Bezárás
cikkünk nyomán

Magyarországon is pusztul a kőris, de az Agrárminisztérium szerint nincs ok aggodalomra

Azért nem lehet a kőriserdők pusztulásáról beszélni Magyarországon, mert nincsenek is kőriserdők, raádásul általános pusztulás sincs – válaszolta az Agrárminisztérium az LMP-s Hohn Krisztina parlamenti képviselő kérdésére. Ehhez képest több mint kézeter hektáron észlelték a károkat a hazai szakértők.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Augusztus közepén számoltunk be arról, hogy egy kórokozó miatt tucatszámra pusztulnak a kőrisek az országban. Az őshonos magyar fafajta országosan előforduló tömeges pusztulása azonban a laikusok (sőt sokszor az erdőgazdálkodók számára is) azért nem szembetűnő, mert elegyfafajról van szó, így kevéssé észrevehető az elhalt, beteg egyedek aránya.

A probléma ettől függetlenül valós. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtól (NAIK) cikkünk megírásakor azt a tájékoztatás kaptuk, hogy az országos erdőkár nyilvántartási rendszer adatai alapján 2018-ban 2176 hektáron észlelték a károkat, ebből a teljes elhalás 1500 hektárt érintett.

A szakértők szerint a betegség miatt akár teljesen eltűnhetnek a kőrisek a hazai erdőkből. És nemcsak itthon: a kőrisfák pusztulását okozó parazita napjaink egyik legjelentősebb erdővédelmi problémájává vált Európában.

És bár a fák pusztulását okozó gombát már 2008-ban azonosították Magyarországon, és számos tanulmány, tudományos kutatás is született a témában, a Parlamentben még csak vitáig sem jutott az őshonos magyar fafajtát fenyegető veszély ügye.

Kőrispusztulás: több ezer hektáron veszélyben az őshonos magyar fafajta, az állam nem tesz semmit

Bár a szakértők már 2008-ban azonosították a fák pusztulását okozó gombát, és rengeteg tanulmány, tudományos kutatás is született a témában, a Parlamentben még csak vitáig sem jutott az őshonos magyar fafajtát fenyegető veszély ügye.


Ezzel szemben a britek a betegség megjelenése (2012) óta mintegy hatmillió fontot költöttek kutatásra, azon belül is rezisztens fajták nemesítésére, és további 4,5 milliót a határellenőrzések megerősítésére.

Mindez azért fontos,  mert a kórokozó ellen vegyszeres vagy egyéb kuratív, megelőző védekezés nem ismert, a kőris kipusztulása pedig nemcsak komoly anyagi károkat okozhat, de további számos állat és növény pusztulását is előidézheti.

Ezért érdeklődtünk akkor az Agrárminisztériumnál, mit tett az állam az elmúlt 10 évben a kőrisfák védelmében, van-e jelenleg kormányzati program, amely kifejezetten a kőrisek megmentését célozza, vagy ha nincs, miért nincs. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a kormány mekkora összeget fordít(ott) a védekezésre/szaporításra/visszaelegyítésre.

Cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.

Nincs szó általános pusztulásról

Hohn Krisztina parlamenti képviselő (LMP-Új Kezdet) cikkünk nyomán szintén feltette ugyanezeket a kérdéseket, amelyre már reagált az Agrárminisztérium. 

Dr. Nagy István agrárminiszter szerint “túlzó leegyszerűsítés” az a kijelentés, hogy országszerte pusztulnak a kőriserdők. Magyarországon ugyanis folyamatosan számolták fel a csak kőrisekből álló, úgynevezett “rontott erdőket”  , mivel azok fogékonyak voltak a betegségekre.

Így aztán nem is igazán beszélhetünk már összefüggő kőriserdőkről és azok pusztulásáról.

Másrészt általános pusztulásról sincs szó. Nagy István szerint a helyes megfogalmazás az, hogy “a kőriseket fenyegető kórokozó van jelen országszerte, aminek az elterjedése nagy veszélyt jelent elsősorban az elegytelen kőrisállományokra.”

Az ő tudomása szerint 2018-ban konkrétan kőrispusztulást, kőrisfekélyt országszerte 738 hektárról jelentettek be, azonban több olyan eset is lehet, amelyet az észlelők “egyéb fafaj pusztulás” kategóriába soroltak, valójában azonban ugyanúgy a kőrisfekélyről van szó. Az idei évben eddig 264 hektárról érkezett bejelentés.

Az agrárminiszter azt írta, hazánkban is kiemelt figyelmet kap a pusztulási folyamat, ezért részt vesznek külföldi tapasztalatcseréken és tanulmányutakon is, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetében és a Soproni Egyetemen is foglalkoznak a témával (károk felmérése, védekezési módok vizsgálata stb.).

A gyakorlati feladatokhoz, úgy mint az elpusztult fák pótlása vagy épp más fafajokra való cseréje folyamatosan zajlik, ezekre a munkákra pályázati pénzek állnak rendelkezésre – tette hozzá Nagy István.

Az agrárminiszter ugyanakkor célzott forrásokról vagy konkrét összegekről nem tett említést. A teljes levél ide kattintva olvasható.

Lébényben hamarosan megkezdik az erdő rehabilitációját

A kőrisek pusztulására a Lébényben zajló folyamatok mutattak rá. A község polgármestere, Kovács Gábor augusztus elején a nyilvánosság segítségével probálta felhívni a figyelmet a település környéki erdőket érintő veszélyekre. A beteg fák ugyanis gyökerestül fordulnak ki a földből, komoly károkat okozva és életveszélyessé téve az erdei sétányt.

Az eset után a Fertő-Hanság Nemzeti Park az önkormányzattal együtt helyszínelt a súlyos állapotú lébényi erdőben.

A Nemzeti Park később közleményt adott ki, amelyben leírták,  országszerte veszélyben vannak a kőris erdők egy gombás fertőzés okozta megbetegedés miatt. “A fafajtát fenyegető hajtáspusztulás az egyik legújabb erdészeti probléma Magyarországon, melyre egyetlen megoldás az ellenálló egyedek védelme és nemesítése. A Fertő-Hanság Nemzeti Park szeretné széles körben felhívni a figyelmet a betegségre, és mindenkinek azt javasolja, ha fertőzött, kidőlt kőriseket lát a környezetében, azt mielőbb jelezze a helyi erdőgazdálkodásnak.”

Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park új igazgatója egyúttal közölte, mivel a terület eddig osztatlan közös tulajdonban volt, az elődeinek nem volt jogosultsága az erdőgazdálkodásra a lébényi erdőben, de a tulajdonviszonyok rendezése után várhatóan már ősszel elkezdhetik a terület rehabilitációját.

“A kőrisek hajtáspusztulása egy új erdészeti probléma, aminek mielőbb meg kell akadályozni a terjedését. Az utóbbi évtizedekben a szilfa kapcsán bebizonyosodott, hogy egy-egy fertőzés az érintett fafajta teljes pusztulásához is vezethet. Ez a folyamat reményeink szerint a kőrisfák esetében még visszafordítható, ha azonnal lépéseket teszünk a beteg területek rehabilitációjára” – állt a közleményben.

Katus Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom