Bezárás
The Americans

Hiába ígérte meg Szijjártó az amerikai külügyminiszternek, még mindig nem írta alá a kormány a védelmi megállapodást

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter látogatásának napján, február 11-én azt mondta a magyar kormány, hogy másfél év feszült tárgyalás után megállapodás született a védelmi együttműködési megállapodásról Washington és Budapest között. Akkor azt jelentette be Szijjártó Péter: a szöveg a rákövetkező hét elején már a honvédelmi bizottság előtt lesz. Ez nem így történt; és mint a bizottság február 28-i ülésén kiderült, a kormány még mindig nem írta alá a dokumentumot, így nem derült ki, mikor kerülhet véleményezésre a honvédelmi bizottság elé, illetve mikor szavazhat róla a parlament. 

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

A Parlament honvédelmi- és rendészeti bizottságának február 28-i, csütörtöki ülésén Szijjártó Péter számolt be az Egyesült Államok és Magyarország közötti védelmi együttműködési megállapodás (Defence Cooperation Agreement, DCA) megújításáról.

Az Átlátszó január végén számolt be arról, hogy az 1997-ben törvénybe iktatott, jelenleg is érvényben lévő DCA újratárgyalása már másfél éve folyik a két kormány között. Az amerikai diplomaták úgy vélték, hogy a magyar kormány csak ürügyeket keres arra, hogy húzhassa az időt és ne kelljen aláírnia az új megállapodást.

Az amerikai diplomaták attól tartottak: a DCA körüli huzavona is része annak a folyamatnak, melyben hazánk szeretne egyre közelebbi politikai és gazdasági kapcsolatokat kialakítani Oroszországgal és Kínával, miközben az Egyesült Államok épp ennek ellenkezőjére próbálja rávenni az Orbán-kormányt. A DCA aláírása így szimbolikussá vált.

A magyar kormány nem hajlandó aláírni a védelmi együttműködési megállapodást az amerikaiakkal

Az amerikai kormány magas rangú diplomatái egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor egyre határozottabban Oroszország felé irányítja Magyarországot, és hogy próbálja hazánkat fokozatosan függetleníteni az amerikai szövetségesi kapcsolatoktól.

Az amerikai külügyminisztérium eközben a teljes régióra nagyobb figyelmet fordít: Washington annyira megijedt attól, hogy az elmúlt évtizedben elhanyagolta Kelet-Közép-Európát, ahol a helyére benyomultak az oroszok és a kínaiak, hogy február elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a térségbe érkezett, hogy biztosítsa ezen országokat: nagyon is fontosak az amerikaiaknak.

A február 11-i, budapesti látogatás napján a magyar kormány bejelentette: a DCA-ról sikerült megállapodást kötni, és az még a következő hét elején a honvédelmi bizottság elé kerül.

Ez nem történt meg a beígért időpontban: a DCA február 28-án lett csak téma a bizottságban. Ám az MTI-nek az eseményről kiadott híréből kiderült: a magyar kormány még nem írta alá a dokumentumot, így a képviselők csak informálódtak a kérdésben. 

„Az amerikai külügyminiszter közelmúltbeli látogatása nyomán született meg a jelenlegi szövegtervezet. A miniszter jelezte: a tárgyalódelegációk által lezárt szöveg csak javaslat, ha a kormány aláírja, a parlament ratifikációjára van szükség a hatályba lépéshez; ezt megelőzően viszont kérik az Országgyűlés honvédelmi bizottságának véleményét” tudósított a hírügynökség az eseményről.

A szövegből tehát kiderül, hogy a magyar kormány még nem adta áldását a szövegre.

Tehát szó sincs arról, hogy február 28-án késéssel ugyan, de a Pompeo jelenlétében tett ígéretnek megfelelően a honvédelmi bizottság elé került volna véleményezésre a kormány által aláírt szöveg. Szijjártó csupán beszámolt arról – a bizottság majd később véleményezhet.

A honvédelmi bizottság ülésén Szijjártó a szövegtervezetről azt mondta: a DCA megújítása során „az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a magyar szuverenitás ne sérülhessen” a szövegjavaslat preambulumában is több ponton utalnak magyar jogszabályokra.

A szövegben az 1997-es megállapodáshoz képest kevés új elem van, az egyik ilyen, hogy az Egyesült Államok infrastrukturális fejlesztéseket hajtana végre magyarországi honvédségi objektumokban: Tatán, Várpalotán, Kecskeméten és Pápán.

Az MTI szerint Szijjártó kiemelte: a külföldi csapatmozgások, külföldi csapatok állomásoztatásáról szóló alaptörvényi rendelkezéshez ragaszkodtak, ez okozott csúszást a tárgyalásokban. Kiemelte: minden egyes csapatmozgást, műveletet, jelentősebb katonai aktust a továbbiakban is a megfelelő közjogi aktusnak kell megelőznie.

Szijjártó Péter kiemelte: fontos szempont volt a büntetőhatóság kérdése. E tekintetben is a jelenleg hatályban lévő megállapodást őrizték meg. Magyarország lemond az elsődleges büntetőjog hatályosságáról, súlyos bűncselekmény esetén van másként.

Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke az Egyesült Államok magyarországi – jellemzően a kecskeméti repülőteret érintő – beruházásairól tett fel kérdéseket. Erre válaszolva Benkő Tibor honvédelmi miniszter az érintett szabályozást idézve leszögezte: az építmények Magyarország tulajdonában maradnak.

Kérdésekre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, a közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerről egyeztetnek jelenleg. Azt is elmondta, hogy az Airbus Magyarország keleti részében egy helikopter alkatrészek gyártását lehetővé tevő gyár megépítéséről döntött. Két magyarországi helyszín van még versenyben – közölte.

Kiemelt kép: Mike Pompeo amerikai és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter február 11-i sajtótájékoztatója. Fotó: Földházi Árpád/kormany.hu

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom