Bezárás
#TisztaVoks

Unhack Democracy Europe: így csalhatott a Fidesz a 2018-as választásokon

A tavaly áprilisi parlamenti választásokon tapasztalt furcsaságok és szabálytalanságok megkérdőjelezik a néhány nap múlva esedékes EP-választások tisztaságát – állítja jelentésében az Unhack Democracy Europe. Az emberjogi csoport #TisztaVoks kampánya során magyarországi és más uniós tagállamokban élő aktivisták adatelemzők, programozók és politikai tanácsadók segítségével vizsgálta meg a parlamenti választásokat, egy sor olyan visszásságot és törvénytelenséget mutatva be, amelyek megkérdőjelezik a 2018 áprilisában megrendezett parlamenti választások eredményét.

állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Az aktivisták a szavazatszámláló bizottságok 160 tagjával interjúztak az Ukrajnában élő szavazók buszoztatásával kapcsolatban, szavazatvásárlásokra, szavazók megfélemlítésére valamint a választási eredmények manipulációjára derítve fényt.

Az adatelemzők szerint kérdések vannak a szavazásra jogosultak számával, a hiányzó átjelentkező szavazatokkal, valamint a billegő körzetekben tapasztalt szavazatmegosztásokkal kapcsolatosan. Vannak arra utaló jelek, hogy a szavazatszámlálás folyamatába is beavatkoztak, valamint az is világos, hogy a kamupártok leginkább a Fidesz számára hoztak hasznot.

A tanulmány (angol nyelven elolvasható itt, a magyar verzió itt érhető el) először összegez magyar, szerb és román sajtójelentéseket, aggodalmakat vetve fel a határközeli városokban regisztrált fantom-szavazókkal kapcsolatban.

Indokolt az aggodalom, hogy az európai választásokon is csalásra kerülhet sor

A heves kritikákat kiváltó miniszterelnök, Orbán Viktor épp, hogy elnyerte a kétharmados többséget a tavalyi választáson. Szavazatszámlálók választási csalást emlegetnek – és jelzik, miként ismétlődhet meg mindez idén újra.

Szó van a választási honlap működési elégtelenségeiről, a választási szoftver rejtélyes „lefagyásáról” valamint a magyar hivatalos választási szoftver megalkotásáért és működtetéséért felelős cégek hálózatáról, melyek a kormányzó Fideszhez kapcsolhatóak. A vizsgálat módszertanáról itt lehet olvasni.

Hajszálon múlott a kétharmad

A feltárt rendellenességek megkérdőjelezik a Fidesz kétharmados többségét – állítja Tóka Gábor, a Central European University választási szakértője. Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetemen szociológiát és nemzetközi tanulmányokat oktató professzor és Magyarország-szakértő így kommentálta a tanulmányt:

„Megbízhatóak-e az EP-választás eredményei, amikor bebizonyosodott: a magyar kormány nem képes szabad és tisztességes választásokat szervezni?”

A jelentés kitér a Hír TV oknyomozó riportjára, amelyben kiderítették: Tiszaújlak korábbi polgármestere, Kilb József kisbuszokkal majdnem ezer szavazót szállított a Fidesznek. A tiszabecsi határátkelőn határőrök elmondták a Célpont stábjának, hogy az “teljesen ki volt adva” hogy nagy lesz a forgalom a szavazás napján, és ha kell, a kilépőoldalt is megnyitják az átkelők előtt.

Egyes határmenti szavazókörzetekben látványosan megnőtt a választásra jogosultak száma. Az Átlátszó kiderítette, hogy a magyar-ukrán határhoz közel található vásárosnaményi választókerületben (Szabolcs 04-es egyéni választókerület) 3933-mal nőtt a választópolgárok száma, ami egészen egyedülálló – a vonzásközpontnak számító Debrecen 01-es választókerületében például a szavazói létszám ugyanebben az időszakban közel kétezerrel csökkent.

Fantomszavazók duzzasztják a választói névjegyzéket a vásárosnaményi választókerületben

Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették.

Népességrobbanás az ukrán-magyar határ mentén

Az RTL Klub Házon kívül c. műsora megmutatta, hogy egyes, ukrán határhoz közel álló falvak – például Kispalád vagy Beregsurány – népessége brutális növekedésnek indult. Megmutatták azt a kétszobás családi házat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahova 110 ukrán-magyar kettős állampolgár van bejelentve; egy másik, hasonló házban papírforma szerint 200-an laknak Kispaládon.

Adorján Béla jobbikos képviselőjelölt szerint, miközben a lakosság száma csökkent, a szavazásra jogosultak száma mintegy 5300-zal nőtt. “Egyes települések lakosainak száma papíron megháromszorozódott, az átlag 20-30 százalékos növekedés. A 88 település közül 60 érintett, ide fiktív lakcímek lettek bejelentve” – mondta a riporternek.

A választásokat követően úgy a Kúria, mind az ügyészség úgy ítélte meg, hogy az ukrán- magyar határon „szervezett” választási csalás történt, amennyiben a választás napján szervezetten buszoztattak szavazókat a határon keresztül.

A Kúria azonban úgy határozott, hogy a Kilb Józseffel rögzített felvétel alapján rendelkezésre álló bizonyíték önmagában nem elegendő új választás kiírásához, amit a bíróság részben azzal a vélekedéssel indokolt, hogy az érintett szavazók száma kisebb lehetett az első és a második helyen végzett jelöltre leadott szavazatok száma közötti különbségnél.

Egy év elteltével elmondhatjuk, hogy a választás napján elkövetett választási csalásokról szóló bejelentések ügyében indított 370 vizsgálat egyike sem vezetett vádemeléshez, így a jelentés.

Idén márciusban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital beperelte a Belügyminisztériumot, amiért igyekeztek titokban tartani a választások előtti új lakcímbejelentések számát. Bár a pert első fokon megnyerték, az adatok azonban a közeljövőben várhatóan nem kerülnek nyilvánosságra – a bíróság ugyanis a TASZ tudomására hozta: a Belügyminisztérium már fellebbezett a határozat ellen.

A Vajdaságban csak a fideszes szavazatokat juttatták el az urnákig?

A határon túli szavazatokkal is voltak problémák: Erdélyben a választási regisztrációhoz szükséges adatokat az RMDSZ, illetve a könnyített honosítás-programot bonyolító Eurotrans Alapítvány egy külön formanyomtatványon gyűjtötte, majd ezeket az adatokat kézzel vezették be az NVI rendszerébe az alapítvány munkatársai. „A regisztrációs kérelmet maga a választópolgár nyújthatja be, nevében más nem járhat el” – áll abban a válaszban, melyet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) küldött az Átlátszó Erdélynek, hozzátéve, ez a gyakorlat „különösen aggályos lehet”.

Törvénytelenül bonyolítja a választási regisztrációt az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány – Átlátszó Erdély

Választási csalásra adhat lehetőséget az a gyakorlat, hogy a regisztrálni kívánó személy adatait a segítő tárolja – áll a Nemzeti Választási Iroda válaszában. „A regisztrációs kérelmet maga a választópolgár nyújthatja be, nevében más nem járhat el” – áll abban a válaszban, melyet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) küldött az Átlátszó Erdélynek.

Vajdasági sajtójelentések szerint a levélszavazatokat begyűjtő Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái csakis a fideszes szavazatokat juttatják el az urnákig.

Összesen 4360 levélszavazat érkezett a felbontva vagy nem megfelelő borítékban – a Nemzeti Választási Bizottság ezeket a szavazatokat érvénytelennek nyilvánította. Válaszképp Orbán azzal vádolta a Kúriát, hogy elvettek a Fidesztől egy képviselői helyet, és így beavatkoztak a választásokba.

Szavazatvásárlásról és megfélemlítésről mesélnek a szavazóbiztosok

Az Unhack Democracy Europe több, mint 160 szavazóköri delegálttal interjúzott – a beszélgetések során széles körben elterjedt szabálytalanságokat tártak fel, beleértve a szavazatvásárlást és a választók megfélemlítését is.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az ellenzéki delegáltnak arról számoltak be választók, hogy szavazataikat megvásárolták, az őket beszervező ügynököknek pedig pénz ütötte a markát minden egyes általuk verbuvált kormánypárti szavazó után.

„Nagyon szegény falu; mondták nekem, hogy (…) 5000 Ft-ot kaptak fejenként a szavazatért. Az öregek meg be voltak tanítva, meg valami családtagjuk segített nekik. Állítólag 10,000-et kaptak azok, akik vittek szavazót, milliókat szedtek össze.” “Ha kicsibe’ így megy, akkor nagyba’ is így megy” – tette hozzá.

Egy másik, Nógrád megyei ellenzéki delegált elmondása szerint roma szavazók maguk számoltak be neki arról, hogy „az utolsó” jelöltre, azaz a Fidesz jelöltjére, pártlistán pedig a megfelelő sorszámú listára kellett szavazniuk, ha a későbbiekben is szerettek volna szociális juttatásokhoz jutni, illetve közmunkaprogramban részt venni.

A kamupártok billegő körzetekben voltak hasznosak

Az Orbán által bevezetett új törvények értelmében a legalább 27 választókerületben elinduló pártok 150 millió forint állami támogatásból gazdálkodhatnak. A 2018-ban rajthoz álló összesen 23 párt közül 15-re illik a „kamupárt” elnevezés. Ők ugyanis kifejezetten azért indultak, hogy zsebre tehessék ezt a támogatást, állítja a jelentés.

A kamupártok valószínűleg a Fidesz malmára hajtották a vizet: több jelöltet indítottak billegő körzetekben, megosztva az ellenzéki szavazatokat. Más jel is utal arra, hogy a kamupártok valójában a Fideszt segítették: volt olyan eset, ahol kiderült, hogy a Lendülettel elnevezésű kamupárt jelöltjét támogató nevek közül 341 azonos volt a Fidesz jelöltje mellett felsorakozókéval. Zuglóban a párt jelöltjének ajánlóívein leadott aláírások sorrendje 27 esetben tételesen megegyezett a Fidesz által gyűjtött aláírásoknak.

Itt a lista – olvasóink szerint ezek a kamupártok csaltak az aláírásaikkal

Tizennyolc olyan párt neve szerepel olvasóink leveleiben, amelynek biztosan nem írtak alá ajánlást, mégis szerepel a nevük és személyes adataik a jelöltek ajánlóívén. Felhívásunkra több tucatnyian kérték ki adataikat a választási irodáktól, s osztották meg velünk a tapasztalataikat. Amelyek lesújtóak ugyan, viszont tanulságosak.

Ezek a pártok összesen 54 200 szavazatot kaptak (az összes leadott szavazat mintegy teljes összeg mintegy 1% -át) pártlistán, és 82 400 szavazatot (kb. 1,5%) az egyéni jelöltek után.

Üresen aláíratott jegyzőkönyvek

Egy rosszul látó ellenzéki delegáltnak a sötétben kellett számolnia a szavazatokat egy Tolna megyei körzetben. A delegált azt állítja, hogy a jegyzőkönyvekben megváltoztatták a szavazatok számát, amikor ezt nem láthatta.

„Utólag kijavították, az biztos. Szóval nem annyit számoltunk” – mondta. A delegált szerint a szavazást követően utólag megváltoztatták az ellenzéki pártokra leadott szavazatok számát: „Megszámoltuk a szavazólapokat, de nem láttam, hogy mit írt be. Azt sem láttam, (mi van benne), mikor aláírtam.”

Egy másik szavazatszámláló a következőket mondta el: „Ami érdekes volt, hogy már akkor aláíratták velünk a jegyzőkönyveket, amikor még nem bontottuk ki a borítékokat. Tehát üresen íratták alá velünk őket; csak alapadatok voltak rajta, nem voltak rajta számok.”

Egy másik ellenzéki delegált arról számolt be, hogy a hatóságok illegálisan nyomást gyakoroltak a szavazatszámláló bizottságra, és szándékosan beavatkoztak a választási folyamatba. „Ugyanúgy pecsételtünk, húztuk a strigulát, mint ahogy az eddigi évek alatt, most pedig engedték egy darabig, aztán pedig pedig jött a helyi megbízott, gondolom a helyi választasi bizottsági csaj, és mondta, hogy a pártdelegáltak nem (…) ellenőrizhetik az adatokat, nem pecsételhetnek, és nem strigulázhatnak.

Ez reggel volt, 11 óra tájban. Delegáltként nem tudtuk, hogy ki az a hölgy, aki bejött, de azoknak, akik ott ültek hivatalosan (a szavazatszámláló bizottság önkormányzat által delegált tagjainak]) azoknak valami főnöke volt. Elfogadták és rögtön mondták, hogy álljunk fel, és nem csinálhatunk semmit. Nagy susmus volt ott, megmondom őszintén.”

Kúriai végzés mondja ki, hogy Pécsen választási csalás történt április 8-án

Április 8-a után legalább egy hétig a választásicsalás-tematika határozta meg az ellenzéki pártok kommunikációját, és a kormányfüggetlen média is számos csalásgyanús esetet dokumentált. Ezen túlmenően azonban egyetlen jogerős döntés sem támasztotta alá ezt a vélekedést. Április 27-i végzésében a Kúria viszont kimondta, hogy a pécsi 040-es szavazókörben sérült a választás tisztasága.

Hányan voltak választásra jogosultak? Nem tudni

Az Unhack Democracy Europe szerint az sem egyértelmű, hogy hányan voltak szavazásra jogosultak a választáson. Komoly ellentmondás feszül a választás előtti hónapokban a hivatalosan frissített választási weboldalról készített képernyőképek, a szavazásra jogosult szavazók számának a hivatalos online archívumból származó különböző időpontokban készült másolatai, valamint az EBESZ monitoring adatai között.

A magyarországi szavazók jegyzéke automatikusan generálódik, így a szavazásra jogosultak számának csak annak függvényében kellene módosulnia, hogy éppen hányan töltik be az előírt korhatárt, illetve haláloznak el.

Másrészt, a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező szavazóknak, így elsősorban a Románia, Ukrajna és Szerbia területén élő magyaroknak tízévente kérelmet kell benyújtaniuk, hogy a levélszavazatra jogosultak között szerepeljen a nevük. A szavazásra jogosult teljes népességet úgy kapjuk meg, ha az országban élők számához hozzáadjuk azokat, akik nem rendelkeznek állandó magyarországi tartózkodási hellyel.

A Nemzeti Választási Iroda a választást megelőző napon tartott sajtótájékoztatón bejelentette a választásra jogosultak számát típusonként, majd eltérő adatokat tett közzé a weboldalán, míg végül az MTI megint csak más adatokat jelentetett meg a sajtótájékoztatóra hivatkozva, mint ami ott ténylegesen elhangzott.

A valasztas.hu oldalon az összes választásra jogosultról közzétett szám egy nappal a szavazás előtt körülbelül 60 000-rel nőtt, miközben ez az adat meghaladta a belföldi lakóhellyel rendelkező és nem rendelkező, vagyis levélben szavazók összegét az oldalon. Hasonlóképpen, a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók összlétszáma – márpedig ők adják a választópolgárok legnagyobb részét – jelentősen ingadozott e közlemények között, és a többi számadattal együtt nem mindig adták ki a Nemzeti Választási Iroda által közölt teljes összeget.

Lefagyott a szoftver a választás napján

Magyarországon kézzel számolják a szavazatokat a szavazóhelyiségekben, majd az eredményeket online juttatják el a Nemzeti Választási Irodához, ahol összeadják őket. A jelentés készítői legalább hat választókerületben hallották szavazatszámlálóktól, hogy a helyi választási iroda képviselői ismételten utaltak a szoftver „lefagyására”, arra, hogy az a választás napján teljesen felmondta a szolgálatot.

„Azt mondták, hogy rossz a rendszer, lassú a rendszer, hogy lefagyott a rendszer. Egy órát csak arra vártunk, hogy azt mondják, lefagyott a rendszer” – fogalmazott egy szavazatszámláló.

„Korábban soha nem volt ilyen. Végeztünk fél 9 körül, és 11 óra után engedtek ki minket, és az önkormányzatnál (hajnali) fél 2-ig ültünk a lépcsőn.” Mire a jegyzőkönyveket összeállították, és aláírásra kinyomtatták, a szavazatszámláló elmondása szerint: „Nem is néztem, mit írok alá.”

A szoftver rendszer meghibásodása és az egyes egyéni választókerületekben mért szoros eredmény ellenére az első részeredményt és egyben a Fidesz kétharmadát az urnák lezárása után több mint három órával jelentették be. A Nemzeti Választási Iroda végül csak az ellenzéki pártok nyomására adta ki a 10285 szavazókör eredeti jegyzőkönyveinek szkennelt változatát.

Amikor a Nemzeti Választási Irodát szembesítették azzal, hogy számos szavazatszámláló a rendszer lefagyásáról számolt be, az Iroda így reagált: „A választási adatok feldolgozására szolgáló választási informatikai rendszer a választás során hibátlanul működött.”

A jegyzőkönyvek másolatát április 11-12-én adták át a pártoknak a választások után négy nappal. A késedelem okát firtató kérdésekre válaszolva a Nemzeti Választási Iroda azt mondta: „A tartalék oldalon az összes kézírásos szavazóköri jegyzőkönyv másolata rendelkezésre állt, ami a választások átláthatóságának egyedülálló garanciája.” A Nemzeti Választási Iroda vezetője határozottan cáfolta, hogy a választási szoftver működésében bármilyen zavar állt volna be.

Fideszhez közeli cég fejlesztette a választási szoftvert

Az LMP vizsgálata is feltárt egy olyan, vezető Fidesz tisztségviselőkhöz kötődő vállalatokból álló hálózatot, amelynek feladata az új magyar választási szoftver fejlesztése volt.

Az összes parlamenti, helyi és európai választás, valamint a népszavazások lebonyolításához ugyanazt az informatikai vállalkozást alkalmazták, amelyet annak idején három, Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter belső köréhez tartozó személy alapított. A társaság 1994 óta működteti az országos nemzeti választási rendszert; jogutódját, az IdomSoft Zrt-t 2012-ben államosították.

Képek jelentek meg arról, hogy Orbán, informális vezető stratégiai tanácsadója, Habony Árpád és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közösen követik a 2010-es választás eredményét az IdomSoft vezérigazgatója társaságában.

Hajszálon múlott a kétharmad

Bár a választások előtti közvéleménykutatások a Fidesz egyértelmű parlamenti többségét vetítették előre, kérdéses volt, hogy a párt eléri-e a mindent eldöntő kétharmados többséget az Országgyűlésben.

A vitatott április 8-i választás, amelyről bebizonyosodott, hogy szabálytalanságok, megkérdőjelezhető taktikák és kirívóan illegális eljárások lendítették előre a kormánypártok szekerét, végül a Fideszt hozta ki győztesen. A kétharmados többség biztosítása összesen egy mandátumon múlt.

Az Orbán-kormány ennek köszönhetően volt képes az igazságszolgáltatási rendszer átalakítására, jelentősen több hatalmat biztosítva önmagának; ennek köszönhetően szűkíthette tovább a civil szervezetek mozgásterét, erősíthette a sajtó feletti kontrollt, és sérthette meg a menedékkérők jogait Magyarországon, áll a jelentésben.

„Az európai választásokra a hétvégén kerül sor, és ugyanaz a választási iroda összesíti majd az eredményeket, amely tavaly kétes tisztaságú választásokat bonyolított le. Bízhat-e Európa az európai parlamenti választások magyarországi tisztaságában most, amikor kétséget kizáró módon sikerült alátámasztani, hogy a magyar kormány nem tud szabad és tisztességes választásokat tartani?” – tette fel a kérdést az eredményekkel kapcsolatban Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetemen szociológiát és nemzetközi tanulmányokat oktató professzor, a tekintélyelvű rezsimek, valamint a magyar politika és jog szakértője.

Az anyag az Unhack Democracy Europe angol, illetve magyar jelentéseinek rövidített és szerkesztett összefoglalója, az eredeti anyagok elérhetőek itt: EN, HU. Az alcímeket a szerkesztőségünk adta.

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (b4) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke (b3) a Kossuth-nótát énekli a párt választási eredményváró rendezvényén a Bálna Budapest rendezvényközpontban az országgyûlési képviselõ-választás napján, 2018. április 8-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom