Bezárás
kormánypropaganda

Meddig élnek vissza az állami milliárdokkal? Bulvárpápa a kormánypropaganda szolgálatában

Állami hirdetésekkel kitapétázott szerkesztőségből kérdezik: meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével? Eközben a fedél nélküliek helyzete már a Ripostnál hagyott milliárdok töredékéből javulhatna. Honnan jött, és merre tart a rendhagyó bulvárlap? Ki a főszerkesztője?


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Parkokba, kisebb aluljárókba bújtak. Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével? Nekik mindent szabad? – így hangzott a Ripost múlt pénteki címlapszövege, ami sokaknál kiverte a biztosítékot.

A fedél nélküliekre vonatkozó szabályozás október 15-én szigorodott, azóta az egész országban tilos az utcán lakni. Noha a rendelkezést, annak szociális vonatkozásait, végrehajtásának mikéntjét rengeteg kritika érte, a bulvárlap teljes mellszélességgel állt ki mellette, a témáról finoman szólva egyoldalú riportféleséget közölt.

A hirdetési bevételek tükrében ez persze nem meglepő: a MATESZ által nem auditált, így ködbe vesző példányszámmal rendelkező Ripost hirdetési adatbázisát az Index tavaly nyáron szerezte meg: kiderült belőle, hogy a 2016 januárja és novembere között megjelenő hirdetések több mint 96 százaléka állami cégektől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától származott.

Az Átlátszó tavaly szeptemberben azt is megírta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 2017 áprilisa és júliusa között futó Állítsuk meg Brüsszelt! és Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! kampányok során 524 millió forintot költött a Ripostnál.

A lapot kiadó Ripost Media Kft. pénzügyi eredményei több mint beszédesek: a 2015 januárjában bejegyzett cég már az indulás évében 370 millió forintos árbevételt ért el, a 2016-os bevétele csaknem 1 milliárdra rúgott, 2017-ben pedig már a 3 milliárd forintot is meghaladta.

Az állami hirdetésekkel kitapétázott szerkesztőség hosszú ideig nem volt barátja a helyreigazításoknak sem: szemrebbenés nélkül fizették a perköltségeket és a sérelemdíjakat, de az ellenük hozott bírósági ítéletek nem köszöntek vissza lapban. Közben támadtak mindenkit, aki a kormány útjába került, legyen szó civil aktivistáról, kegyvesztett üzletemberről vagy politikai szereplőről.

A lap a választások után már nem ragaszkodott annyira korábbi állításaihoz, de a helyzet érdemben nem változott, csak paródiába illő helyreigazításokat tettek közzé. Például, hogy cikkükben valótlanul állították, hogy Vona Gábor koccintott az aradi tábornokok kivégzésére, vagy hogy hazaárulóknak nevezte a 48-as forradalmárokat.

Közölték a Pártszakadás! Simicska szövetség kettészakíthatja a Jobbikot! című cikkük helyreigazítását is. Mint írják, valótlanul állították, hogy tilos a Jobbikban bírálni Simicskát, hogy Vona vagy a Jobbik szövetséget kötött vele, illetve hogy aki a Jobbikból bírálni meri a letűnt oligarchát, azzal szemben Vona szankciót alkalmaz.

Az ilyen és ehhez hasonló tartalmú cikkek miatt 2017-ben összesen 53 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek kormányközeli sajtóorgánumok, az idén tavaszi választások után nem pedig csak a Ripost, hanem a propagandagépezet többi tagja is beismert pár súlyos hazugságot.

53 helyreigazítási pert vesztett tavaly a kormányközeli média, sokkal többet mint egy évvel korábban

Otthoni szakápolás, takarítás szolgáltatásokról Gondozàsi óraszàmbeli eltèrès a közèrdekű adatigènylésre adott vàlaszuk ès a pènzügyi beszàmolójuk között Elítélés nem rendelkező hivatalos papírok kapcsán Otthoni szakápolás, takarítás szolgáltatásokról Gondozàsi óraszàmbeli eltèrès a közèrdekű adatigènylésre adott vàlaszuk ès a pènzügyi beszàmolójuk között Perújítás polgári perben NGM – támogatások NGM – szerződések Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések

Külföldi terjeszkedés a Balkánon

A Ripostot kiadó Ripost Média Kft. egyike volt azon cégeknek, amelyek tavaly a szlovén médiapiacon is befektetőként jelentek meg: a Modern Media Group, a Ridikül Magazin és a Ripost egyenként 15-15 százalékos részesedést szerzett az ottani Nova24TV-ben. A Nova24 a jobboldali, bevándorlásellenes SDS baráti médiája. A párt, amely Orbán Viktor szövetségesének számít, megnyerte a június eleji szlovén parlamenti választásokat, de 25 mandátumot szerezve nem tudott kormányt alakítani.

A Ripost nem csak Szlovéniában terjeszkedik: Schatz Péter, a kiadó ügyvezetője és egyik tulajdonosa a korábbi macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatok környékén is feltűnt – ezt már macedón oknyomozó újságírók derítették ki. Schatz, aki 2006 és 2012 között az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, egy másik egykori MTVA-s vezetővel, Adamik Ágnessel szerzett többségi tulajdonrészt több mint féltucat macedón sajtótermék kiadójában.

Macedóniában is médiavásárlásokba kezdett az orbáni propagandagépezet

Kormánypárti médiacégekhez köthető magyar befektetők jelentek meg a korábbi macedón miniszterelnök Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban – derült ki macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból. Schatz Péter, a Szlovéniában is terjeszkedő Ripost társtulajdonosa, és egy másik egykori MTVA-s vezető, Adamik Ágnes az elmúlt évben többségi tulajdonrészt szereztek több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban.

A kormányközeli magyar befektetők által kiszemelt médiatermékek régóta támogatják a konzervatív VMRO-DPMNE korábbi macedón kormánypártot, és maguk is gyakran terjesztenek álhíreket ellenzéki és civil csoportok lejáratására. A párt korábban egy évtizedig volt kormányon, 2017-ben botrányos körülmények között, a miniszterelnököt és kormányát érintő korrupciós ügyek miatt kitört népharag közepette veszítette el hatalmát.

Friss feljemény az ügyben, hogy a hazájában kétéves börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Budapesten bujkál és itt kér menedékjogot Orbántól.

Ómolnár Miklós pályaképe

A Ripost másik tulajdonosa, és egyben főszerkesztője Ómolnár Miklós, akiről tavaly terjedelmes portrécikket közölt a Magyar Nemzet. Ómolnár a kilencvenes évek végétől szinte egymaga teremtette meg a hazai bulvármédiát, celebeket emelt fel, piacról élő tévétársaságok keresték a kegyeit.

A bulvárpápa nagy riposztja: Ómolnár Miklós, a kormánysajtó új helyta…

2017. november 2., csütörtök 19:06, frissítve: hétfő 13:29 Olyan médiát épít, amely módszereiben egyedülálló Magyarországon. És ezt a párt ellenségei a bőrükön érezhetik. a szombathelyi „Rimbaud” iskoláséveiről; arról, hogyan került Ómolnár Miklós a kisgazdapártba; miként edződött újságírói tudása a Torgyán Józseffel folytatott háborúi alatt; hogyan alkotta meg szinte egymaga a magyar celebvilágot; hogyan kényszerült távozni a Storytól, amit élete fő művének tekintett; és hogy miként hajtotta ez a sérelem az új kormánypárti médiabirodalom élére.

Közkeletű vélekedés volt, hogy aki nem kerül be a bulvárpápa lapjába, valamelyikbe, de inkább mind a kettőbe – Ómolnár a Story mellett a Bestnek is főszerkesztője volt –, annak nem fog működni a tévéműsora. Ez nem volt véletlen, hiszen fénykorában a Story 400 ezres eladásokat hozott, hatalmas ereje volt.

Fordulatot az hozott Ómolnár életében, hogy a bulvárlapokat kiadó cég tulajdonosváltását követően távoznia kellett posztjáról, elvesztette bulvárbirodalmát. A Storytól való elküldése, annak módja több forrás egybehangzó állítása szerint nagyon megviselte. Bár kirúgásról hivatalosan nem beszélhetünk, hiszen ilyen nyilatkozatot az érintettek egyike sem tett, távozása mindenképpen dicstelen volt.

A főszerkesztő kis szünet után a frissen alapított Ripost élén bukkant fel, ahol eszköztárát a politika szolgálatába állította. Korábban erre nem volt példa: a Storyt 1998-tól több mint tizenöt éven át vezette, de a Magyar Nemzet róla szóló portréjában minden forrás kiemelte azt, hogy lapjaiban politizálásnak nyoma sem volt. Ahogy fogalmaznak: ha Gyurcsány Ferenc volt érdekes, vele foglalkoztak, ha Orbán Viktor töltött kolbászt, akkor vele. De a mostanihoz hasonló propagandaanyagok szóba sem kerülhettek.

Annak ellenére sem, hogy Ómolnár politikai hovatartozása már akkor egyértelmű volt, erről minden ismerője határozottan állást tudott foglalni. Utálta a szocialistákat és az átvedlett kommunistákat, illetve azt a liberális vonalat, amit az SZDSZ vitt.

Az újságírásból a Parlamentbe, és vissza

Ómolnár a bulvármédia hazai megteremtése előtt politikusként is kipróbálta magát. Pályája azonban újságíróként indult: 1979-ben sajtólevelező lett A Lobogónál, és ilyen munkakört töltött be a Jövő Mérnökei című műegyetemi lapban is. Ebben az időszakban került kapcsolatba Petress Istvánnal, a Magyar Rádió főmunkatársával, akinek külsősként dolgozni kezdett, majd két és fél év közös munka után bekerült a rádióhoz, a belpolitikai rovathoz. Boldogult rockszakíróként is, a témában a rendszerváltás előtt két könyve is megjelent.

A fiatal újságíró-jogász a saját elmondása szerint véletlenszerűen csöppent a politikába, azon belül is a Kisgazdapártba. Korábbi nyilatkozataiból kiderül, hogy amikor a rádiónál dolgozott, egy régi ismerőse hívta fel azzal, hogy az újjáinduló kisgazdapárti lap, a Kis Újság szerkesztőt keres. A feladatot elvállalta, így lett belőle felelős szerkesztő.

Ebben a minőségében az 1990-es választás előtt felhívták azzal, hogy volt-e valaha az MSZMP tagja? Azért kérdezték ezt, mert az országos lista első tizennyolc helyéért nagy volt a verseny, onnantól viszont nem volt könnyű neveket találni – az MSZMP-tagság eleve kizáró tényezőnek számított. Mivel azt mondták, a 19. helyről biztosan nem fog bejutni a parlamentbe, rábólintott a Kisgazdapárt felkérésére. Majd meglepetésére mégis mandátumot szerzett.

Honatyaként több állandó bizottságnak is tagja volt, betöltötte a párt főtitkárhelyettesi, frakciószóvivői posztját is. Fontos szerepet játszott a Torgyán József személye körüli perpatvarban, a Kisgazdapárt többszörös pártszakadásában. Torgyánról könyvet is írt 1992-ben.

Ómolnár Miklós a következő országgyűlési választáson levonult a politika színteréről, a Népszabadságnak 1994 szeptemberében már úgy nyilatkozott, hogy nem kíván politikával foglalkozni, nehogy azzal vádolják, hogy valamiféle elkötelezettséget próbál érvényesíteni rádióműsoraiban – akkor már a Danubiusnál vezetett műsort.

Pár évvel később nyergelt át a bulvármédiára, de a Story magazintól történt eltávolítása óta a politikától való távolságtartás elvét a jelek szerint ismét feladta.

Szabó Emese

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom