Bezárás
közpénzégetés

Múzeumi szőnyegeken taposnak Orbán új irodájában a Várban

Megnézhette a sajtó a miniszterelnök új irodáját, amire több milliárd forint közpénzt költöttek, de a kormány és a propagandasajtó ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy egyszerű és puritán. Azt viszont még az Origo is megírta, hogy az iroda szőnyegeit, amiket a padlóra terítve, rendeltetésszerűen használnak, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönözte ki a Miniszterelnökség.

Év végi támogatási kampány

December közepén Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2019 januárjában felköltözik a budai Várba. Az Index december 22-én arról írt, hogy megkérdezték a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy mikor lesz az épület sajtóbejárása, de Havasi Bertalan nem válaszolt a lap érdeklődésére.

December 23-án Orbán Viktor már a Várban lévő új irodája erkélyéről posztolt egy fényképet a Facebook-oldalára, ezzel is megerősítve a költözés tényét. Másnap, Szenteste, a pártsajtó egyik legaktívabb és legszervilisebb tagja, az Origo írt PR-cikket a miniszterelnök új irodájáról.

Akárcsak Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter 2016-ban, a mostani Origo-cikk is azt hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor új irodája a Várban nagyon szerény és puritán.

A december 24-i sajtóbejárásra végül a korábban válaszra sem méltatott Index is meghívást kapott, a lap építészeti elemekre koncentráló cikkét itt lehet elolvasni.

Múzeumi szőnyegeken taposnak

Az Index és az Origo beszámolójában egy dolog közös: mindkettőben szerepel, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök új irodájában lévő szőnyegek az Iparművészeti Múzeum török gyűjteményéből származnak.

“A festmények a Nemzeti Galéria – jellemzően ki nem állított – képei, a szőnyegek az Iparművészeti Múzeum törökszőnyeg-gyűjteményének raktári darabjai.” – Index

“Az új kormányzati épületben lévő szőnyegek sem kerültek egyetlen forintba sem, mivel a magyar állam azokat nem megvette, hanem az Iparművészeti Múzeum török szőnyeggyűjteményéből kölcsönözte ki.” – Origo

Az Origo állítása biztosan nem igaz, hiszen az Iparművészeti Múzeum vélhetően megvette ezeket a szőnyegeket valamikor (és nem az isztambuli bazárban pár euróért), és minden bizonnyal költött már a restaurálásukra, tárolásukra is. Az tehát lehetséges, hogy a mostani magyar kormánynak nem kerültek egy forintba sem a szőnyegek, ha ingyen kölcsönözte ki őket a Miniszterelnökség a múzeumból. Viszont a magyar államnak, vagyis a magyar adófizetőknek egészen biztosan pénzbe kerültek, és az állami vagyon részét képezik.

Meglehetősen visszásnak tűnik, hogy ezeket a múzeumi gyűjteménybe tartozó, tehát elvileg kiállításra való, értékes, ritka szőnyegeket leterítik a földre, és taposnak rajtuk, mintha tucatdarabok lennének.

Szeretnénk többet tudni róluk, ezért közadatigénylésben kértük ki az Iparművészetitől, hogy hány darab, hány éves, és mekkora értéket képviselő szőnyeget adtak kölcsön a miniszterelnök új irodájába.

A festménykölcsönzés bevett gyakorlat

A tisztánlátás érdekében közadatigénylésben kértük ki a Magyar Nemzeti Galériától is, hogy pontosan milyen festményeket adtak kölcsön Orbán Viktor miniszterelnök új irodájába.

Mivel a budai Várban lévő miniszterelnöki irodát a NATO-protokollnak megfelelő biztonsági rendszer, és a TEK őrzi, a közvagyon részét képező múzeumi darabok fizikailag vélhetően biztonságban vannak.

A múzeumi szőnyegeknek biztosan nem tesz jót, ha taposnak rajtuk, de a festményeknél lehet – és az illetékesek szoktak is – érvelni azzal, hogy legalább nem a múzeum raktárában porosodnak a képek, hanem egy állami épületet díszítenek, ahol vigyáznak rájuk.

Az állami vagyon részét képező festmények kölcsönzése ugyanis nem egyedi: mondhatni régi bevett gyakorlat, hogy a Szépművészeti Múzeum és az irányítása alá tartozó Nemzeti Galéria állami intézményeknek festményeket ad letétbe. Már 2014-ben megírtuk, hogy a Szépművészeti a Köztársasági Elnöki Hivatal, a KSH, a NAIH, az Állami Számvevőszék, és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja részére is kölcsönöz műtárgyakat, amiket az intézmények reprezentációs és dekorációs céllal állítanak ki az épületeikben.

Ennél problémásabb ügy volt, amikor másfél év pereskedés után 2016-ban kiderítettük, hogy a Szépművészeti Múzeum tíz darab, összesen 300 millió forintot értékű műkincset adott kölcsön képenként havi nettó 15 ezer forintért 3 hónapra egy Habony Árpádhoz köthető magánlakásba.

A miniszterelnök új irodáját a budai Várban egyébként nem csak múzeumból kölcsönzött festmények díszítik: 2017-ben megírtuk, hogy a Miniszterelnökség dekorációs céllal öt képet vásárolt 282 millió forintért.

282 millióért vett festményeket a Várba a Miniszterelnökség

Öt műalkotást vásárolt meg egy magánszemélytől a Miniszterelnökség a Várban készülő új székhelyének díszítésére. Ligeti Antal, K. Spányi Béla és Bogdány Jakab képeit választották ki erre a célra.

Orbán régi álma teljesült

A miniszterelnök már az első kormányzati ciklusában, 2002-ben is szeretett volna a Várba költözni, de akkor a választási vereség keresztülhúzta a terveit. A második ciklusa elején, 2011-ben kormányhatározat született a Vár fejlesztéséről, a harmadik ciklusa kezdetén pedig elkezdte valóra váltani a régi álmát: 2014 júniusában a kormányszóvivő bejelentette, hogy a korábban kinézett Sándor-palota mellé, a Karmelita-kolostor épületébe költözik Orbán Viktor és hivatala.

Akkor közadatigénylésben kértük ki, hogy mi alapján született meg ez a döntés, de a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy ez nem nyilvános adat, vagyis nem tartozik sem ránk, sem olvasóinkra. Arról viszont megjelent egy kormányhatározat, hogy a Miniszterelnökség költözése a Várba nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházás.

Azóta a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok, a Közbeszerzési Értesítőben kihirdetett tenderek, a propagandasajtóban megjelent félinformációk, és a kormánytagok által elejtett mondatok alapján annyit lehet tudni, hogy a miniszterelnöki irodának helyet adó épületegyüttes belső átalakítása 4 milliárd forintba került, a Miniszterelnökség költözésének teljes költsége pedig 21 milliárd forint lesz.

“Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni” – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség akkori parlamenti államtitkára még 2014-ben.

A Várban azonban nem csak Orbán Viktornak készült új iroda, hanem ide költözik több más állami hivatal is. Például a Belügyminisztérium, ami eddig csak a költözés tervezésére 1,3 milliárdot költött. Megy a Várba a Pénzügyminisztérium (korábban Nemzetgazdasági Minisztérium) is, aminek a költözésére eredetileg 26 milliárd forintot szántak, de a költségek már nagyjából 40 milliárdnál járnak, pedig még egy kapavágás sem történt. Továbbá épül egy lovarda is a budai Várban 3,5 milliárd forintért.

A kormány szemérmesen Nemzeti Hauszmann Tervnek hívja a Várnegyed átalakítását, ami a legóvatosabb becslések szerint 200 milliárd forintba fog kerülni, de építészeti szakemberek szerint akár 1.000 milliárd is lehet a végösszeg.

Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei

Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak.

Címlapkép: A Miniszterelnökség új irodája a budai Várban (fotó: Miniszterelnöki Kabinetiroda)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom