm Zrt.-nek – ezt meg is ígérték egyébként, így kaptak engedélyt 2037-ig.

Ebből az is következik, hogy a jelentős talajmozgással járó munkák során századmilliméteres pontossággal kell majd monitorozni a IV.-es blokk alaplemezének a vízszintestől való eltérését.

Csakhogy, ha máskor nem, a nyári vízhőmérséklet-balhékor az derült ki, hogy az atomerőmű kreatívan kezeli az adminisztratív előírásokat. Emlékezetes: bár 30 fok a vörös vonal, számos jel arra utal, hogy az extrém nyári kánikulai időszakban ennél melegebb volt a Duna hőmérséklete Paksnál, az erőmű pedig kozmetikázta az adatokat.

„Ettől a hozzáállástól még a nukleáris energia hívei is joggal megijednek” – mondta most az Átlátszónak a vízhőmérséklet-ügyben a hatóságokat közérdekű adatigényekkel bombázó Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke. Számításai szerint lehetetlenség, hogy napi 5 mérési sorozat átlaga 29,88 fok legyen úgy, hogy egyik adat sem nagyobb 30-nál.

Ráadásul nagyon valószínű, hogy nem akkor mértek, amikor a legmelegebb a Duna – ez onnan sejthető, hogy az atomerőmű által közzétett, augusztus 1-jén készült, hőcsóvamérést bemutató videón látható árnyékokat Vajnai összevetette a nap aznapi állásával, s arra jutott: egészen bizonyosan délelőtt 11 óra előtt forgattak.

Vajnai a kánikulai időszak összes mért adatát kikérte a Baranya Megyei Kormányhivataltól, sokadik körben, egyelőre hiába. Bejelentést tett az atomenergia hivatalnál is. A PM-es Jávor Benedek EP-képviselő ugyanebben az ügyben a rendőrséghez fordult: környezetkárosítás gyanújával tett büntetőfeljelentést. Mindkét procedúra ügyében a közeli napokban kell dűlőre jutniuk a hatóságoknak.

30 fok feletti vízhőmérsékleteket mértünk a Dunában Paksnál – a hivatalos hőmérő „elromlott” from atlatszo.hu on Vimeo.

Rádi Antónia

Címlapfotó: atomeromu.hu

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom