Bezárás
A dolgok állása

Hogyan érveljünk, ha a rendőrség nem venné tudomásul egy politikai rendezvény bejelentését?

Az elmúlt két hétben két olyan bírósági döntés is napvilágot látott, amelyben a rendőrség gyülekezési bejelentés tárgyában hozott döntését helyezték hatályon kívül. Az egyik esetben egy LMBTQ személyekkel szembeni megkülönböztetés kapcsán szervezett kitelepülést nem tekintett gyülekezésnek a kecskeméti rendőrség, a másikban pedig az ajkai hatóság járt el hasonló módon a Kétfarkú Kutyapárt által az Európai Ügyészséghez való csatlakozás tárgyában bejelentett rendezvény kapcsán. Az első esetben a régi, a másodikban az új gyülekezési törvény alapján hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék, mindkettőben azonos elvi alapon döntve úgy, hogy a rendőrség eljárása jogsértő volt. Jogi magyarázat következik a két ítélet anonimizált közzétételével együtt.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Miért fontos ez a téma most?

Mint ismeretes, közel három évtized után új gyülekezési jogi törvény lépett hatályba, amellyel kapcsolatban az egyik megfogalmazott aggály éppen a gyülekezés fogalmának meghatározása volt. A sokat emlegetett példa a két ember beszélgetése mint gyülekezés lett, amivel ugyanakkor jogvédő szervezetek is vitatkoztak. A vitával kapcsolatban némi fogódzót nyújt az elmúlt pár hét jogalkalmazási gyakorlata: senki ellen nem indult eljárás, mert bejelentés nélkül beszélgetett a barátjával, ugyanakkor a rendőrség által tudomásul vett nem, hasonló rendezvényeket a régi és az új törvény alapján is ugyanúgy ítélte meg a bíróság.

Az persze látszik, hogy a rendőrség jogsértő döntése nem egyedi, ezért hasznos lehet a politikai tartalmú kérdésekben nyilvánosan véleményt nyilvánítók számára a két döntés ismertetése az esetleges bírósági felülvizsgálat esetére, vagy akár a rendőrséggel való egyeztetés során is.

Két eset, két törvény, azonos döntések

Az első döntés 2018. szeptember 6-án kelt, amelyben a kecskeméti Szabadság térre bejelentett, az LMBTQ személyekkel szembeni megkülönböztetés kapcsán szervezett kitelepülést (jelentése kb. kis stand felállítása, szórólap osztás, tájékoztatás és beszélgetés a téren elhaladókkal) nem vett tudomásul a rendőrség, azt mondva, hogy az nem tartozik a régi gyülekezési törvény hatálya alá, ezért a rendezvényhez közterület-használati engedély szükséges, amiért fizetni kell az önkormányzatnak. A rendőrség nem tiltotta meg a gyülekezést, hanem úgy döntött, hogy az a törvény értelmében nem gyülekezés, ezért a kérdésben nincs hatásköre döntést hozni.

A bejelentő nem fogadta el a rendőrség álláspontját, azt bíróságon támadta meg, és a rendezvényt meg is tartotta. Amiért persze kapott egy 28.000 forintos csekket a közterülettől, a bíróság ítélete (PDF) ezt követően született meg. A perben a bejelentőt a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte.

Azon kívül, hogy a Fővárosi Törvényszék leszögezte, hogy egy öt évvel (!!!) ezelőtti alkotmánybírósági határozat értelmében kötelező bírósági felülvizsgálatot biztosítani az ilyen döntésekkel szemben, amiről a rendőrség elfeledkezett, a kérdés érdemét tekintve is fontos döntést hozott a bíróság.

Utalt arra, hogy az előző gyülekezési törvény még nem tartalmazta a gyülekezés fogalmának meghatározását, ezért azzal kapcsolatban a bírói gyakorlat alakított ki szempontokat. A gyülekezési jog eszerint védelemben részesíti azon rendezvényeket, amelyek elsődleges és jellemző célja a közügyekről szóló nyilvános vitában, illetve véleményképzésben való részvétel. És mivel a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex közösségeket érő esetleges megkülönböztetésre, illetve az ezen közösségek tagjait megillető jogegyenlőségre való figyelemfelhívás a közügyekről szóló nyilvános vita része, ezért az ilyen célból történő kitelepülést egyértelműen a gyülekezési jog által védett tevékenységnek kell tekinteni.

A második, 2018. november 8-án kelt döntés alapjául szolgáló bejelentés szövege ez volt:

a téren egy aláírásgyűjtő pultnál az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érdekében aláírásokat gyűjtünk, az MKKP-t népszerűsítő szórólapokat osztunk, a pultnál megjelenő választópolgárokat megismertetjük a párt tevékenységével és programjával, valamint meghallgatjuk az arra vonatkozó felvetéseiket.”

Az új gyülekezési törvény szerint gyűlésnek a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel minősül. A rendőrség szerint pedig a Kétfarkúak rendezvénye azért nem tekinthető az új törvény szerinti közterületi nyilvános gyűlésnek, mert bár a szervezőket „legalább részben a közéleti kérdésben való állásfoglalás szándéka is vezeti, azonban szándékuk nem vonatkozik sem a vélemény közös kialakítására, sem pedig annak közös kinyilvánítására.”.

A Fővárosi Törvényszék ismét jogsértőnek ítélte a rendőrség álláspontját. A bíróság az új törvénynek a gyűléssel kapcsolatos fogalmát az Alkotmánybíróság 55/2001.(XI.29.) és 75/2008. (V.29.) sz. határozataiban foglaltakra tekintettel értelmezte. Eszerint minden ügy közügy, amelynek tárgya politikai, vagy az állami, önkormányzati szervek működésével, közszolgáltatásokkal, társadalmi konfliktusokkal, illetve azok feloldásával kapcsolatos. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése egyértelműen közügy, és az ezen kérdéshez kapcsolódó vélemény aláírásgyűjtés révén való kifejezésre juttatása egyértelműen gyülekezésnek tekintendő.

A bíróság ítélete (PDF) nem tartalmazta, mert talán annyira egyértelmű: egy politikai kérdésben való aláírásgyűjtés egyszerre a vélemény nyilvános kifejezése az aláírásgyűjtők által, és egy felülete annak, hogy az aláírásgyűjtés során a pultnál megforduló polgárokat az aláírás tárgyával kapcsolatban meg próbálják győzni. Mi ez, ha nem gyülekezés?

Mi következik mindebből?

Annyi mindenképpen, hogy a közterületek használata közügyekben való véleménynyilvánítás céljából – akár úgy, hogy beszédeket tartanak a megjelenteknek, akár úgy, hogy a véleményüket kérdezik egy pultnál, akár úgy, hogy támogatásukat kérik egy aláírásgyűjtő íven – védett alapjog marad. Ennek következménye, hogy az ilyen célból tartott gyűléseket a rendőrség köteles biztosítani, és a gyűlések során a közterület használata ingyenes.

Ha az ókori görögök számára is a legnemesebb tevékenységek egyike volt a közügyek megvitatása az Agórán, akkor a közterület nem kereskedelmi célú és nem magánérdeket szolgáló használatát sajátos védelem illeti meg ma Magyarországon is, ahol az Alaptörvény elismeri a gyülekezési jogot. A Fővárosi Törvényszék gyakorlata – amely ebben a kérdésben kizárólagos illetékességgel jár az az egész ország terület – ezt megerősíti.

Címlapfotó: Magyar Kétfarkú Kutya Párt / Facebook

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom