Bezárás
közbeszerzés

A Közgép építette volna a sorompókamerákat, a MÁV törölte a tendert

254 millió forintja volt a MÁV-nak vasúti átjárókba telepíthető kamerákra 2014-ben, ebből 99 helyen lehetett volna büntetés kiszabására is alkalmas rendszer. Kétszer írtak ki közbeszerzést, a másodikra 2015-ben, a G-nap után pályázott a KÖZGÉP vezette konzorcium. Mivel a tervezettnél háromszor nagyobb árat adta, a MÁV törölte a projektet.

állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Szinte naponta kerül fel az internetre olyan videó, amiben az autósok a tilos jelzés ellenére áthajtanak a vasúti síneken. Sokan nem ússzák meg annyival, hogy nyilvánosságra kerül szabálytalanságuk, jól mutatja ezt a MÁV statisztikája: a január 1. és február 15. közötti időszakban 2017-ben nyolc, 2018-ban hét, 2019-ben pedig hat útátjárós ütközés történt.

Megelőzésképp a rendőrséggel közösen évek óta rendszeresen tartanak ellenőrzéseket az útátjárókban; 2017-ben 157 vasúti átjáróban 190 alkalommal, 2018-ban 222 útátjáróban 184 alkalommal került sor ilyen akcióra.

A MÁV korábban is kísérletet tett a balesetek csökkentésére, 2014-ben közbeszerzést írt ki, 99 átjáróban telepítettek volna úgynevezett eseményvezérelt videomegfigyelő rendszert a sorompóletörések felderítésére, valamint a piroson áthajtások csökkentésre.

Lényege lett volna, hogy a kamerák napszaktól és időjárási körülményektől függetlenül minden esetben olyan minőségű felvételt készítsen az útátjáró körzetéről, amely alapján az esetlegesen bekövetkező rongálást elkövető jármű egyértelműen és bizonyító erejűen azonosítható legyen. A rendszer adatait a rendőrség kezelte volna.

A nem éppen hibátlanul működő tengelysúlymérő rendszer kapcsán próbáltuk megtudni azt is, hogyan teljesen a sorompókamera rendszer. Röviden, sehogy.

A közbeszerzés első alkalommal sikertelenül zárult. 2015 júliusában újra kiírták a tendert, erre hárman jelentkeztek. A Dunántúli-Metalelektro Konzorcium, a Konzorcium (igen, ez, és a Termini-Rail Kft. A legjobb, 760 milliós ajánlatot a Dunántúli-Metalelektro Konzorcium adta, ennek vezetőt tagja a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft., mely a Transdanuvius 2000 Kft.-n keresztül a Középé. Vagyis akkor éppen Simicska Lajosé volt. Mindez a G-nap után pár hónappal történt. Az értesítő szerint ez az ár nem fért bele a MÁV-nak, az állami vasútnak ugyanis csak 254 millió forintja volt a projektre.

A MÁV most azt közölte az Átlátszóval, hogy “a megcélzott műszaki tartalom a rendelkezésre álló forráskereten belül eszerint reálisan nem megvalósítható. Az eredménytelen eljárásokat követően véglegesen törölték a projektet. Magyarország a Közlekedési Operatív Programban rendelkezésre állt forrásokat teljes körűen lehívta, az eredetileg a kérdéses fejlesztésre szánt összeg így más beruházásban hasznosult.”

Pedig a MÁV alap elgondolása jó is lehetett volna, az Átlászónak nyilatkozó pszichológus szerint ugyanis egy ilyen rendszer komoly visszatartó erővel bírhat a sofőrök körében.

“Javulhat tőle a közlekedők szabálykövetése, ha látják, hogy szankció követi a szabálysértést. Ugyanakkor úgy gondolom, a vasúti átjáróban erősebb a piros visszatartó ereje, mivel tudják, hogy a megszegése súlyos következményekkel járhat. A sebességhatárt alighanem többen lépnek át, mint ahányan a vasúti piros lámpán áthajtanak. A bizonytalankodókat tántoríthatná el a kamera, aki viszont úgyis megszegné, azon nem biztos, hogy segítene” – mondta az Átlátszónak Benák-Tömöri Judit pszichológus. És valószínűleg a 30-60 ezer forintos közigazgatási bírság is visszatartó erő lenne.

Segesvári Csaba

Fotó: a szerző felvétele

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom