Bezárás
Hajóbaleset

300 tanút hallgatott meg és 40 kamera felvételét elemezte a rendőrség a hajóbaleset ügyében

300 embert hallgattak meg tanúként a rendőrök a hajóbaleset miatt indult nyomozásban – tudta meg az Átlátszó rendőrségi forrásból. Emellett 40 térfigyelő kamera felvételét elemzik annak kiderítésére, hogy pontosan mi okozta a 28 halálos áldozattal járó tragédiát.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Hableány személyhajó egy héttel ezelőtt történt balesete óta még 15 embert keresnek.

Ismert, a Hableány személyhajó a Margit híd magasságában május 29-én 21 óra után összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. Az ütközés következtében a személyhajó azonnal elsüllyedt. A két fős személyzetű Hableány fedélzetén egy 33 fős koreai turistacsoport utazott. A vízből hét embert sikerült kimenteni, és további hét személy holttestét találták meg.

Május 30-án este jelentette be a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), hogy halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki a szállodahajó ukrán állampolgárságú kapitányát. A 64 éves C. Yuriy odesszai lakos előzetes letartóztatását a bíróság egy hónapra elrendelte.

Az elsüllyedt hajóroncsot eddig nem tudták kiemelni. A nyomozás részleteiről a BRFK nem közöl részleteket, de más rendőrségi forrásból az Átlátszó úgy értesült, hogy a nyomozók 300 embert hallgattak meg tanúként. Közöttük volt az a 180 ember, aki a Viking Sigynen tartózkodott a tragédia idején.

Mindezek mellett a rendőrök negyven térfigyelő kamera felvételét szerezték be és elemzik annak érdekében, hogy megállapítsák, pontosan mi történt.

A sajtóban már megjelent, hogy az áldozatok azonosítását például a fog és a DNS-minta segítheti. Az áldozatazonosító szolgálat létrehozásának terve hazánkban 2001-ben merült fel először, és tavaly tavasszal konkretizálódott.

A halálos tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosításával (Disaster Victim Identification – DVI) foglalkozó csoport nem régóta működik a Nemzeti Nyomozó Iroda berkein belül. A hajóbaleset után annak tagjai azonnal felajánlották a segítségüket.

Az erre kiképzett rendőrök az azonosítás során – az Interpol által kidolgozott standardok alapján – ujjlenyomat, fogazat- és DNS mintát használnak az azonosításhoz. Ezeket az adatokat a dél-koreai kollégáiknak átadva kiderülhet az áldozat személyazonossága.

Az eset precedens nélküli, korábban a Dunán hajók ritkán ütköztek, és ezek a balesetek még ritkábban követeltek áldozatokat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedésbiztonsági Szervezet honlapja szerint 2016. október 10-én este negyed tízkor az Aquincum és a Viking Prestige személyhajók ütköztek Budapesten, miután az utóbbi utolérte az Aquincumot. A balesetben senki nem sérült meg, és anyagi kár csak az Aquincum hajóban keletkezett.

Egy másik korábbi esetben viszont nyolc utas megsérült. Ez 2007. szeptember 8-án történt, amikor a Kékduna hajó a Lánchdnál a Zsófia Főhercegnő hajóval kikerülési manőver közben összeütközött.

Egy szállodahajókon több éven át szolgáló olvasónk azt írta, hogy a felvételek alapján az látszik, hogy a Vikingen valami oknál fogva nem észlelték a Hableányt. Lehet, hogy olyan ember volt a hídon, akinek nem volt elég tapasztalata – jegyezte meg az olvasónk. Véleménye szerint a személyzet akár piás is lehetett, ugyanis amikor Budapestre ért egy hajó, akkor a személyzetnek megengedték az alkoholfogyasztást.

Hatósági ellenőrzést olvasónk a szállodahajókon nem nagyon élt meg. Ennek oka szerinte az, hogy a magyar vízirendőrök nem beszélnek angolul, németül vagy oroszul.

„Egyszer feljöttek a hajóra a magyar egyenruhások, de nem beszéltek sem angolul, sem németül, és ha én nem vagyok ott és nem segítek nekik, akkor nem tudták volna az ellenőrzést végrehajtani” – írta a férfi.

Olvasónk megjegyezte azt is, hogy a forgalomirányítás sem működik tökéletesen. „Ez nem úgy működik, hogy felszállok a hajóra és megyek vele. Be kell ugyanis jelenteni az útvonalat, le kell adni az utaslistát és rádión kell tartani a kapcsolatot a forgalomirányítással” – sorolta. „Az egyik Red Bull Air Race során kiderült számomra, hogy a forgalomirányításnál németül nem nagyon beszélnek, pedig leginkább az a Duna-Majna-Rajna hajózási útvonal nyelve, és előfordult, hogy az én segítségemmel kommunikált a személyzet a forgalomirányítással.”

Csikász Brigitta

Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom