Bezárás
propaganda

Jól kereső fővárosi, gyermektelen párok jövedelméhez méri a gázárat a közműhivatal

Lelkesen közli minden alkalommal a kormánymédia, hogy a fogyasztóknak Európában éppen a rezsicsökkentés országában a legolcsóbb a gáz. És ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jelentése alapján teszik. Azt viszont már nem reklámozzák, hogy az MEKH statisztikájában szereplő minta egy kétkeresős, fővárosi jövedelemmel rendelkező gyermektelen párt feltételez, miközben a jövedelemarányosan messze nem ennyire lelkesítő a kép.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Budapesten a legalacsonyabb az unióban a lakossági gáz ára – írja 2019 januárjában a kormányközeli Mandiner, A fogyasztók számára Európában Magyarországon a legolcsóbb a gáz, harsogta a 888.hu 2018 októberében – mindkét írásnak a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentése az alapja, valamint a hivatal szóvivőjének M1-es roadshowja. Pár napja, az MTI alapján a lakájbulvár Lokál is lehozta, hogy “Magyarországon a legolcsóbb a lakossági földgáz az Európai Unióban”.

A rezsicsökkentett gáznak mindenki örül, az MEKH havi árjelentésében pedig finom részletek is vannak. Eszerint “az általunk választott háztartásban ketten élnek, mindketten országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkeznek, nincs gyermekük, illetve más eltartott a háztartásban”. Tipikus magyar család. Vagyis nem.

Az MEKH által is használt Eurostat adata alapján ezek a gyermektelen párok – akiknek a végkövetkeztetés szerint a legolcsóbb a gáz Európában – évente nettó 2,85 millió forintot keresnek, fejenként. Ez a nettober.com szerint havonta 355 ezer forintos bruttó bérnek felel meg. A KSH szerint is ennyit keresnek az emberek, de mint arra Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) a Policy Agenda társadalomkutató intézet számításai alapján közölte, egy átlagos aktív magyar mediánbére – vagyis a legtöbb dolgozó bére – bruttó 229 636 forint havonta. Ez kevesebb, mint a MEKH számításaiban szereplő.

A jelentés ezen belül a fővárosi gázárakat veszi alapul, ami például Magyarországon a központi szabályozás miatt épp annyi, mint egy szabolcsi faluban. A MEKH által közölt magyar gázár 3,6 eurocent/KWh, míg a bécsi ennek duplája, 7,23 eurocent/KWh. Az Eurostat ugyanazon táblázatában az osztrák bér a magyar éves 2,85 millió forinthoz képest 31 ezer 662 euró. Azaz 10,4 millió forint, több mint háromszorosa még a burzsujkodó példabeli mintapárénak is.

Visszatérve a fővárosi árak összehasonlítására. Németországban valóban városonként változhat a gázár. A Scharr Wärme oldala szerint Berlinben 4,82 eurocent/kWh-ért gázhoz lehet jutni, Breidenbachban viszont 5,36 eurocent/kWh ugyanannál a szolgáltatónál a gáz.

Made with Flourish

Vagyis számszakilag olcsóbb a magyar gáz a németnél, de arányaiban a berliniek mégiscsak kevesebbet fizetnek. Erre fel is hívja a tanulmány a figyelmet, a MEKH táblázatában is szerepel, ott is látszik, hogy jövedelemarányosan messze nem a budapesti gáz a legolcsóbb, de ez mondjuk elég rosszul mutat a propagandamédiában.

Ha pedig nem a pesti gyerektelen párok jövedelmét vesszük alapul, hanem egy átlagos kelet-magyarországi párét, már akkor is minden változik.

A KSH megyei jövedelem adatait használva mennyit visz el a kasszából a rekord olcsó magyar gáz.

Made with Flourish

Az is érdekes, hogy a családot előtérbe helyező kormányzat mellett miért gyerektelen párokat vesznek alapul. Az ő arányuk a KSH 2016-os mikrocenzusa alapján Budapesten 41,3 százalék, vidéken 36 százalékhoz közelít. Az is ebből derül ki, hogy a teljes népesség 82,5 százaléka családban él.

A jövedelmekhez való viszonyítás nem mutat valós képet – ezt már egy statisztikus mondta az Átlátszónak a MEKH kiadványáról. Hangsúlyozta, a hazai adatok szerint az egy főre jutó nettó jövedelem a Dél-Dunántúlon és a Dunától keletre elmarad az országos átlagtól.

Ami lényegesebb, a gyermekes háztartások egy főre jutó átlag jövedelmei alacsonyabbak a két „átlag” keresős háztartásokhoz képest. Ami ráadásul nem tűnik tipikus hazai háztartásnak, pláne, hogy az átlagos taglétszám háztartásonként 2,3 fő, az első négy jövedelem decilisben pedig legalább 2,7 fő. A jövedelem-tizedek alapján az érintett egységek hat tizedében alacsonyabb az egy főre jutó nettó jövedelem az átlagnál – vagyis a pesti minta-párnál az emberek 60 százalékának a KSH szerint is kevesebb a pénze.

Segesvári Csaba

Fotó: palackos gáz az Európai Unió boldogtalanabb fertályán. Rádi Antónia/Átlátszó felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom