Bezárás
közpénzégetés

Másfél év alatt több mint 16 milliárd forintot költöttek el a befuccsolt olimpiát szervező cégnél

Előző cikkünkből kiderült, hogy bár még egy kapavágás sem történt Paks 2 kapcsán, csak bérekre és járulékokra már elment 15 milliárd forint. Ebben a cikkben arról lesz szó, mennyi közpénzbe került az, hogy Magyarország nem rendezett olimpiát Budapesten. 


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

Bár összegyűltek a szükséges aláírások, mégis népszavazás nélkül döntött a Fővárosi Közgyűlés 2017 márciusában arról, hogy az előzetes tervekkel ellentétben Budapest nem indul el azon a pályázaton, amelynek esetleges megnyerése után olimpiát rendezhetett volna a főváros. Az indulást egészen addig a Budapest 2024 Zrt. neű cég szervezte.

A pályázati procedúrát a megvalósíthatósági tanulmányban 10 milliárd forintra becsülték, a hivatalos számokból viszont úgy tűnik, hogy a cég bőven túllépte ezt a keretet. Például, csak úgynevezett “anyagjellegű ráfordításokra” 2016-ban és 2017-ben összesen 14,9 milliárd forint ment el, személyi jellegű juttatásokra, tehát bérekre és járulékokra pedig további 1,5 milliárd forint. Ez pedig így már összesen 16,4 milliárd forint.

Hogy “anyagjellegű ráfordítások” alatt pontosan mit kell érteni, azt a beszámolókban nem fejtették ki, a Közbeszerzési Értesítőből viszont valamelyest képet kaphatunk róla. A Budapest 2024 Zrt. 2016-ban például 1,3 milliárd forintot költött kommunikációra, majd 2017-ben újabb 719 millió forintot, ez összesen 2 milliárd forint. 

További 3 milliárd forint értékben kötöttek keretszerződést médiavásárlásra (az egyik nyertes Csetényi Csaba egyik cége volt), és 7,2 milliárd forintra szerződtek a pályázattal kapcsolatos külső szakmai tanácsok ellátására. Utóbbi két szerződés esetében nem tudjuk, hogy végül mennyi pénzt fizettek ki.

A pikáns költségek közé sorolható az irodabérlés is, hiszen a cég azután is fizetett egy helyiséget, miután kiderült, hogy bezárják – havi 2200 euróért (700 ezer forint) az Eiffel Palace-ban, amit Schmitt Pál volt köztársasági elnök használt. 

Egy ideig azután is fizettek embereket, hogy lehúzták a rolót, mint azt a végelszámolásért felelős Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft-től megtudtuk, 2017. október-december között 2 fő részmunkaidős foglalkoztatott, míg 2018. január-június közötti időszakban 1 fő részmunkaidős alkalmazott látta el a végelszámoláshoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat. A társaságnál ugyanakkor ma már nem dolgozik senki – árulták el. 

Kérdésünkre elmondták azt is, hogy a végelszámolás nagyjából mostanában zárul le, “a részvényesek 2018 őszén döntenek a záró beszámoló, a kapcsolódó adóbevallások és a végelszámolásához szükséges egyéb dokumentumok elfogadásáról”. 

Oroszi Babett

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom