Bezárás
rendvédelem

Agyonszabályozzák a rendvédelmi közalkalmazottak életét, jön a “rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony”

Elveszíti a munkáját az a rendvédelmi dolgozó, aki nem tesz esküt a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyra. Aki viszont elfogadja az új szabályozást, az nem tarthatja magánál a mobilját, illetve nem lehet nála egy meghatározott összeget meghaladó készpénz sem. Február elsejétől itt a rendvédelem területén dolgozó közalkalmazottak és kormánytisztviselők mumusa, a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony (Riasz). Az új szabályozás a rendőrségi titkárnőkre is vonatkozik, és sokaknak nem tetszik.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Egy 50 év feletti rendőrségi közalkalmazott, aki hét éve dolgozik a testületnél titkárnőként, és havi nettó 200 ezer forintot keres, azon gondolkodik, hogy inkább munkahelyet vált, de nem fogadja el a Riasz-t, mert ha igen, akkor csökken a szabadsága, illetve vezényelhetővé válik. Az asszony attól is fél, hogy a Riasz miatt kevesebb lesz a fizetése, vagy nagy eséllyel olyan kategóriába sorolódik be, ahonnan nem lesz előrelépés, vagyis a bére befagy a mostani szinten. Azért is morfondírozik a váltáson, mert amennyiben most felmentik, akkor megkapja többhavi bérét, míg ha később mond fel, akkor nem jár neki ennyi.

Fegyverviselés nélküli szolgálati jogviszony

De mi is az a Riasz, ami a testület elhagyására sarkalja a rendőrségi titkárnőt, illetve – mint az Átlátszónak többen elmondták – elképzelhető, hogy számos kollégáját is?

A Riasz a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonynak elnevezett életpálya-törvény, amely idén február elsején lép hatályba, és amely a rendvédelmi szerveknél (rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, terrorelhárítás, Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, Nemzeti Védelmi Szolgálat, nemzetbiztonsági szolgálatok, szakszolgálat és a rendészeti szakgimnáziumok) dolgozó közalkalmazottakra és kormánytisztviselőkre vonatkozik.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke az Átlátszónak elmondta, hogy a Riasz eredetileg külön törvény lett volna. Abban az esetben önálló jogviszonyról lett volna szó, amely ugyan a rendvédelemnél teljesül, de nem lett volna összekötve a hivatásos szolgálattal.

„Nem ez lett, hanem beolvasztották a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyáról szóló törvénybe (Hszt.-be), amivel a Riasz egy fegyverviselés nélküli szolgálati viszony lett.”  – mondta Bárdos. De ott vannak még az alapfokú iskolai végzettségűek is, akik a technikai háttérmunkát végzik: ők a Munka Törvénykönyve hatálya alá kerülnek.

A jogszabálymódosítás nagyjából 9.200 embert érint. Február 1-ig mindenki megkapja a tájékoztatást arról, hogy miként változik a fizetése, és hány nap lesz a szabadsága.

„Csak ennek fényében lehet majd megítélni, hogy valaki rosszul vagy jól jár-e” – hangsúlyozta Bárdos Judit. Hozzátette, hogy aki úgy dönt, hogy nem vállalja a rendvédelmi igazgatási jogviszonyt, annak a nyilatkozattétel napjával, felmentéssel megszűnik a munkaviszonya, és végkielégítést kap.

A fizetésemelés is kétséges

Bárdos Judit szerint elképzelhető, hogy a Riasz-osokkal olyan feladatokat is elvégeztetnek majd, például a motozást, amelyek nem kívánnak hivatásost. „Az emberek ki lesznek szolgáltatva a munkáltatónak amiatt is, hogy a fizetésemelés a munkáltató teljesítményértékelésétől is függ majd. Ebből a szempontból a Riasz is egy rabszolgatörvény, mert a dolgozók kihasználása nem csak a túlórában mutatkozik meg.”

Nemrég írtunk arról, hogy nagy felháborodást váltott ki, amikor Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára sikerként könyvelte el, hogy újabb öt százalékkal emelkedik az „arra jogosult” rendvédelmi dolgozók fizetése. Az egyenruhások egymás után posztoltak ki fotókat a nekik átutalt összegekről, hogy mindenki lássa, milyen rosszul keresnek. A Független Rendőr Szakszervezet pedig  arra hívta fel a figyelmet, hogy „az állomány 40 százaléka, mintegy 17 ezer rendőr idén egyetlen forint illetményemelés sem kap”.

Keveslik az 5 százalékos béremelést, közzéteszik a rendőrök hogy milyen rosszul keresnek

Egymás után teszik fel a rendőrök a számukra átutalt fizetésük fotóit a Zsauellátó Facebook-oldalára, hogy így tudassák, mennyire elégedetlenek a fizetésükkel, és hogy alig jelent valamit az öt százalékos béremelés, amit ráadásul nem is mindenki kap meg.

Bárdos Judit most kiemelte, hogy az új szabályozással a hivatásos állományhoz képest fele illetményért hoznak létre nagyon komoly jogaiktól megfosztott, és bizonytalanságban tartott munkavállalókat. A BRDSZ hiányolta egyébként a kapcsolódó végrehajtási rendelkezéseket, amelyek a Riasz bevezetéséhez elengedhetetlenek lennének. A szakszervezet álláspontja az volt, hogy ez a jogszabály hátrányos az érintettekre, ezért ebben a formában és tartalommal nem támogatta a bevezetését.

Ezen a véleményen volt a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) is. Mint a honlapjukon olvasható, a Riasz-osoknak új bértáblája és előmeneteli rendszere lesz, amely révén február 1-jétől átlagosan 20 százalékos, 2020. január 1-jétől pedig átlagosan további 10 százalékos béremelést kapnak.

Az FRSZ főtitkára, Pongó Géza viszont az Átlátszó megkeresésére kételkedésének adott hangot. „Szakszervezetünk a tényleges béremelést több dolog miatt is kétségesnek tartja. A bértábla ugyanis 205 ezer forintról indul, miközben a garantált bérminimum emelkedik, amit meg kellene kapnia mindenkinek. Ebből az következik, hogy az átlagosnak mondott 20 százalékos emelés egy részét biztosan lefedi a garantált bérminimum emelése.”

Csökkenek a jogaik és a bérpótlékaik is

A rendvédelmi alkalmazottakra a hivatásosokhoz hasonlóan számos korlátozás vonatkozik majd. Mi most csak szemezgetünk a változásokból, de aki kíváncsi a Riasz egészére, az itt megtekintheti.

  • visszarendelhetőség

A rendvédelmi alkalmazott kötelezhető arra, hogy munkaidőn kívüli elérhetőségét bejelentse, tartózkodási helyéről tájékoztatást adjon, munkaképes állapotát fenntartsa, valamint tartózkodási helyről visszarendelhető.

  • véleménynyilvánítás korlátozása

A kiadott intézkedést a rendvédelmi alkalmazott „főszabályként nem bírálhatja, arról véleményt nem mondhat”, az interneten magánszemélyként való megnyilvánulásakor, véleményének nyilvánításakor a védelmi alkalmazotti státuszára vonatkozó adat nyilvánosságra hozatala tiltható.

Rendvédelmi alkalmazott számára a “munkarendet és a fegyelmet veszélyeztető” sajtótermék előállítása, terjesztése, valamint ilyen tartalmú plakát kifüggesztése nem megengedett.

  • tulajdonjog korlátozása

Megtiltható, hogy a rendvédelmi alkalmazott egyes vagyontárgyakat, magáncélú telekommunikációs eszközöket, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt magánál tartson.

  • életkörülmények ellenőrzése

A rendvédelmi alkalmazottaknak kinevezéskor esküt kell tenniük, és aki erre nem hajlandó, az nem dolgozhat. Emellett hozzá kell járulniuk a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez, a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez, és meghatározott munkakörökben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli őket. Továbbá újra bevezetnék számukra a fegyelmi felelősséget, és rájuk is vonatkoznának a hivatásetikai alapelvek.

  • politikai szerepvállalás tiltása

Rendvédelmi alkalmazott nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati képviselő, illetve főpolgármester, polgármester, alpolgármester.

  • másodállás csak engedéllyel

Más kereső tevékenységet csak engedéllyel végezhetnek a rendvédelmi alkalmazottak.

  • teljesítményértékelés

Bevezetnék számukra is a teljesítményértékelést, ami negatív minősítés esetén 20 százalékos illetménycsökkenéssel is járhat, jó minősítés esetén pedig ugyanilyen arányú emelést jelenthet, de mindkettőt csak a bértábla alsó és felső határa közötti fizetési sávban.

  • csökkenő és megszűnő bérpótlékok

A túlóra pénzben megváltható marad (ha a szabadidős megváltás nem lehetséges), de az ilyen esetben jelenleg fizetendő 50 százalékos bérpótlékot megszüntetik. Nem lesz nyelvpótlék és címpótlék, a veszélyességi pótlék pedig a jelenlegi 20 ezer forint helyett kevesebb, mint 10 ezer forint lesz. Továbbá kevesebb lesz a szabadságnap annak, aki nem jogosult gyermek utáni pótszabadságra.

  • átirányítás beleegyezés nélkül

A rendvédelmi alkalmazottat beleegyezése nélkül évente 30 munkanapra átirányíthatnák más munkakör ellátására a szervezeti egységen belül. Szintén a belegyezése nélkül átrendelhetik évente akár más rendvédelmi szervezethez is: a közigazgatási határon belül évente 60, azon kívül pedig évente 30 munkanapra.

Csikász Brigitta

Fotó: Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára – Kormany.hu

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom