Bezárás
uniós támogatások

Letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság az Átlátszó által 2012-ben feltárt csalás ügyében

Body-Map Kft.

Hét évvel ezelőtt háromrészes cikksorozatban mutattuk be, hogy egy több mint 200 millió forintos uniós pályázathoz az önerőt egy offshore cég biztosította, túlárazták az EU-s pénzből beszerzett orvosi berendezéseket, és a klinika doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmazott. Cikksorozatunk nyomán 2015-ben az OLAF éves jelentésében ez az ügy lett az egyik esettanulmány, az uniós ellenőrök ajánlása után pedig eljárás indult Magyarországon, és nemrégiben az elsőfokon eljáró bíróság letöltendő börtönbüntetést szabott ki az egyik vádlottra.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

2012-ben megírtuk, hogy 2009-ben az egy évvel korábban alakult Body-Map Kft. egy GOP-programban 215 millió forint európai uniós támogatást kapott, hogy diagnosztikai központot hozzon létre Kisteleken. Ehhez a vállalkozásnak 274 millió forint önerőt kellett felmutatnia, amit a Body-Map Kft. egy offshore cégtől, a Seychelles-szigeteken bejegyzett Test Body Ltd.-től kapott kölcsönnel oldott meg. Kollégáinkkal a Body-Map ügyvezetője nem akart beszélni, és a cég budapesti gyorsdiagnosztikai központjában sem örültek nekik.

Uniós testtérkép kérdőjelekkel – egy furcsa EU-pályázat története I.

Szabálytalansági eljárás folyik egy, az atlatszo.hu által megvizsgált, több mint 200 millió forintos uniós pályázat ügyében, amelyben számos furcsaság fedezhető fel: az önerőt egy offshore cég biztosította, tízmilliókat számoltak el olyan gépekre, amelyek sokkal olcsóbban is beszerezhetők lettek volna, a klinika pedig doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmaz. Cikksorozat, első rész.

Második cikkünkben bemutattuk, hogy a Body-Map Kft. által a projektben elszámolt eszközöket jóval olcsóbban is be lehetett szerezni akkoriban. Például a cég pályázata mellékleteként becsatolt költségtáblázat (PDF) alapján 21 darab úgynevezett AMP noninvazív vérkép- és metabolit-analizátort vásárolt, darabját 14,8 millió forintért 2009-ben, tehát összesen 310 millió forintért. Kollégáink megkerestek ilyen eszközöket forgalmazó vállalkozásokat, amik ugyanezt a berendezést 3,5-5,4 millió forintért kínálták. A különbözet/túlárazás tehát eszközönként 9,4-11,3 millió forint lehetett, ami a 21 gép esetén összesen 197,4-237,3 millióra rúghatott.

Uniós testtérkép kérdőjelekkel – egy furcsa EU-pályázat története II.

Kellemes családi házas övezetben található a Body Map Kft. budapesti gyorsdiagnosztikai központja Csepelen, amely maga is leginkább egy családi házra hasonlít, garázzsal és úszómedencével. A 215 millió forintos uniós pályázati pénzből, és a 274 millió forintos saját forrásból a kft.

Cikksorozatunk harmadik részében arról írtunk, hogy a Body-Map Kft. által üzemeltetett klinika olyan munkatársakkal is dolgozott, akik félrevezető módon doktori címet tüntettek fel a nevük mellett, miközben ilyen hivatalos, államilag elismert fokozattal nem rendelkeztek. Olyan természetgyógyászokat, akik az igazi orvosokhoz hasonlóan szintén használták a doktori címet, ám egy apró megkülönböztető jelzést alkalmaztak, egy aposztróf vesszőt tettek elé, így: ’Dr. – de ez vessző könnyen elkerülheti az ember figyelmét.

Uniós testtérkép kérdőjelekkel III. – Parabolikus doktorok a magánklinikán

Cikkorozatunk eddigi részeiben bemutattuk, hogy számos kérdést felvet a Body Map Kft. uniós támogatása, kiderítettük, hogy sokkal olcsóbban is beszerezhetők lettek volna a beruházás idején ugyanazok a berendezések, amelyeket a cég az uniós pályázaton borsos áron számolt el.

Az uniós támogatások elosztásáért akkoriban felelős (azóta megszűnt) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nevében eljáró MAG Zrt. először 2010-ben vizsgálta azt, hogy a Body-Map Kft. beruházásának papírokon igazolt költségei valósak-e. Majd egy feljelentés nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-Magyarországi Regionális Bűnűgyi Igazgatósága is eljárást folytatott, mert felmerült a gyanú, hogy túlárazták a beszerzett diagnosztikai berendezéseket, vagyis azok sokkal kevesebbet érnek, mint ami a számlán szerepel. Azonban a túlárazási gyanút gyanút a MAG Zrt. szabálytalansági vizsgálatának nem sikerült igazolnia, ezért a NAV a nyomozást is megszüntette.

2012-ben a MAG Zrt. újra szabálytalansági eljárást indított a Body-Map Kft. beruházása miatt. Az eljárás dokumentumait közadatigénylésben kértük ki, de igénylésünket az iratok döntés-előkészítő jellege miatt megtagadták, ezért bírósághoz fordultunk. Ekkor fordult a kocka: az NFÜ a perben az összes keletkezett irat becsatolásával bizonyított, és korábbi álláspontját felülvizsgálva az adatok többségét még az ítélet előtt kiadta nekünk 2013-ban. Sajnos a dokumentumok releváns részeit nagyrészt kitakarták, de nagyon tanulságos volt végigolvasni őket.

2015-ben aztán az EU csalásellenes hivatala, az OLAF néhány olyan konkrét esetet emelt ki az éves jelentésében (PDF), amelyekben eredményesen bizonyították be, hogy elcsalták az uniós támogatásokat. Az egyik ilyen esettanulmány az Átlátszó által feltárt ügy volt, és az OLAF-jelentés külön kiemelte, hogy a vizsgálatot oknyomozó cikkek alapján indították el.

Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében

Hülye maradt volna az OLAF, ha nincs az Átlátszó! Ha az Átlátszó újságírói nem mennek el Csepelre, nem lett volna esettanulmánya idén az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, az OLAF-nak Magyarországról. Szükség van-e még igazi “talpas” újságírókra a 21.

Az OLAF ajánlása alapján indult ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 áprilisában két személy ellen vádat emelt társtettesként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. A két vádlott a cég vezetését ténylegesen ellátó személy, valamint az ötletet kidolgozó ismerőse volt.

A KNYF akkori közleménye szerint “Az érintett eszközöket az elkövetők egy külföldi cégtől mintegy 102.081.000,- forint vételáron vásárolták meg, majd azokat a támogatás elszámolása végett túlárazva, 371.762.664,- forint összegű vételáron szerepeltették a pályázatban (…) Az orvosi műszerek működtetésére egy vidéki városban 2010 januárjában diagnosztikai centrumot létesítettek, azokat azonban a célnak megfelelően sohasem használták fel. A cselekmények révén az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak okozott kár 182.171.159,- Ft, míg a magyar költségvetést ért kár 32.147.851,- Ft”

A vádemelés után két évvel, 2019. május 3-án megszületett az ügyben az elsőfokú ítélet: a Fővárosi Törvényszék az egyik vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, a másik vádlottat pedig – aki a bűncselekménnyel okozott kárt időközben teljes egészében megtérítette – felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

Az nem derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség mostani közleményéből, hogy hány év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság a vádlottat, csak annyit írnak, hogy az ügyész súlyosbításért fellebbezett az ítélet ellen. A vádemeléskor azonban megírta a KNYF, hogy a vádlottak terhére rótt bűncselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, tehát a vádlottra kirótt büntetés ebben a sávban mozoghat.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom