Bezárás
adatigénylés

Jön a rabszolgatörvény, 600 millió forintot kaptak a szakszervezetek a Miniszterelnökségtől

Szervezetenként százmillió forint állami támogatást kapott szeptemberben az a hat nagy szakszervezet, amelyek 2012-ben megállapodást kötöttek a kormánnyal. A támogatottak között van az a három szervezet (Liga, MOSZ, MaSzSz) is, akik most tiltakoznak a munkavállalók túlóráinak tervezett emelése ellen.



Társadalmi célú hirdetés

2012. február 22-én írták alá a felek a megállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának  (VKF) létrehozásáról, melynek tagjai a Kormány, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSzOSz), a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A VKF-megállapodás szerint a szakszervezeti tagok részére “hatástanulmányok, statisztikai felmérések elkészítése, szakmai tájékoztató tevékenység szervezése, illetve a szakértőknek a Monitoring Bizottság és az eseti szakmai bizottságok munkájában való hatékony részvétele érdekében, a fórum működtetéséhez és tevékenységéhez” a kormány anyagi forrást biztosíthat. 2013-ban megírtuk, hogy a felek éltek is ezzel a lehetőséggel: 2012-2013 között a kormány összesen 600 millió forintot fizetett ki a szakszervezeteknek, azok pedig nem akarták elmondani, hogy mire költötték ezt a pénzt.

Most, közel 3 évvel a VKF-megállapodás aláírása után, 2018. november 20-án a fideszes Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf benyújtott egy módosító javaslatot a munka törvénykönyvéhez. A javaslat értelmében

  • a jelenlegi 250 óráról 400 órára növekedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke, vagyis a dolgozók túlórája
  • a jelenlegi egy év helyett három évre terjesztené ki a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását

Az indoklás szerint “A törvény célja – a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által – a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása”.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) álláspontja szerint az intézkedés teljesen elfogadhatatlan, mert ha az Országgyűlés elfogadná ezt a törvénymódosítást, akkor a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára, és lehet, hogy azt csak 2,5 év múlva fizetnék ki nekik. Kordás László, a MASzSz elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) soron kívüli összehívását kezdeményezi az ügyben.

A villámgyorsan “rabszolgatörvény” címkét kapott módosítás elleni tiltakozásra a kormánypárt cinikusan reagált. A Fidesz-frakció ellenzéki véleményekre reagáló, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a magyar gazdaság jól teljesít, az ország tartós növekedési pályára állt, egyre többen dolgoznak, nőnek a bérek, és úgy látják, hogy sokan szívesen dolgoznának még többet. „Ez elől szeretnénk lebontani a bürokratikus akadályokat, hiszen ez a munkahelyteremtés kormánya”fogalmaztak.

A tervezett törvénymódosítás ellen viszont a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szakszervezete (MOSZ) is tiltakozik, mert szerintük a kormány 2017 tavaszán megpróbálkozott egy hasonló javaslattal, de akkor azt sikerült megakadályozniuk.

“Értetlenségünknek az az oka, hogy a multinacionális tőke érdekében egyes képviselők a 2017 áprilisában megakadályozott törvénymódosítási szándékot egy annál a kezdeményezésnél is rosszabb változatban próbálják ismét elfogadtatni a Parlamenttel. Egyértelmű választ várunk a kormánytól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán arra a kérdésünkre, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerő-piaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás.”

A dolog pikantériája, hogy a tervezett túlóra- és munkaidőkeret-emelés ellen tiltakozó három nagy szakszervezet tagja a VKF-nek, ami elvileg partneri viszonyban van a kormánnyal, de a jelek szerint az mégsem értesítette őket előre a munkavállalóknak hátrányos törvénymódosításról.

Ráadásul az Átlátszó egyik olvasója által közadatigénylésben kikért szerződések szerint a Miniszterelnökség szeptemberben összesen 600 millió forint támogatást adott a VKF hat szakszervezeti tagjának, köztük a három tiltakozónak is.

A birtokunkba került dokumentumok szerint 100-100 millió forintot kapott így szeptemberben a kormánytól 2018-as feladatainak ellátása érdekében

  • a LIGA Szakszervezetek
  • a Munkástanácsok Országos Szakszervezete
  • Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz)
  • az ÁFEOSZ-Coop Szövetség
  • a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)
  • és a a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is.

Ennek fényében nehezen képzelhető el, hogy a kormány komolyan venné a szakszervezetek tiltakozását a dolgozók életét nehezítő törvénymódosítás ellen, és az sem tűnik reálisnak, hogy a szakszervezetek néhány felháborodott közleményen túl bármit tudnának tenni a jogszabály elfogadása ellen. Az ugyanis teljesen nonszensz, hogy az állam nagy összegű anyagi támogatást nyújt a szakszervezeteknek, amik (elvileg) a munkavállalók érdekeit képviselik a részben állami munkaadókkal és magával az állammal szemben.

Címlapkép: A Cafeteria visszaállításáért rendezett szakszervezeti demonstráció résztvevői vonulnak az Alkotmány utcában, a Kossuth térre 2018. november 6-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom